Sziasztok!
A mi családunkban nincs zsidó vérvonal, mégis, csoda, hogy a felmenőim túlélték a háborút. A dédim mesélte, hogy őket kibombázták a gyönyörű polgári jellegű házukból, a törmeléket a helyi romák hordták el, semmilyük nem maradt. A totyogós nagyimmal, sárkunyhóban húzták meg magukat. Így kellet a telet, állandó éhezést túlélniük. A dédapák, ükapák nagy része a fronton volt, aki otthon, azért robotolt, hogy a katonákat etesse. A nők állandóan elcsúfitva jártak, nehogy erőszakoskodjanak velük, vagy elhurcolják őket. Nagy leleményesség kellett, hogy valahogy átvészeljék ezeket az időket. A vidéki rokonok állandóan dolgoztak,enni viszont szinte semmilyük nem maradt, mindenükből kifosztották őket... De legalább túlélték, a háború után, szinte mindannyian csak az életükkel és a rajtuk levő ruhával rendelkeztek.És nekik is megvoltak a halottjaik.
Egyébként döbbenetes, hogy a megtörtént események után vannak, akik tagadják a koncentrációs táborokat és az egész rémséget, és "nagy fejek" hangot adnak antiszemita meggyőződésüknek... Pedig ilyen történelmi események árnyékában csírájában kéne elfojtani az ilyen aljas megynyílvánulásokat! Sajna, mégsem lehet... A Sorstalanság filmben (könyvben) is azt láttam, hogy annyira kiábrándító volt az a közömbösség amivel a hazatérőket fogadták. Semmi segítő szándék, legfeljebb sajnálat, de sütött az emberekről, hogy inkább terhükre voltak a megmenekültek. A terrorizmus megint csak egy elkeserítő dolog...
Új privát üzeneted érkezett!
2005.03.18 00:00
Hali!
Na, már megint itt a péntek, majd meglátjuk mi lesz, még nem kiabálok el semmit!
Zitu!
Az én férjem refomátus családban nőtt fel, de soha nem érdekelte az egész.
Jellemző rám, hogy szegény apósomnak a ref. templomban mondtam meg, hogy zsidó vagyok!
Elég sokáig csöndben volt szegényke!!! (talán imádkozott, hogy ez csak egy álom legyen? )
Persze egy rossz szava nem volt. Azért a gyerekeket szerették volna ha megkereszteltetjük, mondtam hogy felejtsék el, és simán belenyugodtak.
Persze én abszolut diplomatikus vagyok.
Szerencsére a férjem annyiban mellettem áll, hogy nem akadályoz semmi törekvésemben, hogy legyen péntek esti vacsora,vagy menjek zsinagógába. Mondjuk ő nem hiszem hogy szívesen velem jönne, (talán egyszer egyszer) mert teljesen hidegen hagyja az egész téma.
Igen, apukám is mesélte, hogy amikor vitték a zsidókat a Dunához, nemhogy sajnálták volna az emberek őket, hanem még köpködték is meg ilyesmi.
Hát, tényleg szerencsések vagyunk, hogy most élünk és nem akkor.....
Hellóka!
Andi
Na, már megint itt a péntek, majd meglátjuk mi lesz, még nem kiabálok el semmit!
Zitu!
Az én férjem refomátus családban nőtt fel, de soha nem érdekelte az egész.
Jellemző rám, hogy szegény apósomnak a ref. templomban mondtam meg, hogy zsidó vagyok!
Elég sokáig csöndben volt szegényke!!!
(talán imádkozott, hogy ez csak egy álom legyen? ) Persze egy rossz szava nem volt. Azért a gyerekeket szerették volna ha megkereszteltetjük, mondtam hogy felejtsék el, és simán belenyugodtak.
Persze én abszolut diplomatikus vagyok.
Szerencsére a férjem annyiban mellettem áll, hogy nem akadályoz semmi törekvésemben, hogy legyen péntek esti vacsora,vagy menjek zsinagógába. Mondjuk ő nem hiszem hogy szívesen velem jönne, (talán egyszer egyszer) mert teljesen hidegen hagyja az egész téma.
Igen, apukám is mesélte, hogy amikor vitték a zsidókat a Dunához, nemhogy sajnálták volna az emberek őket, hanem még köpködték is meg ilyesmi.
Hát, tényleg szerencsések vagyunk, hogy most élünk és nem akkor.....
Hellóka!
Andi
2005.03.18 08:38
Szia Andi!
Nagyon kíváncsi vagyok, ma összejön-e az ünnep! Én persze a vacsi javára drukkolok nektek!
Ez a vallomás a templomban nem semmi lehetett, izgi egy helyzet, az biztos! Ezt olyan filmbe illő jelenetnek gondolom.
Én sokáig a századfordulón szerettem volna élni, a "boldog békeidőkben" - persze ez hülyeség. Most már nem. Örülök a mának, a mostani kornak. Az a kisfilm a Spektrumon is azoknak az időknek a szép hangulatát hozta vissza, de ugyanakkor meg is fogalmazta, hogy az már egy letűnt világ.
A húsvétra készültök? Hogyan szoktátok ünnepelni?
Nagyon kíváncsi vagyok, ma összejön-e az ünnep! Én persze a vacsi javára drukkolok nektek!
Ez a vallomás a templomban nem semmi lehetett, izgi egy helyzet, az biztos! Ezt olyan filmbe illő jelenetnek gondolom.
Én sokáig a századfordulón szerettem volna élni, a "boldog békeidőkben" - persze ez hülyeség. Most már nem. Örülök a mának, a mostani kornak. Az a kisfilm a Spektrumon is azoknak az időknek a szép hangulatát hozta vissza, de ugyanakkor meg is fogalmazta, hogy az már egy letűnt világ.
A húsvétra készültök? Hogyan szoktátok ünnepelni?
2005.03.18 11:37
Hali!
Nem jó felé haladunk, Peti fél 6-kor kelt és most alszik, én meg meg sem merek mozdulni a lakásban.
Azért egy levest mindját feldobok!
A Húsvétra mi nem csapunk nagy dajdajt, ki szoktunk menni anyukámhoz, ott a szomszédok locsolkodnak, és csokitojást eszegetünk. Röviden ennyi. Ja, meg van egy nyuszink, már 3 éves, és vele szoktunk szórakozni, meg a többi állattal.
Szóval semmi zsidó vonal! vagy inkább 
?
Sziasztok!
Andi
Nem jó felé haladunk, Peti fél 6-kor kelt és most alszik, én meg meg sem merek mozdulni a lakásban.
Azért egy levest mindját feldobok!
A Húsvétra mi nem csapunk nagy dajdajt, ki szoktunk menni anyukámhoz, ott a szomszédok locsolkodnak, és csokitojást eszegetünk. Röviden ennyi. Ja, meg van egy nyuszink, már 3 éves, és vele szoktunk szórakozni, meg a többi állattal.
Szóval semmi zsidó vonal!
vagy inkább ? Sziasztok!
Andi
2005.03.18 12:19
Szia Andi!
Akkor a kislegény megszervezte a napot!
A Húsvét nálunk sem nagy szám. Itt vidéken azért még él a locsolkodás, és elég komolyan veszik a templombamenetelt, mondván egy évben kétszer kötelező (Karácsony és Húsvét)... Persze csak a formaságok miatt. Mi meg az ilyeneket nagy ívben kerüljük, úgyhogy se rokonozás, se locsi, megyünk szépen kirándulni. Általában valami romos várat keresünk fel, de ahogy alakul, lényeg, hogy ne legyünk otthon, hanem valahol a tavaszi zöldben.
A csokitojás nálunk is bejön!
Rjuli, Gyezsu, nálatok élnek hagyományok?
Akkor a kislegény megszervezte a napot!
A Húsvét nálunk sem nagy szám. Itt vidéken azért még él a locsolkodás, és elég komolyan veszik a templombamenetelt, mondván egy évben kétszer kötelező (Karácsony és Húsvét)... Persze csak a formaságok miatt. Mi meg az ilyeneket nagy ívben kerüljük, úgyhogy se rokonozás, se locsi, megyünk szépen kirándulni. Általában valami romos várat keresünk fel, de ahogy alakul, lényeg, hogy ne legyünk otthon, hanem valahol a tavaszi zöldben.
A csokitojás nálunk is bejön!
Rjuli, Gyezsu, nálatok élnek hagyományok?
2005.03.22 23:13
Szia Zitu!
Bocsánat, nem láttam az új hsz-okat. Nem, nálunk nem élnek a hagyományok. Azért ismerem őket, mert anyai nagymamám (akik tartották) mesélt róluk, meg azért, mert kamaszkoromban nagyon foglalkoztatott a téma. Egyszer voltam egy széder esten - a párommal. Van egy barátunk, aki vallásos (ezért a hagyományokat is tartja), vele voltunk.
Az én párom katolikus, meg van keresztelve, de nem jár templomba. Az első perctől tudta, hogy zsidó vagyok. És az is egyértelmű volt az első perctől kezdve, hogy nem lesz egyházi esküvő (és nem veszem fel a férjem nevét), és a gyerekek nem lesznek megkeresztelve. A szüleinél nem is tudom, hogy téma volt-e, a nagymamája tudom, hogy kérdezte, és nem volt túl heppi, de aztán megszeretett.
Ja, és az is jópofa, hogy én jobban ismerem a keresztény templomi szertartásokat, az énekeket, mint ő, mert kórusban énekelek, és sokszor énekeltünk mise keretében. (A legszebb a Bach kantátasorozat volt a Budavári Evangélikus Templomban. Egy éven át ment (nem mi éneketünk minden alkalommal), és a prédikáció szövege az aktuális kantáta szövegéhez igazodott - úgy, mint Bach korában.)
A húsvét eszembe sem jutott, hogy gondot jelenthet azért, mert keresztény ünnep, karácsonykor jutott csak eszembe, hogy páromék családjában Jézuska hozza a fát. (Meg elvileg az ajándékokat is - mama Jézuskája stb.) Kislánykoromban mindig vártam a locsolókat, akik nem jöttek . Aztán igyekeztem menekülni a locsolkodás elől. (A legsikeresebb menekülésem az volt, amikor a párommal és a szüleivel mentem el a vidéki rokonokhoz, ahol csupán a fél falu locsolt meg, ha már én is ottvoltam
) Most, hogy már egy lányom is van, kötelességem várni a locsolókat (a rokonokat). De nincs is ezzel semmi baj, csak azt nem szeretem, ha locsolkodnak, és már rohannak is. Az én nagy találmányom a marcipántojás, Pilisvörösváron van a Szamos marcipán "diszkontja", ott veszek fehér meg piros marcipánmasszát, aztán összemárványozom.
Na, jól elkanyarodtam a témától A lényeg szerintem az ünnep és annak "spirituális" megélése (nem jut eszembe jobb szó).
De két dolog foglalkoztat a topik kapcsán, az egyik, amit Juli írt, hogy a hagyományokat függetleníteni lehet a vallástól és annak gyakorlásától, a másik (lehet, hogy nem ebben a topikban olvastam), hogy hamis ábránd az, hogy nem tanítom a gyereket egy vallásra sem, majd felnőttkorában eldönti, mert ha gyerekkorában nem hall róla, később nem fogja érdekelni, csak ebben a korban fogékony rá (nem hiszem, hogy jól le tudtam írni, a zene volt hasonlatként felhozva).
Na, eldugulok.
GyeZsu
Bocsánat, nem láttam az új hsz-okat. Nem, nálunk nem élnek a hagyományok. Azért ismerem őket, mert anyai nagymamám (akik tartották) mesélt róluk, meg azért, mert kamaszkoromban nagyon foglalkoztatott a téma. Egyszer voltam egy széder esten - a párommal. Van egy barátunk, aki vallásos (ezért a hagyományokat is tartja), vele voltunk.
Az én párom katolikus, meg van keresztelve, de nem jár templomba. Az első perctől tudta, hogy zsidó vagyok. És az is egyértelmű volt az első perctől kezdve, hogy nem lesz egyházi esküvő (és nem veszem fel a férjem nevét
), és a gyerekek nem lesznek megkeresztelve. A szüleinél nem is tudom, hogy téma volt-e, a nagymamája tudom, hogy kérdezte, és nem volt túl heppi, de aztán megszeretett. Ja, és az is jópofa, hogy én jobban ismerem a keresztény templomi szertartásokat, az énekeket, mint ő, mert kórusban énekelek, és sokszor énekeltünk mise keretében. (A legszebb a Bach kantátasorozat volt a Budavári Evangélikus Templomban. Egy éven át ment (nem mi éneketünk minden alkalommal
), és a prédikáció szövege az aktuális kantáta szövegéhez igazodott - úgy, mint Bach korában.) A húsvét eszembe sem jutott, hogy gondot jelenthet azért, mert keresztény ünnep, karácsonykor jutott csak eszembe, hogy páromék családjában Jézuska hozza a fát. (Meg elvileg az ajándékokat is - mama Jézuskája stb.
) Kislánykoromban mindig vártam a locsolókat, akik nem jöttek . Aztán igyekeztem menekülni a locsolkodás elől. (A legsikeresebb menekülésem az volt, amikor a párommal és a szüleivel mentem el a vidéki rokonokhoz, ahol csupán a fél falu locsolt meg, ha már én is ottvoltam) Most, hogy már egy lányom is van, kötelességem várni a locsolókat (a rokonokat). De nincs is ezzel semmi baj, csak azt nem szeretem, ha locsolkodnak, és már rohannak is. Az én nagy találmányom a marcipántojás, Pilisvörösváron van a Szamos marcipán "diszkontja", ott veszek fehér meg piros marcipánmasszát, aztán összemárványozom. Na, jól elkanyarodtam a témától
A lényeg szerintem az ünnep és annak "spirituális" megélése (nem jut eszembe jobb szó). De két dolog foglalkoztat a topik kapcsán, az egyik, amit Juli írt, hogy a hagyományokat függetleníteni lehet a vallástól és annak gyakorlásától, a másik (lehet, hogy nem ebben a topikban olvastam), hogy hamis ábránd az, hogy nem tanítom a gyereket egy vallásra sem, majd felnőttkorában eldönti, mert ha gyerekkorában nem hall róla, később nem fogja érdekelni, csak ebben a korban fogékony rá (nem hiszem, hogy jól le tudtam írni, a zene volt hasonlatként felhozva).
Na, eldugulok.
GyeZsu
2005.03.23 00:01
Sziasztok!
Bocsi, kicsit eltüntem, meg be se tudtam lépni a Társalgóba már 2 napja.
Nekem mondjuk semmi vallásos dolgoban nem volt részem gyerekkoromban, vagyis kb. úgy 15 éves koromig. Azóta bepótoltam.
Lehet, hogy pont ez az a határvonal, amikor az ember gyerekből felnőtté kezd válni, de engem tényleg nagyon nagyon foglalkoztatott anno, már húúúú de régen is volt!!!
Gyezsu!
Mi is mindig elutaztunk Húsvétkor! Persze nem én találtam ki, akkor még a szüleim hozták eme "felelős" döntéseket. Most meg annyira nem is tartjuk egy rokonnal sem a kapcsolatot, hogy nincs is aki meglocsoljon minket.
Mármint itt Pesten.
Anyukámnál legalább a szomszéd banda (átlag életkor 100) végiglocsol minket. Persze engem is csak a lányom miatt érdekel a dolog.
Képzeljétek, ma találkoztam egy 3 gyerekes anyukával a téren, és az ő gyerekei a Wesselényi utcai zsidó oviba ill. suliba járnak.(itt van a szomszédomban)
Nagyon dícsérte, és ő sem vallásos egyáltalán. (Ugyanúgy van mint én,hogy csak apai ágon zsidó, és a férje sem az.)
Az egyik kislány ovis, a másik azt hiszem másodikos. Ők hárman! vannak egy osztályban. Az ovis kislánya meg szeptembertől megy elsőbe és 6-an leszenk. Már nem olyan szigorúan vallásos a suli, mint pár éve volt, mert így is lasszóval fogják a diákokat. Feltétel, hogy egy szülő zsidó legyen.
SZóval lehet, hogy mégis beadom a derekam, és visszatérek a gyökereimhez, ha úgy tűnik hogy a gyerekeim, (és most főleg a kislányom, aki félek hogy nem érezné magát valami jól egy huszonakárhányfős osztályban,ahol nem jut rá annyi figyelem) fejlődése szempontjából ez kedvező lenne.
Szerencsére még van egy évem eldönteni, mert csak 7 évesen szeretném suliba küldeni.
Na, és azt is megtudtam,hogy pénteken Purim lesz!
Csak arra nem kérdeztem rá, hogy pénteken este kezdődik,vagy csütörtök este??
Jóccakát!
Andi
Bocsi, kicsit eltüntem, meg be se tudtam lépni a Társalgóba már 2 napja.
Nekem mondjuk semmi vallásos dolgoban nem volt részem gyerekkoromban, vagyis kb. úgy 15 éves koromig. Azóta bepótoltam.
Lehet, hogy pont ez az a határvonal, amikor az ember gyerekből felnőtté kezd válni, de engem tényleg nagyon nagyon foglalkoztatott anno, már húúúú de régen is volt!!!
Gyezsu!
Mi is mindig elutaztunk Húsvétkor! Persze nem én találtam ki, akkor még a szüleim hozták eme "felelős" döntéseket. Most meg annyira nem is tartjuk egy rokonnal sem a kapcsolatot, hogy nincs is aki meglocsoljon minket.
Mármint itt Pesten.
Anyukámnál legalább a szomszéd banda (átlag életkor 100) végiglocsol minket.
Persze engem is csak a lányom miatt érdekel a dolog. Képzeljétek, ma találkoztam egy 3 gyerekes anyukával a téren, és az ő gyerekei a Wesselényi utcai zsidó oviba ill. suliba járnak.(itt van a szomszédomban)
Nagyon dícsérte, és ő sem vallásos egyáltalán. (Ugyanúgy van mint én,hogy csak apai ágon zsidó, és a férje sem az.)
Az egyik kislány ovis, a másik azt hiszem másodikos. Ők hárman! vannak egy osztályban. Az ovis kislánya meg szeptembertől megy elsőbe és 6-an leszenk. Már nem olyan szigorúan vallásos a suli, mint pár éve volt, mert így is lasszóval fogják a diákokat. Feltétel, hogy egy szülő zsidó legyen.
SZóval lehet, hogy mégis beadom a derekam, és visszatérek a gyökereimhez, ha úgy tűnik hogy a gyerekeim, (és most főleg a kislányom, aki félek hogy nem érezné magát valami jól egy huszonakárhányfős osztályban,ahol nem jut rá annyi figyelem) fejlődése szempontjából ez kedvező lenne.
Szerencsére még van egy évem eldönteni, mert csak 7 évesen szeretném suliba küldeni.
Na, és azt is megtudtam,hogy pénteken Purim lesz!
Csak arra nem kérdeztem rá, hogy pénteken este kezdődik,vagy csütörtök este??
Jóccakát!
Andi
2005.03.23 07:22
Sziasztok!
Jól meglepődtem a hozzászólkásotokon! Én úgy nőttem fel, hogy minden húsvétkor agyon lettem locsolgatva, egy kiöntött ürge elbújhatott volna mellettem. A rokonok, barátok tömkelege egymásnak adta a kilincset, óriási vendégség volt mindenhol.Ovisként még elment, de ahogy nőttem, egyre inkább menekültem a "hagyományainktól". A férjem ugyanígy volt vele. Utálta a kötelező templomozást, öltönyt, vendéégjárást, versikéket, egyedül az ünnep "anyagi vonzata" vígasztalta valamelyest. Szóval, mi nem becsültük meg a gyökereinket.. Mióta külön pár vagyunk, le is tértünk "őseink útjáról", még a gyerekek születése sem változtatott ezen. Egyenlőre még nem hiányolják ezeket a szokásokat, pedig tudják, hogy van ilyen. Az biztos, hogy igazából semmi köze a locsolásnak, tojásnak-sonkának az "ünnep spirituális megéléséhez"... (Ez találó kifejezés!)
A gyerekek "vallásos" nevelésével kapcsolatban én úgy gondolom, hogy különbség van vallás, hagyományok és hit között. Mi pl. a férjemmel hitet szeretnénk "átadni" a gyerekeknek. Tehát ők látják a mi meggyőződésünket, és azt is tudják, miért így élünk. Ezzel egyidejűleg " fel vannak világosítva", hogy nem mindenki így él, sok mindenben lehet hinni, vannak vallások, külső megnyilvánulások stb.A fiamnál pl. ki kellett térni arra is, ha olyat lát (látott, ezért lett kioktatva ), amivel nem ért egyet, vagy ő csúnyának, rossznak gondolja inkább velünk beszélje meg, ne azzal, akitől látja, mert valószínű, hogy megbántaná azt az embert. Nálunk is úgy volt, hogy nőtt a gyerek, figyelte a környezetét, elkerült más gyerekek közé, akik másmilyen háttérből jönnek és nem értette a különbségeket. Én ezért gondolom, hogy nem lehet addig várni, míg felnő, kell neki információt adni, hogy ő azokat a megfelelő helyre elraktározza magába. Ha elér egy bizonyos értelmi szintet, megérti a dolog lényegét, úgyis fog döntést hozni, hogy ő mit akar és mit nem.
Andi! Egy zsidó oktatási intézmény mennyiben tér el egy hagyományostól? Amiről írtál, a kevés tanuló miatt tényleg szimpatikus, sokkal családiasabb lehet a légkör.
Most megyek, jól elment az idő! Zita
Jól meglepődtem a hozzászólkásotokon! Én úgy nőttem fel, hogy minden húsvétkor agyon lettem locsolgatva, egy kiöntött ürge elbújhatott volna mellettem. A rokonok, barátok tömkelege egymásnak adta a kilincset, óriási vendégség volt mindenhol.Ovisként még elment, de ahogy nőttem, egyre inkább menekültem a "hagyományainktól". A férjem ugyanígy volt vele. Utálta a kötelező templomozást, öltönyt, vendéégjárást, versikéket, egyedül az ünnep "anyagi vonzata" vígasztalta valamelyest.
Szóval, mi nem becsültük meg a gyökereinket.. Mióta külön pár vagyunk, le is tértünk "őseink útjáról", még a gyerekek születése sem változtatott ezen. Egyenlőre még nem hiányolják ezeket a szokásokat, pedig tudják, hogy van ilyen. Az biztos, hogy igazából semmi köze a locsolásnak, tojásnak-sonkának az "ünnep spirituális megéléséhez"... (Ez találó kifejezés!) A gyerekek "vallásos" nevelésével kapcsolatban én úgy gondolom, hogy különbség van vallás, hagyományok és hit között. Mi pl. a férjemmel hitet szeretnénk "átadni" a gyerekeknek. Tehát ők látják a mi meggyőződésünket, és azt is tudják, miért így élünk. Ezzel egyidejűleg " fel vannak világosítva", hogy nem mindenki így él, sok mindenben lehet hinni, vannak vallások, külső megnyilvánulások stb.A fiamnál pl. ki kellett térni arra is, ha olyat lát (látott, ezért lett kioktatva
), amivel nem ért egyet, vagy ő csúnyának, rossznak gondolja inkább velünk beszélje meg, ne azzal, akitől látja, mert valószínű, hogy megbántaná azt az embert. Nálunk is úgy volt, hogy nőtt a gyerek, figyelte a környezetét, elkerült más gyerekek közé, akik másmilyen háttérből jönnek és nem értette a különbségeket. Én ezért gondolom, hogy nem lehet addig várni, míg felnő, kell neki információt adni, hogy ő azokat a megfelelő helyre elraktározza magába. Ha elér egy bizonyos értelmi szintet, megérti a dolog lényegét, úgyis fog döntést hozni, hogy ő mit akar és mit nem. Andi! Egy zsidó oktatási intézmény mennyiben tér el egy hagyományostól? Amiről írtál, a kevés tanuló miatt tényleg szimpatikus, sokkal családiasabb lehet a légkör.
Most megyek, jól elment az idő! Zita
2005.03.23 13:50
Sziasztok!
Zita!
Ahova én jártam, az a suli is ugyanilyen kevés létszámú volt. Nekem jó volt ez a tényleg nagyon családias légkör. Az már más tészta, hogy tanítani itt sem lehetett könnyebben minket. Először is nagyon nagy kölömbség volt a diákok között, már tudásszint terén. Én az ált. suliban egy erős közepes tanuló voltam, kb. 3.8 vagy jobb átlaggal. Az osztályunkba viszont volt egy két ember (a hétből!) aki még olvasni is alig tudott.
Tehát nem volt meg az a fajta szűrés, ami más gimikben, mivel csak az volt a feltétel, hogy zsidó származású legyen a diák.
Az biztos, hogy sokkal jobb kapcsolatot lehetett kialakítani a tanárokkal, mint ha többen lettünk volna.
A mi sulink nem volt annyira szigorú, nem kellett szoknyába járni, és nem volt tilos nem kóser kaját bevinni.
Ez a suli viszont, amiről tegnap írtam, már sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a külsőégekre, már az ovis kislányok is szoknyában járnak, és evés előtt imádkoznak.
Van vallás és héber oktatás. Több dologról nem tudok.
Nagyon szép szellemben nevelitek a gyerkőcöt! Kíváncsi lennék mi volt az, amit látott és nem tetszett neki, leírnád?
Ma elkezdtem a zsidó nevelést!!!!!!!!!!!!!!!!!
Reggel amikor mentünk az usziba, énekelni szoktunk és eszünkbe (az enyémbe) jutott az a dal, amit a Bálint házban tanultunk. Elénekeltük párszor, persze már alig emlékezett rá, de azért monda hogy menjünk el abba a játszóházba ahol ezt tanulta. Mondtam jó, és elmeséltem neki kőrvonalakban a mesét, hogy Mózes kivezette Egyiptomból a zsidókat. Hozzátettem, ugye tudod, hogy anya is zsidó, és ezért félig te is az vagy?
Erre vágott egy nagyon furi képet, és azt mondta nem tudtam.
Olyan édes volt!!!!
Leírom a dalt, de a dallamot nem igazán tudom szemléltetni, így írásban.
" Mózes, Mózes vezess hát.
Hegyen, völgyön, vízen át.
Bár a sarum kicsit nyom,
Viszlát, viszlát Egyiptom!"
Nekem nagyon szimpi kis dal!
Pusz.
Andi
Zita!
Ahova én jártam, az a suli is ugyanilyen kevés létszámú volt. Nekem jó volt ez a tényleg nagyon családias légkör. Az már más tészta, hogy tanítani itt sem lehetett könnyebben minket. Először is nagyon nagy kölömbség volt a diákok között, már tudásszint terén. Én az ált. suliban egy erős közepes tanuló voltam, kb. 3.8 vagy jobb átlaggal. Az osztályunkba viszont volt egy két ember (a hétből!) aki még olvasni is alig tudott.
Tehát nem volt meg az a fajta szűrés, ami más gimikben, mivel csak az volt a feltétel, hogy zsidó származású legyen a diák.
Az biztos, hogy sokkal jobb kapcsolatot lehetett kialakítani a tanárokkal, mint ha többen lettünk volna.
A mi sulink nem volt annyira szigorú, nem kellett szoknyába járni, és nem volt tilos nem kóser kaját bevinni.
Ez a suli viszont, amiről tegnap írtam, már sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a külsőégekre, már az ovis kislányok is szoknyában járnak, és evés előtt imádkoznak.
Van vallás és héber oktatás. Több dologról nem tudok.
Nagyon szép szellemben nevelitek a gyerkőcöt! Kíváncsi lennék mi volt az, amit látott és nem tetszett neki, leírnád?
Ma elkezdtem a zsidó nevelést!!!!!!!!!!!!!!!!!
Reggel amikor mentünk az usziba, énekelni szoktunk és eszünkbe (az enyémbe) jutott az a dal, amit a Bálint házban tanultunk. Elénekeltük párszor, persze már alig emlékezett rá, de azért monda hogy menjünk el abba a játszóházba ahol ezt tanulta. Mondtam jó, és elmeséltem neki kőrvonalakban a mesét, hogy Mózes kivezette Egyiptomból a zsidókat. Hozzátettem, ugye tudod, hogy anya is zsidó, és ezért félig te is az vagy?
Erre vágott egy nagyon furi képet, és azt mondta nem tudtam.
Olyan édes volt!!!!
Leírom a dalt, de a dallamot nem igazán tudom szemléltetni, így írásban.
" Mózes, Mózes vezess hát.
Hegyen, völgyön, vízen át.
Bár a sarum kicsit nyom,
Viszlát, viszlát Egyiptom!"
Nekem nagyon szimpi kis dal!
Pusz.
Andi
2005.03.23 15:50
Szia Andi!
Suli: úgy érted, az alacsony létszám a tanulás hátrányára ment? Mármint, a lemaradottak felzárkóztatására figyeltek inkább? Én általános gimibe jártam, és a 38 fős (!) osztályban szintén óriási különbségek voltak a tudás terén, pedig, elvileg, a legjobbak kerültek be. Én nem kedveltem azt az osztályt, túl sok erős egyéniség került össze, nem volt igazán jó légkör. A tanítás meg futószalagon ment. Ha valakinek sikerült kitűnni, az jobban járt... Nektek azért jó, nagyvárosban több lehetőség közül lehet válogatni. Jövő tavaszra mi is beíratjuk a nagyfiút, úgyhogy mi is gyűjtjük az infókat itt helyben.Nem könnyű!
Hogy mit látott a kisfiam? Egyik nagyszülei kis katolikus faluban laknak. Felállás a szokásos: falu szélén temető, közepén a templom. A mamája nem egy szorgos templombajáró, de ahyogy a fiunk nőtt, ő indíttatást érzett a gyerek "beiktatására", főleg ha a szülei még meg sem keresztelték, legalább tőle tanuljon. Csak ezt elfelejtette velünk megbeszélni...Abból lett a baj, hogy amit a mamája mondott nem egyezett azzal, amit otthon látott. Elképedt a "Jézuska" kifejezésen (úgy tudta Jézus felnőtt bácsi), a feszületeken (Miért van Jézus megkövesedve? Miért van belőle olyan sok?) a szobrok nem feleltek meg az ízlésének és közölte, hogy a templomiak csúnyák, neki a new yorki szabadságszobor tetszik,meg egyáltalán, minek van a templom,nem értette, hogy a versmondás miért hívják imádkozásnak , és még egy csomó ilyen dolog. De mi nem tudtunk a dologról,minden ment a megszokott módon, csak azt vettük észre, hogy a gyerek időnként furcsákat mond. Ma sem tudjuk pontosan mi volt, az tény, hogy a mamájával volt néhányszor egyedül, ő azt mondta, a mama mesélt neki a "templomi dolgokról" meg a temetőről, de mikor rákérdeztünk, a mama csak annyit mondott, hogy ő csak sétálni volt vele. (Hát éppen a temetőnél is sétálhattak, ki tudja.)A fiunk valamit hónapokig nem tudott feldolgozni. Ez abban nyílvánult meg, hogy mikor nemsokára oviba került, az ovó nénivel templommot építettek vagy rajzoltak, és ő közölte, hogy csúnya. Aztán mégis rajzolt olyasmi épületeket, de a tornyon lévő kereszt helyére mindig valami más került, aztán az épületnek egyre több tornya lett, végül kastéllyá vált. Mintha kívülről tetszett volna neki, de aztán mégis elutasította (egyébként nagyon szereti a szép, díszes épületeket, fénykép után rengeteget híreset felismer)...Nyaraláskor, Egerben voltunk, és mondtuk, hogy megnézhet belűlről egy templomot, ha akar, nem akart. Karácsonykor volt az egyik templomban valami műsor, az ovó néni külön szólt, hogy megy-e vagy sem, végülis itthon maradt. Mikor a huga született, a dédije vigyázott rá sokat, és egyszer a temetőbe is magával akarta vinni, hogy megöntözze a virágokat, tényleg csak ennyi. De a fiam (soha nem volt akaratos) kiverte a hisztit, hogy ő nem megy a temetőbe. Majd megkérdezte a dédijét, hogy ő is szokott-e a csúnya templomba járni. Először kellemetlen volt, hogy a gyerek ilyen élesen elutasító, idegeneknek is használta ezt a csúnya templom kifejezést, és volt aki beszólt a háromévesnek, hogy vigyázzon a szájára. Igazából másfél év kellett, hogy megtanulja, hogy ilyen kifejezésekkel ő megbánthat másokat, és amíg feldolgozta magában a "teológiai ellentmondásokat". Nem szándékom senkit megbántani, de, hogy teljes legyen a kép, leírom. Mi elsősorban a magunk meggyőződését állítjuk példának a gyerekek elé, tehát a fiunk is a mi "dolgainkról" hallott főként. A családunk viszont elég színes összetétel, semmi gond, ha más vallást is megismer. Az ő esetében a mamája igyekezete balul ütött ki,ráadásul duplán, mert ha annak idején a férjemben sérüléseket okozott az a fajta vallásos nevelés (és az első adandó alkalommal elfordult a "gyökereitől") valószínű, hogy a gyerekeinek sem azt igyekszik átadni.(Érdekes: meséltem, nagyvonalakban, a zsidó vallásról is, mutattam kívülről zsinagógát, az meg nagyon tetszett neki. Ezt miért nem utasította el?) Na jó hosszú lettem, meg lehet, hogy kissé zagyva, de ez szerintem nem egyszerű dolog.
A dal nekem is tetszik, gondolom egyszerű, fülbemászó dallama van. Tőlünk meg egyszer azt kérdezte a fiunk, hogy miért nem vagyunk zsidók. Nagyon bírom a gyerekek megnyílvánulásait!
Suli: úgy érted, az alacsony létszám a tanulás hátrányára ment? Mármint, a lemaradottak felzárkóztatására figyeltek inkább? Én általános gimibe jártam, és a 38 fős (!) osztályban szintén óriási különbségek voltak a tudás terén, pedig, elvileg, a legjobbak kerültek be. Én nem kedveltem azt az osztályt, túl sok erős egyéniség került össze, nem volt igazán jó légkör. A tanítás meg futószalagon ment. Ha valakinek sikerült kitűnni, az jobban járt... Nektek azért jó, nagyvárosban több lehetőség közül lehet válogatni. Jövő tavaszra mi is beíratjuk a nagyfiút, úgyhogy mi is gyűjtjük az infókat itt helyben.Nem könnyű!
Hogy mit látott a kisfiam?
Egyik nagyszülei kis katolikus faluban laknak. Felállás a szokásos: falu szélén temető, közepén a templom. A mamája nem egy szorgos templombajáró, de ahyogy a fiunk nőtt, ő indíttatást érzett a gyerek "beiktatására", főleg ha a szülei még meg sem keresztelték, legalább tőle tanuljon. Csak ezt elfelejtette velünk megbeszélni...Abból lett a baj, hogy amit a mamája mondott nem egyezett azzal, amit otthon látott. Elképedt a "Jézuska" kifejezésen (úgy tudta Jézus felnőtt bácsi), a feszületeken (Miért van Jézus megkövesedve? Miért van belőle olyan sok?) a szobrok nem feleltek meg az ízlésének és közölte, hogy a templomiak csúnyák, neki a new yorki szabadságszobor tetszik,meg egyáltalán, minek van a templom,nem értette, hogy a versmondás miért hívják imádkozásnak , és még egy csomó ilyen dolog. De mi nem tudtunk a dologról,minden ment a megszokott módon, csak azt vettük észre, hogy a gyerek időnként furcsákat mond. Ma sem tudjuk pontosan mi volt, az tény, hogy a mamájával volt néhányszor egyedül, ő azt mondta, a mama mesélt neki a "templomi dolgokról" meg a temetőről, de mikor rákérdeztünk, a mama csak annyit mondott, hogy ő csak sétálni volt vele. (Hát éppen a temetőnél is sétálhattak, ki tudja.)A fiunk valamit hónapokig nem tudott feldolgozni. Ez abban nyílvánult meg, hogy mikor nemsokára oviba került, az ovó nénivel templommot építettek vagy rajzoltak, és ő közölte, hogy csúnya. Aztán mégis rajzolt olyasmi épületeket, de a tornyon lévő kereszt helyére mindig valami más került, aztán az épületnek egyre több tornya lett, végül kastéllyá vált. Mintha kívülről tetszett volna neki, de aztán mégis elutasította (egyébként nagyon szereti a szép, díszes épületeket, fénykép után rengeteget híreset felismer)...Nyaraláskor, Egerben voltunk, és mondtuk, hogy megnézhet belűlről egy templomot, ha akar, nem akart. Karácsonykor volt az egyik templomban valami műsor, az ovó néni külön szólt, hogy megy-e vagy sem, végülis itthon maradt. Mikor a huga született, a dédije vigyázott rá sokat, és egyszer a temetőbe is magával akarta vinni, hogy megöntözze a virágokat, tényleg csak ennyi. De a fiam (soha nem volt akaratos) kiverte a hisztit, hogy ő nem megy a temetőbe. Majd megkérdezte a dédijét, hogy ő is szokott-e a csúnya templomba járni. Először kellemetlen volt, hogy a gyerek ilyen élesen elutasító, idegeneknek is használta ezt a csúnya templom kifejezést, és volt aki beszólt a háromévesnek, hogy vigyázzon a szájára. Igazából másfél év kellett, hogy megtanulja, hogy ilyen kifejezésekkel ő megbánthat másokat, és amíg feldolgozta magában a "teológiai ellentmondásokat". Nem szándékom senkit megbántani, de, hogy teljes legyen a kép, leírom. Mi elsősorban a magunk meggyőződését állítjuk példának a gyerekek elé, tehát a fiunk is a mi "dolgainkról" hallott főként. A családunk viszont elég színes összetétel, semmi gond, ha más vallást is megismer. Az ő esetében a mamája igyekezete balul ütött ki,ráadásul duplán, mert ha annak idején a férjemben sérüléseket okozott az a fajta vallásos nevelés (és az első adandó alkalommal elfordult a "gyökereitől") valószínű, hogy a gyerekeinek sem azt igyekszik átadni.(Érdekes: meséltem, nagyvonalakban, a zsidó vallásról is, mutattam kívülről zsinagógát, az meg nagyon tetszett neki. Ezt miért nem utasította el?) Na jó hosszú lettem, meg lehet, hogy kissé zagyva, de ez szerintem nem egyszerű dolog. A dal nekem is tetszik, gondolom egyszerű, fülbemászó dallama van.
Tőlünk meg egyszer azt kérdezte a fiunk, hogy miért nem vagyunk zsidók. Nagyon bírom a gyerekek megnyílvánulásait!2005.03.23 22:20
Halihó!
Érdekes történet. Kíváncsi lennék ténylegesen mi válthatta ki ezt az ellenkezést.
Akkor egyidősek lennének a gyerekeink? Az én lányom is jövőre megy majd suliba, de már ehóban volt 6 éves.
Ő nem kérdez azért ilyeneket. Amúgy is szinte túl csöndes, nem annyira imád beszélgetni.
Erőltetni nem akarom. Pl. ha egyszer egysze bemegyünk egy templomba, igaz már kb. 1 éve nem voltunk, de egyáltalán nem kérdezett semmit a keresztre feszített Jézusról, meg semmiről.
Na, nem jöttök el egyik szombaton de. egy zsinagógai látogatásra? Bár biztos korán kell kelni, hogy ideérjetek. Most pl. a Purim miatt lehet hogy lesz valami különlegesség, de nem tudom majd megkérdezem a barátnőmet aki tudja.
PUsz.
Andi
Érdekes történet. Kíváncsi lennék ténylegesen mi válthatta ki ezt az ellenkezést.
Akkor egyidősek lennének a gyerekeink? Az én lányom is jövőre megy majd suliba, de már ehóban volt 6 éves.
Ő nem kérdez azért ilyeneket. Amúgy is szinte túl csöndes, nem annyira imád beszélgetni.
Erőltetni nem akarom. Pl. ha egyszer egysze bemegyünk egy templomba, igaz már kb. 1 éve nem voltunk, de egyáltalán nem kérdezett semmit a keresztre feszített Jézusról, meg semmiről.
Na, nem jöttök el egyik szombaton de. egy zsinagógai látogatásra? Bár biztos korán kell kelni, hogy ideérjetek.
Most pl. a Purim miatt lehet hogy lesz valami különlegesség, de nem tudom majd megkérdezem a barátnőmet aki tudja. PUsz.
Andi
2005.03.24 06:15
Szia Andi!
Mi sem tudjuk, mi lehetett pontosan a probléma. A kisfiunk egy kis tudorka, mire a 2 évét betöltötte, folyékonyan beszélt és rengeteg dolog érdekli. Első könyvei között volt egy rajzos, gyerrekbiblia, sokat olvastunk belőle, nagyon megszerette. A történetek kapcsán sok minden másról is lehetett beszélni, őt meg minden érdekli.Az oviban is mondták, hogy vannak területek, amiben ő tájékozottabb a társainál.Nekem vannak olyan ismerőseim, akiknél szintén gond volt, mikor elvitték a gyereket templomban, legtöbben a félhomálytól és a szobroktól ijednek meg.Egy barátnőm mesélte, hogy ő kiskorába annyira kiakadt egy feszületen, hogy a szüleinek kellett őt kivonszolni az épületből.De vannak olyanok is, akik pici koruktól együtt járnak a szüleikkel misére, minden gond nélkül.Gondolom embere válogatja...A lányom teljesen más tészta.
A fiam ősszel tölti a 6-ot,és akkor kezdi a nagycsoportot.Úgyhogy következő ősszel, ha 7 lesz, már elsőbe jár. Nagyjából korban is van, de nála nem is kell valószínűleg még várni, mert nagyon készül a sulira,tanulásra.
Valahogy megoldjuk ezt a zsinagógalátogatást. A Purim nem fér bele, mert most abszolút el vagyunk árasztva határidőkkel, április vége sokkal biztosabb. Közben beszéltem a férjemmel, felmegyünk kocsival, nem gond a szombat délelőtt. Köszi a lehetőséget!
Szia! Zita
Mi sem tudjuk, mi lehetett pontosan a probléma. A kisfiunk egy kis tudorka, mire a 2 évét betöltötte, folyékonyan beszélt és rengeteg dolog érdekli. Első könyvei között volt egy rajzos, gyerrekbiblia, sokat olvastunk belőle, nagyon megszerette. A történetek kapcsán sok minden másról is lehetett beszélni, őt meg minden érdekli.Az oviban is mondták, hogy vannak területek, amiben ő tájékozottabb a társainál.Nekem vannak olyan ismerőseim, akiknél szintén gond volt, mikor elvitték a gyereket templomban, legtöbben a félhomálytól és a szobroktól ijednek meg.Egy barátnőm mesélte, hogy ő kiskorába annyira kiakadt egy feszületen, hogy a szüleinek kellett őt kivonszolni az épületből.De vannak olyanok is, akik pici koruktól együtt járnak a szüleikkel misére, minden gond nélkül.Gondolom embere válogatja...A lányom teljesen más tészta.
A fiam ősszel tölti a 6-ot,és akkor kezdi a nagycsoportot.Úgyhogy következő ősszel, ha 7 lesz, már elsőbe jár. Nagyjából korban is van, de nála nem is kell valószínűleg még várni, mert nagyon készül a sulira,tanulásra.
Valahogy megoldjuk ezt a zsinagógalátogatást. A Purim nem fér bele, mert most abszolút el vagyunk árasztva határidőkkel, április vége sokkal biztosabb. Közben beszéltem a férjemmel, felmegyünk kocsival, nem gond a szombat délelőtt.
Köszi a lehetőséget! Szia! Zita
2005.03.25 21:48
Sziasztok!
Zitu, nem tudod, "hivatalosan" mi a nagypénteki böjt előírása? Csak húst nem szabad enni, vagy semmit sem? Csak reggeltől sötétedésig?
Hát érdekesen jött akkor össze idén a purim és a nagypéntek - összecsúszott a farsang a húsvéttal
A vallásosság átadása azért foglalkoztat, mert a szó hagyományos értelmében nem vagyok vallásos, de hiszek benne, hogy a mindennapjainknál, az emberi kapcsolatainknál van valami több, valami mélyebb összefüggés, és ha valami rendkívüli történik az életemben, azt kutatom, miért, mit akar nekem ezzel megmutatni, mire akar tanítani a sors.
GyeZsu
Zitu, nem tudod, "hivatalosan" mi a nagypénteki böjt előírása? Csak húst nem szabad enni, vagy semmit sem? Csak reggeltől sötétedésig?
Hát érdekesen jött akkor össze idén a purim és a nagypéntek - összecsúszott a farsang a húsvéttal
A vallásosság átadása azért foglalkoztat, mert a szó hagyományos értelmében nem vagyok vallásos, de hiszek benne, hogy a mindennapjainknál, az emberi kapcsolatainknál van valami több, valami mélyebb összefüggés, és ha valami rendkívüli történik az életemben, azt kutatom, miért, mit akar nekem ezzel megmutatni, mire akar tanítani a sors.
GyeZsu
2005.03.26 08:19
Gyezsu!
Nem tudom pontosan, de rémlik, mintha halat lehetne enni...
A vallásossággal én is hasonlóan voltam. Kicsi gyerekként elgondolkoztam azon, hogy hol voltam, mielőtt megszülettem, és ha meghalok, meg fogok szűnni és semmire sem emlékszem (de akkor meg minek élek?), vagy valahova kerülök ( de hova és hogyan?), és a csillagokon túl mi van... Erre a szüleim nem tudtak meggyőző választ adni, és azok a vallási hagyományok sem, amiket ismertünk. Én is csak arra lyukadtam ki, hogy kell valami mozgatórugónak lenni.
Lányok! Nem tudom, ki mit tart, de azért mindenkinek kellemes ünnepeket, Purimot és Húsvétot kívánok!
Sziasztok! Zita
Nem tudom pontosan, de rémlik, mintha halat lehetne enni...
A vallásossággal én is hasonlóan voltam. Kicsi gyerekként elgondolkoztam azon, hogy hol voltam, mielőtt megszülettem, és ha meghalok, meg fogok szűnni és semmire sem emlékszem (de akkor meg minek élek?), vagy valahova kerülök ( de hova és hogyan?), és a csillagokon túl mi van... Erre a szüleim nem tudtak meggyőző választ adni, és azok a vallási hagyományok sem, amiket ismertünk. Én is csak arra lyukadtam ki, hogy kell valami mozgatórugónak lenni.
Lányok! Nem tudom, ki mit tart, de azért mindenkinek kellemes ünnepeket, Purimot és Húsvétot kívánok!
Sziasztok! Zita
2005.03.26 12:50
Szia Zitu!
Hát, néhány év múlva majd beszámolok róla, miket válaszoltam, amikor Kata ilyesmikről kezd kérdezni. Egyelőre fogalmam sincs, de nem azért, mert nem tudom, én hogy élem ezt meg (úgy, ahogy a múltkor írtam), hanem mert nem tudom, hogy lehet ezt egy gyereknek átadni - de a helyzet majd biztos megoldja a dolgot.
Ennek a böjtnek még utánanézek, mert a zsidóknál semmit nem szabad enni tudtommal - estétől másnap estig. Párom meg tegnap azt mondta, hogy piritóst meg tojást lehet, a szülei tökfőzeléket csináltak, de nem rántották, csak habarták, hogy ne legyen benne olaj - ez meg olyan, mintha zsírosat nem lehetne, bár az olaj növényi - szóval nem tudom, de érdekelne, mi a "hivatalos" előírás.
Tegnap megvettem a marcipánt a tojásokhoz
GyeZsu
Hát, néhány év múlva majd beszámolok róla, miket válaszoltam, amikor Kata ilyesmikről kezd kérdezni. Egyelőre fogalmam sincs, de nem azért, mert nem tudom, én hogy élem ezt meg (úgy, ahogy a múltkor írtam), hanem mert nem tudom, hogy lehet ezt egy gyereknek átadni - de a helyzet majd biztos megoldja a dolgot.
Ennek a böjtnek még utánanézek, mert a zsidóknál semmit nem szabad enni tudtommal - estétől másnap estig. Párom meg tegnap azt mondta, hogy piritóst meg tojást lehet, a szülei tökfőzeléket csináltak, de nem rántották, csak habarták, hogy ne legyen benne olaj - ez meg olyan, mintha zsírosat nem lehetne, bár az olaj növényi - szóval nem tudom, de érdekelne, mi a "hivatalos" előírás.
Tegnap megvettem a marcipánt a tojásokhoz
GyeZsu
2005.03.27 00:10
Sziasztok!
Én is kíváok mindenkinek kellemes ünnepeket, akármi neve is légyen!!! (mármint az ünnepnek!)
GYeZSu, most nem tudom melyik böjtre gondolsz, az Eszter böjtje, ami Púrim előtt van?
Mert ha jól emlékszem, az valami olyan furcsa böjt, hogy nem is kell betartani, mert van valami a templomban, amivel kiváltják a böjtöt, de most lehet hogy valami nagyon butát írtam, de ilyesmi rémlik.
Képzeljétek, holnap a GÖdörben lesz egy vita, a magyar zsidóság képviselőivel, ortodox, neológ, modern ortodox és mégegy. Biztos érdekes lesz, talán el tudok menni, de 4 órakor van du. és anyukámtól nem biztos hogy visszaérek. Sőt inkább biztos nem, mert mindig elhúzódik a látogatás.
Jó marcipánozást, és tojásfestést mindenkinek!
ÜDv.
Andi
Én is kíváok mindenkinek kellemes ünnepeket, akármi neve is légyen!!! (mármint az ünnepnek!)
GYeZSu, most nem tudom melyik böjtre gondolsz, az Eszter böjtje, ami Púrim előtt van?
Mert ha jól emlékszem, az valami olyan furcsa böjt, hogy nem is kell betartani, mert van valami a templomban, amivel kiváltják a böjtöt, de most lehet hogy valami nagyon butát írtam, de ilyesmi rémlik.
Képzeljétek, holnap a GÖdörben lesz egy vita, a magyar zsidóság képviselőivel, ortodox, neológ, modern ortodox és mégegy. Biztos érdekes lesz, talán el tudok menni, de 4 órakor van du. és anyukámtól nem biztos hogy visszaérek.
Sőt inkább biztos nem, mert mindig elhúzódik a látogatás. Jó marcipánozást, és tojásfestést mindenkinek!
ÜDv.
Andi
2005.03.27 11:32
Andi!
Miért nem a Bálint házba jöttök Purim bálra vas. 4-kor? Az gyerekes program.
Eszter böjtje: Hámán ki akarta írtani a perzsa zsidóságot. Ez -egyebek mellett- Eszter közbenjárásával hiúsult meg, ő rendelte el a böjtöt, amely eredetileg 3 napos volt, se enni, se inni nem lehetett.
Ma ez már kisebb böjt, csak reggeltől (napkelte) estig (napnyugta) tart, és nem veszik olyan szigorúan, ha valaki nem tartja.
Ha szombatra esik, akkor az előtte való csütörtökön kell böjtölni, mert másnap Purim van, akkor tilos.
Hagyományokról nálunk annyit, hogy tegnapelőtt tojást festettünk, életemben először még barkát is díszítettem, reggelre jött a nyuszi, aki "teletojta" ajándékokkal a lakást, majd délután elvonulunk Purimozni.
A 2003-as karácsony egyidőre esett a Channukával és bizony a feldíszített fa mellett gyújtottuk meg a ki tudja hanyadik gyertyát a chanukkiában.
A zsidó rész azért kell, hogy tudjuk, hova tartozunk, ne kopjanak ki a hagyományok, a másik része pedig azért kell, mert itt élünk, egy katolikus országban, annak a hagyományait, szokásait és nem utolsó sorban a kereskedelmi megfontolásokat nem lehet kikerülni.
Ha a csapból is a Mikulás, Karácsony, Húsvét folyik, nem tehetem meg a gyerekkel, hogy őt kihagyom ezekből. A zsidó megfelelői ezeknek az ünnepeknek nem kompenzálják azt a hangulatot, amit olyenkor érez egy kisgyerek, amikor reggel ott van az ablakban a kiscsizma, csillog-villog a karácsonyfa vagy körbe lehet szaladgálni a lakásban, hogy hol mit pottyantott el a nyúl. Ezek olyan örömök, amiktől nem fosztanám meg a lányaimat csak azért, mert történetesen fontosnak tartom a zsidó hagyományok megőrzését.
Miért nem a Bálint házba jöttök Purim bálra vas. 4-kor? Az gyerekes program.
Eszter böjtje: Hámán ki akarta írtani a perzsa zsidóságot. Ez -egyebek mellett- Eszter közbenjárásával hiúsult meg, ő rendelte el a böjtöt, amely eredetileg 3 napos volt, se enni, se inni nem lehetett.
Ma ez már kisebb böjt, csak reggeltől (napkelte) estig (napnyugta) tart, és nem veszik olyan szigorúan, ha valaki nem tartja.
Ha szombatra esik, akkor az előtte való csütörtökön kell böjtölni, mert másnap Purim van, akkor tilos.
Hagyományokról nálunk annyit, hogy tegnapelőtt tojást festettünk, életemben először még barkát is díszítettem, reggelre jött a nyuszi, aki "teletojta" ajándékokkal a lakást, majd délután elvonulunk Purimozni.
A 2003-as karácsony egyidőre esett a Channukával és bizony a feldíszített fa mellett gyújtottuk meg a ki tudja hanyadik gyertyát a chanukkiában.
A zsidó rész azért kell, hogy tudjuk, hova tartozunk, ne kopjanak ki a hagyományok, a másik része pedig azért kell, mert itt élünk, egy katolikus országban, annak a hagyományait, szokásait és nem utolsó sorban a kereskedelmi megfontolásokat nem lehet kikerülni.
Ha a csapból is a Mikulás, Karácsony, Húsvét folyik, nem tehetem meg a gyerekkel, hogy őt kihagyom ezekből. A zsidó megfelelői ezeknek az ünnepeknek nem kompenzálják azt a hangulatot, amit olyenkor érez egy kisgyerek, amikor reggel ott van az ablakban a kiscsizma, csillog-villog a karácsonyfa vagy körbe lehet szaladgálni a lakásban, hogy hol mit pottyantott el a nyúl. Ezek olyan örömök, amiktől nem fosztanám meg a lányaimat csak azért, mert történetesen fontosnak tartom a zsidó hagyományok megőrzését.
2005.03.27 21:52
Sziasztok!
Juli!
Nagyon tetszik ez a nyitottság a családodban! Nálunk is valahogy így kellene.
MOstanában egyre inkább hajlok rá, nem is tudom, talán azért mert el fogunk költözni egy időre Angliába (végre egy alkalom, hogy eldicsekedjek! ) és ez a változás hozza nálam a zsidósághoz való visszakanyarodást. (?) Nem tudom miért is.
Sajnos nem tudtunk BÁlint házba menni, ez lett volna a 3. jó program erre a napra.
Az Eszter böjtjéről meg valami reggeli, vagy délelőtti vagy déli evés jut eszembe, amit a zsinagógában szoktak tartani, mintegy kiváltva a böjtöt. ??? De lehet, hogy csak álmodtam. Meg kellene kérdezni egy hozzáértőt.
Azért majdnem elmentünk Megila olvasásra pénteken, fel is hívtam a barátnőmet hogy mikor lesz, és pont akkor kellett volna indulni, de nem otthon voltunk és én rajtam tréningalsó volt, így azért mégsem megyek zsinagógába!
Hellóka!
Andi
Juli!
Nagyon tetszik ez a nyitottság a családodban! Nálunk is valahogy így kellene.
MOstanában egyre inkább hajlok rá, nem is tudom, talán azért mert el fogunk költözni egy időre Angliába (végre egy alkalom, hogy eldicsekedjek!
) és ez a változás hozza nálam a zsidósághoz való visszakanyarodást. (?) Nem tudom miért is. Sajnos nem tudtunk BÁlint házba menni, ez lett volna a 3. jó program erre a napra.
Az Eszter böjtjéről meg valami reggeli, vagy délelőtti vagy déli evés jut eszembe, amit a zsinagógában szoktak tartani, mintegy kiváltva a böjtöt. ??? De lehet, hogy csak álmodtam. Meg kellene kérdezni egy hozzáértőt.
Azért majdnem elmentünk Megila olvasásra pénteken, fel is hívtam a barátnőmet hogy mikor lesz, és pont akkor kellett volna indulni, de nem otthon voltunk és én rajtam tréningalsó volt, így azért mégsem megyek zsinagógába!
Hellóka!
Andi
2005.03.28 11:06
Sziasztok!
Andi! Angliába készültök?! De jó nektek! Mesélj, munkát kaptatok, csak átmenetileg, vagy hosszú távra mentek? A férjem is régóta szeretne kijutni,de nekünk sajna még nem jött össze, az öcsém meg májusban indul, egyenlőre csak dolgozni.
Rjuli! Tényleg jól megoldottátok a hagyományok átadását és a most szokásos ünnepeket! Szerintem egy tök egészséges középutat jártok.
Gyezsu! Tegnap mi is elcsíptünk egy filmet, abban lepel volt a zsidó férfiak fején. Nekem töritanulmányaimból rémlik, hogy akkortájt leplet használtak, annak meg a szövésére kellett figyelni....
Jó idő híján mi is itthon rekedtünk. Jöttek a fiúk a családból locsolkodni, a lányomnak nagyon tetszett. Mondta, hogy ő is akar. Tegnap gyorsan végigszaladtunk a fele rokonságon, mára marad a másik fele, akihez nem jutunk el, azt felhívtam reggel. (Az igazság, hogy nemrég elkezdtem "tupperezni", úgyhogy van egy kis hátsó szándékom is. )Ahhoz képest, hogy nem akartunk húsvétozni, van igazi házisonka, vendégváró sütik és egy csomó kindertojás.
További kellemes ünnepeket! Zita
Andi! Angliába készültök?! De jó nektek! Mesélj, munkát kaptatok, csak átmenetileg, vagy hosszú távra mentek? A férjem is régóta szeretne kijutni,de nekünk sajna még nem jött össze, az öcsém meg májusban indul, egyenlőre csak dolgozni.
Rjuli! Tényleg jól megoldottátok a hagyományok átadását és a most szokásos ünnepeket! Szerintem egy tök egészséges középutat jártok.
Gyezsu! Tegnap mi is elcsíptünk egy filmet, abban lepel volt a zsidó férfiak fején. Nekem töritanulmányaimból rémlik, hogy akkortájt leplet használtak, annak meg a szövésére kellett figyelni....
Jó idő híján mi is itthon rekedtünk. Jöttek a fiúk a családból locsolkodni, a lányomnak nagyon tetszett. Mondta, hogy ő is akar.
Tegnap gyorsan végigszaladtunk a fele rokonságon, mára marad a másik fele, akihez nem jutunk el, azt felhívtam reggel. (Az igazság, hogy nemrég elkezdtem "tupperezni", úgyhogy van egy kis hátsó szándékom is. )Ahhoz képest, hogy nem akartunk húsvétozni, van igazi házisonka, vendégváró sütik és egy csomó kindertojás. További kellemes ünnepeket! Zita
2005.04.03 19:55
Hellóka!
Na, itt vagyok, csak egy ronda kórság elkapott minket, Peti is, én is tök náthásak vagyunk.
Az angliai utunk kicsit meginogni látszik, sajnos kiderült anyukámról, hogy van egy csomó a mellében, hétfőn leszenk meg az eredmények. Nagyon nagyon izgulunk érte.
Amúgy május elején indulnánk.
Zitu!
Hova megy a tesód? Van már munkája, vagy csak úgy kimegy keresgélni.
Nekem már van munkám, bár csak ugródeszkának szeretném használni, mert nagyon minimálbért fizet. Persze ha szeretni fogom, lehet hogy maradok. Egy sérültek otthonában leszek ápoló.
Már csináltam ilyet Izraelben igaz, ott beteg gyerekek voltak, itt meg fiatal felnőttek lesznek.
Nagyon remélem, hogy tényleg kijutunk.
Szóval most emiatt nem nagyon van kedvem semmihez.
Hellóka!
Andi
Na, itt vagyok, csak egy ronda kórság elkapott minket, Peti is, én is tök náthásak vagyunk.
Az angliai utunk kicsit meginogni látszik, sajnos kiderült anyukámról, hogy van egy csomó a mellében, hétfőn leszenk meg az eredmények. Nagyon nagyon izgulunk érte.
Amúgy május elején indulnánk.
Zitu!
Hova megy a tesód? Van már munkája, vagy csak úgy kimegy keresgélni.
Nekem már van munkám, bár csak ugródeszkának szeretném használni, mert nagyon minimálbért fizet. Persze ha szeretni fogom, lehet hogy maradok. Egy sérültek otthonában leszek ápoló.
Már csináltam ilyet Izraelben igaz, ott beteg gyerekek voltak, itt meg fiatal felnőttek lesznek.
Nagyon remélem, hogy tényleg kijutunk.
Szóval most emiatt nem nagyon van kedvem semmihez.
Hellóka!
Andi
2005.04.04 05:20
Szia Andi!
Ez nem jó hír! Remélem, minden rendben lesz anyukáddal!!!
Az öcsémnek is megvan a munkája, egy közvetítő cég segítségével, szerződést is kötöttek. Ha jól tudom, Londonba menne, és valamikor májusban kezdene ő is. Most egy kicsit izgulunk, mert eddig vártuk, hogy majd szólnak, de semmi, az idő meg halad... Szóval, neki is újra nyakába kell vennie Pestet, hogy utánajárjon mindennek.Egyébként építőiparban dolgozna, legalább egy évig, de igazából kötetlen a dolog. Majd attól függ, hogy érzi magát.
Jó nektek, hogy így összejött! Gondolom,akkor mennek a gyerekek és a férjed is. Hogy tudjátok megoldani a kicsikkel?
Szorítok, hogy minden ok. legyen!!! Zita
Ez nem jó hír!
Remélem, minden rendben lesz anyukáddal!!! Az öcsémnek is megvan a munkája, egy közvetítő cég segítségével, szerződést is kötöttek. Ha jól tudom, Londonba menne, és valamikor májusban kezdene ő is. Most egy kicsit izgulunk, mert eddig vártuk, hogy majd szólnak, de semmi, az idő meg halad... Szóval, neki is újra nyakába kell vennie Pestet, hogy utánajárjon mindennek.Egyébként építőiparban dolgozna, legalább egy évig, de igazából kötetlen a dolog. Majd attól függ, hogy érzi magát.
Jó nektek, hogy így összejött!
Gondolom,akkor mennek a gyerekek és a férjed is. Hogy tudjátok megoldani a kicsikkel? Szorítok, hogy minden ok. legyen!!! Zita
2005.04.08 10:41
Helló!
Na, végre egy jó hír!!! A tüdejében nincs daganat! Tegnap nézték a CT-n! Szóval most már csak gyorsan meg kell operálni. Remélem a jövő héten sor kerül rá.
Gyezsu!
Egyelőre csak a tüdőben keresték, mivel dohányos, az volt a legvalószínűbb hogy ott van áttét, illetve az is lehetett volna, hogy onnan jön az egész! Szerencséje van hogy nem.
Én már szinte meg is gyógyultam, de a gyerkőknek nem nagyon akar múlni. Főleg Peti nagyon szenved a sok takonytól és köhögéstől.
Én is fogok ma gyújtani egy gyertyát, tuti nem ronthat a helyzeten, amúgy is kész csodának tartom, hogy nincs tüdőrákja attól a RENGETEG rohadt cigitől, amit 16 éves kora óta elszívott.
Most simán betiltanám a dohányzást, vagy száműzetném a dohányzókat egy külön földrészre! Bocsi, ha cigizik valamelyikőtök.
Sok puszi!
Andi
Na, végre egy jó hír!!! A tüdejében nincs daganat! Tegnap nézték a CT-n! Szóval most már csak gyorsan meg kell operálni. Remélem a jövő héten sor kerül rá.
Gyezsu!
Egyelőre csak a tüdőben keresték, mivel dohányos, az volt a legvalószínűbb hogy ott van áttét, illetve az is lehetett volna, hogy onnan jön az egész! Szerencséje van hogy nem.
Én már szinte meg is gyógyultam, de a gyerkőknek nem nagyon akar múlni. Főleg Peti nagyon szenved a sok takonytól és köhögéstől.
Én is fogok ma gyújtani egy gyertyát, tuti nem ronthat a helyzeten, amúgy is kész csodának tartom, hogy nincs tüdőrákja attól a RENGETEG rohadt cigitől, amit 16 éves kora óta elszívott.
Most simán betiltanám a dohányzást, vagy száműzetném a dohányzókat egy külön földrészre! Bocsi, ha cigizik valamelyikőtök.
Sok puszi!
Andi
2005.04.11 19:26
Sziasztok!
Örülök, hogy megtaláltam ezt a topikot!:-)
Hivatalosan nem vagyok zsidó, de valami sántít a családi vonalban. Túl sok a titok és kevés az ellenérv.
Sajnos nem tudok igazán alaposan utánajárni a dolognak, mert erősen megfogytkozott a család.
Anyukám sokat mesélt a zsidókrol, és olvasott is nekem főleg Eszter királynőröl, már csak a nevem miatt is.
Emellett, ami nem tudom mennyire számít, nem egyszer hívta fel a figyelmemet zsidó ismerős, akiről lehet, hogy sokáig nem is tudtuk, hogy az, miszerint nézzek utána, mert szerinte igenis zsidó vagyok.
Anyut már sajnos nem tudom kifaggatni alaposabban, mert meghalt. Sajnos rákos volt, így talán érthető, mennyire drukkolok, hogy ne legyen baja más édesannyának!
Szóval Anyu sosem volt egyértelmű. Akkor sem amikor azért igyekeztem, hogy egy zsidó barátnőmmel kimenjünk Izraélbe tanulni, akár kibucba is.
Ami szintén megerősít a megérzésemben, hogy a féltestvérem (apai ágról) akitm egyszer láttam, szintén vonz a zsidóság, és pont Eszter könyve volt meg neki egy tekercsen.
Tehát hivatalosan nem vagyok zsidó, de érzelmileg talán valhatom magam annak.
Szeretnék segítséget kérni, mert szeretnék minnél többet megtudni a vallásról is, hiszen alaposabban csak a II. Világháború borzalmait ismerem. Mindig is nagyon érdekelt, hogy voltak erre képesek, és miért mentek oda az áldozatok. Sokmindent persze még mindig nem tudok megérteni, de azt hiszem ez mindig is így lesz.
Van egy 10 hónapos kisfiam. Szeretném őt és leendő testvéreit úgy nevelni, hogy nyitottak legyenek a világra. Nem szeretnék úgymond vallást adni a kezükbe, mert úgy gondolom, vallást mindenki maga-magának szerez. Én csak az ismereteket és lehetőségeket szeretném átadni.
Viszont én már talán vagyok annyira érett, hogy írányt adjak a hitemnek. Azzal tisztában vagyok, hogy ortodox sosem válhat belőlem, de hitem és közösségi érzésem még ettől lehet.
Remélem nem voltam túl tolakodó, ha már hosszú igen. Bocsi!
Sziasztok
Eszter
Örülök, hogy megtaláltam ezt a topikot!:-)
Hivatalosan nem vagyok zsidó, de valami sántít a családi vonalban. Túl sok a titok és kevés az ellenérv.
Sajnos nem tudok igazán alaposan utánajárni a dolognak, mert erősen megfogytkozott a család.
Anyukám sokat mesélt a zsidókrol, és olvasott is nekem főleg Eszter királynőröl, már csak a nevem miatt is.
Emellett, ami nem tudom mennyire számít, nem egyszer hívta fel a figyelmemet zsidó ismerős, akiről lehet, hogy sokáig nem is tudtuk, hogy az, miszerint nézzek utána, mert szerinte igenis zsidó vagyok.
Anyut már sajnos nem tudom kifaggatni alaposabban, mert meghalt. Sajnos rákos volt, így talán érthető, mennyire drukkolok, hogy ne legyen baja más édesannyának!
Szóval Anyu sosem volt egyértelmű. Akkor sem amikor azért igyekeztem, hogy egy zsidó barátnőmmel kimenjünk Izraélbe tanulni, akár kibucba is.
Ami szintén megerősít a megérzésemben, hogy a féltestvérem (apai ágról) akitm egyszer láttam, szintén vonz a zsidóság, és pont Eszter könyve volt meg neki egy tekercsen.
Tehát hivatalosan nem vagyok zsidó, de érzelmileg talán valhatom magam annak.
Szeretnék segítséget kérni, mert szeretnék minnél többet megtudni a vallásról is, hiszen alaposabban csak a II. Világháború borzalmait ismerem. Mindig is nagyon érdekelt, hogy voltak erre képesek, és miért mentek oda az áldozatok. Sokmindent persze még mindig nem tudok megérteni, de azt hiszem ez mindig is így lesz.
Van egy 10 hónapos kisfiam. Szeretném őt és leendő testvéreit úgy nevelni, hogy nyitottak legyenek a világra. Nem szeretnék úgymond vallást adni a kezükbe, mert úgy gondolom, vallást mindenki maga-magának szerez. Én csak az ismereteket és lehetőségeket szeretném átadni.
Viszont én már talán vagyok annyira érett, hogy írányt adjak a hitemnek. Azzal tisztában vagyok, hogy ortodox sosem válhat belőlem, de hitem és közösségi érzésem még ettől lehet.
Remélem nem voltam túl tolakodó, ha már hosszú igen. Bocsi!
Sziasztok
Eszter
Eszter, Olivér,
Marci
Marci
2005.04.12 07:53
Sziasztok!
Eszter!
Biztosan nem véletlenül kaptad a nevedet sem! Engem meglepett, hogy a családod ilyen titokzatosan áll hozzá a dolgokhoz. Nekem van egy ismerősöm, aki azt mesélte, hogy ő is érzi, hogy lehet zsidó vonal a családjukban - szerintem elég volt rájuk nézni-, de nem nyilatkoztak erről, az egyik felmenőjéről pedig kiderült, hogy nyilas volt... El tudsz valahol indulni a nyomozásban? Ez olyan izgi!
Andi! Mi újság nálatok? Megtörtént az operáció? Gyerekek rendben?
Eszter!
Biztosan nem véletlenül kaptad a nevedet sem! Engem meglepett, hogy a családod ilyen titokzatosan áll hozzá a dolgokhoz. Nekem van egy ismerősöm, aki azt mesélte, hogy ő is érzi, hogy lehet zsidó vonal a családjukban - szerintem elég volt rájuk nézni
-, de nem nyilatkoztak erről, az egyik felmenőjéről pedig kiderült, hogy nyilas volt... El tudsz valahol indulni a nyomozásban? Ez olyan izgi! Andi! Mi újság nálatok? Megtörtént az operáció? Gyerekek rendben?
2005.04.12 21:56
Sziasztok!
Eszter légy üdvözölve!!!!! Köszi a drukkokat anyukámnak!
Sajnos operáció még elég soká lesz, mert rengeteg vizsgálatot kell csináltatni és nagyon sokan is vannak anyu előtt. Viszont találtunk egy nagyon ari doki bácsit, aki nagyon kedves és bízunk benne.
Gyezsu!
Képzeld, pont ma voltunk egy dohányzásról leszoktató helyen, mágneses rezonanciával segítenek a nikotinéhségtől megszabadulni. Nekem nagyon meggyőző volt, de nem akarok semmit elkiabálni. Végül is már az is haladás, hogy egyáltalán eljött velem anyukám. Nagyon reménykedek, hogy erős lesz.
Eszter légy üdvözölve!!!!! Köszi a drukkokat anyukámnak!
Sajnos operáció még elég soká lesz, mert rengeteg vizsgálatot kell csináltatni és nagyon sokan is vannak anyu előtt. Viszont találtunk egy nagyon ari doki bácsit, aki nagyon kedves és bízunk benne.
Gyezsu!
Képzeld, pont ma voltunk egy dohányzásról leszoktató helyen, mágneses rezonanciával segítenek a nikotinéhségtől megszabadulni. Nekem nagyon meggyőző volt, de nem akarok semmit elkiabálni. Végül is már az is haladás, hogy egyáltalán eljött velem anyukám. Nagyon reménykedek, hogy erős lesz.
2005.04.12 22:10
Sziasztok!
Akkor én is off-olok. Drukkolok anyukádnak, Andi!
Nekem annak idején a nikotinos rágó segített. 8 év és a végére már napi másfél doboz után egyik napról a másikra tettem le a cigit. Vettem egy doboz rágót. Akárhányszor rágyújtottam volna (villamosmegálló, kávé, kaja után, stb.) elővettem egyet vagy felet, mert sokszor az is elég volt, és elrágtam. Mire elfogyott a doboz, már elmúlt az a kínzó vágy a cigi után. Hiányérzet maradt utána, sőt, 8 év elteltével is eszembe jut, de ez már nem zavaró. Azt viszont tudni kell, hogy nincs "csak egy szál", ha valaki abbahagyta.
Nem tudom, milyen módon segít ez a rezonancia-cucc, de nekem a rágó azért volt jó, mert nem hirtelen kellett a nikotintól megválnom, hanem szép fokozatosan. Viszont ellentétben a tapasszal, én dönthettem el, hogy mikor mennyire van szükségem. Sok dohányos áltatja magát, hogy ő tul.képp nem is a nikotin rabja, csak a mozdulatoké, de ez bla-bla. Ilyen alapon szívószálat is szívhatnának.
Szóval, ha anyukád nyitott a kérdésre, egy próbát talán megér a dolog.
Én mostanra értettem meg, hogy anyám mit érezhetett, amíg cigiztem. Ha a lányaim rászoknak, nagyon szomorú leszek. Remélem több eszük lesz, mint nekem. Végülis a volt férjemnek köszönhetem azt is, hogy abbahagytam, nem csak a két lányt, úgyhogy nem is volt olyan hiábavaló, hogy megismerkedtünk
Akkor én is off-olok. Drukkolok anyukádnak, Andi!
Nekem annak idején a nikotinos rágó segített. 8 év és a végére már napi másfél doboz után egyik napról a másikra tettem le a cigit. Vettem egy doboz rágót. Akárhányszor rágyújtottam volna (villamosmegálló, kávé, kaja után, stb.) elővettem egyet vagy felet, mert sokszor az is elég volt, és elrágtam. Mire elfogyott a doboz, már elmúlt az a kínzó vágy a cigi után. Hiányérzet maradt utána, sőt, 8 év elteltével is eszembe jut, de ez már nem zavaró. Azt viszont tudni kell, hogy nincs "csak egy szál", ha valaki abbahagyta.
Nem tudom, milyen módon segít ez a rezonancia-cucc, de nekem a rágó azért volt jó, mert nem hirtelen kellett a nikotintól megválnom, hanem szép fokozatosan. Viszont ellentétben a tapasszal, én dönthettem el, hogy mikor mennyire van szükségem. Sok dohányos áltatja magát, hogy ő tul.képp nem is a nikotin rabja, csak a mozdulatoké, de ez bla-bla. Ilyen alapon szívószálat is szívhatnának.
Szóval, ha anyukád nyitott a kérdésre, egy próbát talán megér a dolog.
Én mostanra értettem meg, hogy anyám mit érezhetett, amíg cigiztem. Ha a lányaim rászoknak, nagyon szomorú leszek. Remélem több eszük lesz, mint nekem. Végülis a volt férjemnek köszönhetem azt is, hogy abbahagytam, nem csak a két lányt, úgyhogy nem is volt olyan hiábavaló, hogy megismerkedtünk
2005.04.12 22:42
Bocsi, elküldtem mert azt hittem nem is műkxik a Babanet. Szerencsére tévedtem.
Eszter!
Én a helyedben nem filóznék sokat, ha te zsidó akarsz lenni, legyél az. Akit Eszternek hívnak szerintem nyugodtan érezheti magát annak!
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden Eszter zsidó.
Nem tudom merre laksz, de nagyon tudom ajánlani neked Budán a Frankel Leó utcai zsinagógát, ahol egy nagyon fiatal, neológ rabbi van. Nem hinném, hogy kikérdeznének hogy ki kicsoda a családodban. Még játszósarok (szoba?) is van a gyerekeknek, most már nekem is el kell mennem valamikor!!!!
Lányok, mindenkinek köszi az aggódást!
Sziasztok!
Andi
Eszter!
Én a helyedben nem filóznék sokat, ha te zsidó akarsz lenni, legyél az. Akit Eszternek hívnak szerintem nyugodtan érezheti magát annak!
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden Eszter zsidó.
Nem tudom merre laksz, de nagyon tudom ajánlani neked Budán a Frankel Leó utcai zsinagógát, ahol egy nagyon fiatal, neológ rabbi van. Nem hinném, hogy kikérdeznének hogy ki kicsoda a családodban. Még játszósarok (szoba?) is van a gyerekeknek, most már nekem is el kell mennem valamikor!!!!
Lányok, mindenkinek köszi az aggódást!
Sziasztok!
Andi
2005.04.13 08:29
Sziasztok!
Nem tudom mennyi értelme van utánna járni alaposabban a dolognak, hiszen azon nem változtatna semmit, hogy mit érzek, ha zsinagógába megyek körülnézni, főleg, hogy a keresztény tmplomokban -nem vicc- szó szerint kiráz a hideg és olyan leszek, mint aki karót nyelt. Írtózom tőlük, pedig soha semmi rossz nem történt ott velem.
Apukám (aki nem vérszerinti, de az én APUKÁM) nagyija vitt misékre kicsinek, és ott sem emlékszem semmi negatív élményre, de mégis.
Annyi bizonyos, hogy anyai ágon Müller illetve Bauerről magyarosított Bálintok vannak. A Müller ágnak Hamburgban volt textilgyára, a Bauerekszintén Németországból származnak. A nagypapa megmentett a háborúban két zsidó asszonyt, vérapai ágon pedig a nagymama Eszter a fia pedig József. Itt Varga a vezetéknév, de feltételezem magyarosított.
Ennyit tudok. Gondolom azért a nagy titok, mert valaki valamikor kikeresztelkedett, és nem akart nyomot hagyni maga után.
Az érzés viszont megmaradt.
Sőt Anyut és öccsét is mindig úgymond "lezsidózzák".
Nekem meg az idők során lett egy félvad elméletem. Eddig a családban minden nőtag rákos lett anyai ágon. Többsége mellrák, illetve egyébb nőgyógyászati "huncuttság, a nagybátyám pedig egy hihetetlenül jó eszű ember, aki alaposan elrontotta az életét. Én viszont élni akarok, és úgy gondolom, amíg nem tér vissza a vérem a gyökereihez, nem találja meg a helyét. Így lehet, hogy itt az idő.
A fiamnak nem szeretnék vallást ADNI, inkább mutatok neki többfélét, és majd ő dönt.
Szerintem a hit nem erőszak sem rábeszélés alapján elsajátítható dolog, inkább belső meggyőződés. Én nem szeretném, ha az én meggyőződésem alapján kéne neki hinni. Ráér.
A cigaretta. Ugyan pocak előtt egy évvel letettem, tehát 10 év füstölgés után két éve nem dohányzom, de nem állíthatom, hogy nem vagyok dohányos.
Így ennyi idő után azt is mondhatom, hogy nem a nikotin, sem a ruha szaga nem hiányzik, hanem az a hangulat, amikor egy jó kertészkedés után a lenyugvó nap fényében a lépcsőn ülve rágyujtok, és leszívom az első slukkot.
Azt hiszem én magát a cigarettát szeretem mind a mai napig, nem a nikotint. És sajnos nem állíthatom azt sem, hogy soha többé nem fogok dohányozni.
Természetesen én sem örülnék, ha a fiam dohányozna, de nem én döntöm el.
A párom például úgy nőtt fel, hogy körülötte mindeki cigizett, mégsem szívna el sosem egyetlen szálat sem.
Ez inkább személytől függ, persze biztosan az a legjobb, ha sosem próbálja ki az ember, mert akkor nem is hiányozhat.
Andi!
Bevallom nyuszi vagyok. Megkérhetnélek, hogy egyszer veled menjek el? Igaz XVI. kerületiek vagyunk, de egy kis séta nem árthat.
Sziasztok!
Eszter
ui.: tudok ám rövidebbet is írni! Majd legközelebb!:-))
Nem tudom mennyi értelme van utánna járni alaposabban a dolognak, hiszen azon nem változtatna semmit, hogy mit érzek, ha zsinagógába megyek körülnézni, főleg, hogy a keresztény tmplomokban -nem vicc- szó szerint kiráz a hideg és olyan leszek, mint aki karót nyelt. Írtózom tőlük, pedig soha semmi rossz nem történt ott velem.
Apukám (aki nem vérszerinti, de az én APUKÁM) nagyija vitt misékre kicsinek, és ott sem emlékszem semmi negatív élményre, de mégis.
Annyi bizonyos, hogy anyai ágon Müller illetve Bauerről magyarosított Bálintok vannak. A Müller ágnak Hamburgban volt textilgyára, a Bauerekszintén Németországból származnak. A nagypapa megmentett a háborúban két zsidó asszonyt, vérapai ágon pedig a nagymama Eszter a fia pedig József. Itt Varga a vezetéknév, de feltételezem magyarosított.
Ennyit tudok. Gondolom azért a nagy titok, mert valaki valamikor kikeresztelkedett, és nem akart nyomot hagyni maga után.
Az érzés viszont megmaradt.
Sőt Anyut és öccsét is mindig úgymond "lezsidózzák".
Nekem meg az idők során lett egy félvad elméletem. Eddig a családban minden nőtag rákos lett anyai ágon. Többsége mellrák, illetve egyébb nőgyógyászati "huncuttság, a nagybátyám pedig egy hihetetlenül jó eszű ember, aki alaposan elrontotta az életét. Én viszont élni akarok, és úgy gondolom, amíg nem tér vissza a vérem a gyökereihez, nem találja meg a helyét. Így lehet, hogy itt az idő.
A fiamnak nem szeretnék vallást ADNI, inkább mutatok neki többfélét, és majd ő dönt.
Szerintem a hit nem erőszak sem rábeszélés alapján elsajátítható dolog, inkább belső meggyőződés. Én nem szeretném, ha az én meggyőződésem alapján kéne neki hinni. Ráér.
A cigaretta. Ugyan pocak előtt egy évvel letettem, tehát 10 év füstölgés után két éve nem dohányzom, de nem állíthatom, hogy nem vagyok dohányos.
Így ennyi idő után azt is mondhatom, hogy nem a nikotin, sem a ruha szaga nem hiányzik, hanem az a hangulat, amikor egy jó kertészkedés után a lenyugvó nap fényében a lépcsőn ülve rágyujtok, és leszívom az első slukkot.
Azt hiszem én magát a cigarettát szeretem mind a mai napig, nem a nikotint. És sajnos nem állíthatom azt sem, hogy soha többé nem fogok dohányozni.
Természetesen én sem örülnék, ha a fiam dohányozna, de nem én döntöm el.
A párom például úgy nőtt fel, hogy körülötte mindeki cigizett, mégsem szívna el sosem egyetlen szálat sem.
Ez inkább személytől függ, persze biztosan az a legjobb, ha sosem próbálja ki az ember, mert akkor nem is hiányozhat.
Andi!
Bevallom nyuszi vagyok. Megkérhetnélek, hogy egyszer veled menjek el? Igaz XVI. kerületiek vagyunk, de egy kis séta nem árthat.
Sziasztok!
Eszter
ui.: tudok ám rövidebbet is írni! Majd legközelebb!:-))
Eszter, Olivér,
Marci
Marci
2005.04.14 16:56
Sziasztok!
Ez a fránya rendszer rendre megeszi a leveleimet.
Eszter! Igaza van Andinak, csak rajtad múlik a zsidóságod! Ez tetszik, hogy meg kell találnod a gyökereidet, hogy rendezhesd az életed. Tulajdonképpen tök logikus!
Andi! Mi újság így Angliával? Gondolom, most inkább anyukád mellett maradsz.
Nem írok most többet, nehogy az is eltűnjön.. Zita
Ez a fránya rendszer rendre megeszi a leveleimet.
Eszter! Igaza van Andinak, csak rajtad múlik a zsidóságod!
Ez tetszik, hogy meg kell találnod a gyökereidet, hogy rendezhesd az életed. Tulajdonképpen tök logikus! Andi! Mi újság így Angliával? Gondolom, most inkább anyukád mellett maradsz.
Nem írok most többet, nehogy az is eltűnjön.. Zita
2005.04.14 21:48
Sziasztok!
Kicseleztem a Babanetet, nem akart elmenni az üzi, erre nyomtam egy visszát és vártam fél órát. (addig mást csináltam persze) és akkor újra megpróbáltam és elment! Szóval ne adjátok fel!
Nálunk az a hír, hogy volt anyum egy cigileszoktató helyen és azóta nem cigizik. Ez kedd du. 15 óra. Sajnos kicsit depressziós lett, állítólag nem is hiányzik neki a cigi, mégis olyan rossz kedve van és nem eszik. Inni is csak muszájból. Szóval ez nagyon megviseli őt, jobban mint a daganat.
Zitu!
Persze egyelőre maradunk, nem tudom még mi lesz.
Pedig már lakást is találtak nekünk.
Midegy, majd meglátjuk, most az anyum az első.
Eszter!
Elmehetünk együtt, persze!
Mit szólnátok jövő szombathoz?
Zitu ti is jöhetnétek!!
Csoportos zsinagóga látogatás!
Pusz.
Andi
Kicseleztem a Babanetet, nem akart elmenni az üzi, erre nyomtam egy visszát és vártam fél órát. (addig mást csináltam persze) és akkor újra megpróbáltam és elment! Szóval ne adjátok fel!
Nálunk az a hír, hogy volt anyum egy cigileszoktató helyen és azóta nem cigizik. Ez kedd du. 15 óra. Sajnos kicsit depressziós lett, állítólag nem is hiányzik neki a cigi, mégis olyan rossz kedve van és nem eszik. Inni is csak muszájból. Szóval ez nagyon megviseli őt, jobban mint a daganat.
Zitu!
Persze egyelőre maradunk, nem tudom még mi lesz.
Pedig már lakást is találtak nekünk.
Midegy, majd meglátjuk, most az anyum az első.
Eszter!
Elmehetünk együtt, persze!
Mit szólnátok jövő szombathoz?
Zitu ti is jöhetnétek!!
Csoportos zsinagóga látogatás!
Pusz.
Andi
2005.04.15 11:17
Sziasztok!
Andi! Érthető anyukád. Nem elég a betegség, most még egy dologról le is kell mondania, ami a mindennapjaihoz, az életéhez tartozott,ráadásul minden olyan gyorsan jött... Biztos átrágja magát ezeken, és helyreáll!
Ha nem előbb, utóbb biztos összejön Anglia. Az öcsém viszont jól megszívta! Sikerült utánajárnia, mikor kezd, hát annál a "cégnél" sosem, mert felszívódott. Hiába a szerződés, minden, sajnos nem ő az első eset, pedig nagyon elővigyázatos volt. Még jó, hogy az állását nem adta fel idő előtt!
A zsinagógataliban benne vagyok!Az időpont elvileg tökély, csak pár kérdés:
- milyen napszakban mennénk (16 után tuti nem jó)
- kb. mennyi idő ( gyerkők miatt)
- ha a kicsit nem tudom lepasszolni, vihetem-e ( 2 éves szeleburdi)
- Kb mennyi az anyagi vonzat, ha van ?
Ha ok. a válasz, egyeztetek a férjemmel és tutit mondok! Jó így?
Sziasztok! Zita
Andi! Érthető anyukád. Nem elég a betegség, most még egy dologról le is kell mondania, ami a mindennapjaihoz, az életéhez tartozott,ráadásul minden olyan gyorsan jött... Biztos átrágja magát ezeken, és helyreáll!
Ha nem előbb, utóbb biztos összejön Anglia. Az öcsém viszont jól megszívta! Sikerült utánajárnia, mikor kezd, hát annál a "cégnél" sosem, mert felszívódott. Hiába a szerződés, minden, sajnos nem ő az első eset, pedig nagyon elővigyázatos volt. Még jó, hogy az állását nem adta fel idő előtt!
A zsinagógataliban benne vagyok!
Az időpont elvileg tökély, csak pár kérdés: - milyen napszakban mennénk (16 után tuti nem jó)
- kb. mennyi idő ( gyerkők miatt)
- ha a kicsit nem tudom lepasszolni, vihetem-e ( 2 éves szeleburdi)
- Kb mennyi az anyagi vonzat, ha van ?
Ha ok. a válasz, egyeztetek a férjemmel és tutit mondok! Jó így?
Sziasztok! Zita
2005.04.15 15:29
Andi!
A depresszió teljesen "normális" jelenség cigiről való leszokás után. Nekem is előjött, úgy is maradtam. Mármint én szedek rá gyógyszert, nem csinálok ebből problémát. A pszichiáter magyarázta is, hogy vegyi folyamatok állnak a dolog hátterében, vagyis, ha az ember abbahagyja a dohányzást, akkor biz. vegyületek egyensúlya, átvitele, mittomén megváltozik.
Ehhez ezért rájön még az egészségügyi probléma is, ha bevallja anyukád, ha nem, úgyhogy lehet, hogy nem volna rossz valamiféle szakszerű lelki támaszt találnia, mert az a gyógyulásban is segít.
A depresszió teljesen "normális" jelenség cigiről való leszokás után. Nekem is előjött, úgy is maradtam. Mármint én szedek rá gyógyszert, nem csinálok ebből problémát. A pszichiáter magyarázta is, hogy vegyi folyamatok állnak a dolog hátterében, vagyis, ha az ember abbahagyja a dohányzást, akkor biz. vegyületek egyensúlya, átvitele, mittomén megváltozik.
Ehhez ezért rájön még az egészségügyi probléma is, ha bevallja anyukád, ha nem, úgyhogy lehet, hogy nem volna rossz valamiféle szakszerű lelki támaszt találnia, mert az a gyógyulásban is segít.
2005.04.15 19:13
Sziasztok!
Andi!
Nem tudom, hogy jó lesz-e a következő szombat, mert elvileg van rá program, de talán egy kicsi esélyem van elodázni. Még nem tudom!
Zitua kérdéseire a válasz engem is érdekelne, azzal a különbséggel, hogy az én manóm 10 hónapos rosszcsont, de imádja a gyerekeket. Főleg üldözni dzsungelharcos jármódban.
Mindeemellett mesélnél, mire számítsak ha sikerül menni?
A cigi utáni depresszió teljesen normális. Ahogy Rjuli írta. Ha jól emlékszem az endorfin örömérzettel kapcsolatos anyaggal van összefüggésben. Most, hogy abbahagyta kevesebb ez az anyag az agyában, ezért érzi szomorúnak magát.
Az okosok azt mondják a sport pont ezért jó ilyenkor, mert ugyanezt az anyagot szabadítja fel, ezért érzünk utána elégedettséget, sőt van aki eufórikus hangulatba kerül.
Drukkolok Mamádnak minden tekintetben!
Sziasztok!
Eszter
Andi!
Nem tudom, hogy jó lesz-e a következő szombat, mert elvileg van rá program, de talán egy kicsi esélyem van elodázni. Még nem tudom!
Zitua kérdéseire a válasz engem is érdekelne, azzal a különbséggel, hogy az én manóm 10 hónapos rosszcsont, de imádja a gyerekeket. Főleg üldözni dzsungelharcos jármódban.
Mindeemellett mesélnél, mire számítsak ha sikerül menni?
A cigi utáni depresszió teljesen normális. Ahogy Rjuli írta. Ha jól emlékszem az endorfin örömérzettel kapcsolatos anyaggal van összefüggésben. Most, hogy abbahagyta kevesebb ez az anyag az agyában, ezért érzi szomorúnak magát.
Az okosok azt mondják a sport pont ezért jó ilyenkor, mert ugyanezt az anyagot szabadítja fel, ezért érzünk utána elégedettséget, sőt van aki eufórikus hangulatba kerül.
Drukkolok Mamádnak minden tekintetben!
Sziasztok!
Eszter
Eszter, Olivér,
Marci
Marci
2005.04.20 08:12
Sziasztok!
Szia Zita!
Itt vagyok! A szombati elfoglaltságról próbálom kideríteni, hogy halasztható-e vagy sem, de egyenlőre úgy néz ki nem tudom átrakni máskorra, tehát valószínűleg nem lesz jó nekünk sem a dolog.
De szeretnék valamikor menni!
Remélem Andiékkal minden rendben!
Sziasztok!
Eszter
Szia Zita!
Itt vagyok! A szombati elfoglaltságról próbálom kideríteni, hogy halasztható-e vagy sem, de egyenlőre úgy néz ki nem tudom átrakni máskorra, tehát valószínűleg nem lesz jó nekünk sem a dolog.
De szeretnék valamikor menni!
Remélem Andiékkal minden rendben!
Sziasztok!
Eszter
Eszter, Olivér,
Marci
Marci
