Sziasztok Anyukák!
Nagyon szeretném, ha olyan anyukák írnának ide, akik első gyermeküket császármetszéssel hozták a világra, és a műtét óta már született még egy (több) kisbabájuk. Nagyon szeretnék még egy gyereket, de szinte mindenki azzal riogat, hogy ha az első műtét volt, akkor az ezt követő(ek) is az lesz(nek). Pedig jó volna ezt elkerülni...Van-e egyáltalán olyan, akinek sikerült spontán szülnie császár után? Köszi a hozzászólásokat,puszi a csemetéknek:
Erika
Új privát üzeneted érkezett!
2000.07.15 23:15
Szia Erika!
Én spontán szültem a másodikat (az elsőt császárral)! Ez a dokin múlik, hogy ő mit mond (ez főleg attól függ, hogy mi volt az első császár oka). Nálunk azt mondta, hogy a babának is jobb a természetes születés!!!
A "hol és kinél szüljek" rovatban már írtam erről július 11-én.
Írd meg, hogy még mire vagy kíváncsi! Szívesen segítek!
Bobo
Én spontán szültem a másodikat (az elsőt császárral)! Ez a dokin múlik, hogy ő mit mond (ez főleg attól függ, hogy mi volt az első császár oka). Nálunk azt mondta, hogy a babának is jobb a természetes születés!!!
A "hol és kinél szüljek" rovatban már írtam erről július 11-én.
Írd meg, hogy még mire vagy kíváncsi! Szívesen segítek!
Bobo
2000.07.17 11:29
Sziasztok!
Mivel a hol és kinél szüljek-ben éppen én kérdeztem a dolgokat először, így engem is érdekel a téma (bár egyelőre nem tervezzük a negyedik babát). Az elmúlt hozzászólásokban olvastam olyat is, hogy :császár lesz, mert túl közel van (időben) az előzőhöz, meg olyat is, hogy: mivel sok idő telt el, ezért császár lesz.
Mi lehet ezekkel az igazság? Ennyire csak a dokikon múlik az egész?
Jelenleg érintettek: faggassátok a dokitokat!!
Mért kell egy olyan császár után, amikor teszem azt nem jól feküdt(ek) a baba(k) újra alapvetően császártól tartanunk?
Sziasztok:
ILdi
Mivel a hol és kinél szüljek-ben éppen én kérdeztem a dolgokat először, így engem is érdekel a téma (bár egyelőre nem tervezzük a negyedik babát). Az elmúlt hozzászólásokban olvastam olyat is, hogy :császár lesz, mert túl közel van (időben) az előzőhöz, meg olyat is, hogy: mivel sok idő telt el, ezért császár lesz.
Mi lehet ezekkel az igazság? Ennyire csak a dokikon múlik az egész?
Jelenleg érintettek: faggassátok a dokitokat!!
Mért kell egy olyan császár után, amikor teszem azt nem jól feküdt(ek) a baba(k) újra alapvetően császártól tartanunk?
Sziasztok:
ILdi
2000.07.17 18:40
Sziasztok!
Én Olaszországban szültem a kislányomat (elso gyerek) tavaly augusztusban, és az orvosom szintén császárral "kecsegtet", ami a második szülést illeti. Azzal indokolja, hogy jobb elkerülni a felesleges kockázatokat. Nálam azért volt szükség a császárra, mert a magzatmonitor szívhang csökkenést mutatott ki a méhösszehúzódások alatt, ill.a magzatvíz elszínezodött.Végül kiderült, hogy a gyerek nyakára tekeredett a köldökzsinór, és az nem engedte ot le a szülocsatornába. Szóval nálam nem szervi elváltozás indokolta a császárt, úgyhogy én nagyon szeretném ha a következo szülésem nem császárral történne, de sajnos itt Olaszországban nagyon szeretik a császármetszést alkalmazni (kb. minden 4. szülés az!). Ezért is vagyok egy kicsit határozatlan, hogy esetleg keressek-e egy másik orvost (bár a mostanival is abszolút meg voltam elégedve), vagy próbáljam inkább meggyozni az orvosomat, hogy lehetoleg a természetes szülést válasszuk. Ráadásul mihamarabb szeretnénk a második babát ( orvosom szerint már szülés után 6 hónappal lehet a 2. terhességgel próbálkozni, igaz, hogy nálam a mutét teljesen komplikációmentes volt),úgyhogy bár még nem aktuális a dolog, de remélem mihamarabb az lesz.
Valahol pedig azt olvastam, hogy jobb a következo szüléseknél a természetes utat választani a méhfal rugalmasságának megorzése miatt, az esetleges további terhességek érdekében.Igaz, hogy mi egyenlore meg akarunk a második babánál állni, de az orvosom egyértelmuen max. 3 szülést említett ilyen esetben, és ez egy kicsit ijesztoen hatott, ilyen kategorikusan kijelentve. Mert pl. mi van akkor, ha véletlenül "becsúszik" még egy terhesség?
Bocs a hosszú írományért,üdv mindenkinek
Edina
Én Olaszországban szültem a kislányomat (elso gyerek) tavaly augusztusban, és az orvosom szintén császárral "kecsegtet", ami a második szülést illeti. Azzal indokolja, hogy jobb elkerülni a felesleges kockázatokat. Nálam azért volt szükség a császárra, mert a magzatmonitor szívhang csökkenést mutatott ki a méhösszehúzódások alatt, ill.a magzatvíz elszínezodött.Végül kiderült, hogy a gyerek nyakára tekeredett a köldökzsinór, és az nem engedte ot le a szülocsatornába. Szóval nálam nem szervi elváltozás indokolta a császárt, úgyhogy én nagyon szeretném ha a következo szülésem nem császárral történne, de sajnos itt Olaszországban nagyon szeretik a császármetszést alkalmazni (kb. minden 4. szülés az!). Ezért is vagyok egy kicsit határozatlan, hogy esetleg keressek-e egy másik orvost (bár a mostanival is abszolút meg voltam elégedve), vagy próbáljam inkább meggyozni az orvosomat, hogy lehetoleg a természetes szülést válasszuk. Ráadásul mihamarabb szeretnénk a második babát ( orvosom szerint már szülés után 6 hónappal lehet a 2. terhességgel próbálkozni, igaz, hogy nálam a mutét teljesen komplikációmentes volt),úgyhogy bár még nem aktuális a dolog, de remélem mihamarabb az lesz.
Valahol pedig azt olvastam, hogy jobb a következo szüléseknél a természetes utat választani a méhfal rugalmasságának megorzése miatt, az esetleges további terhességek érdekében.Igaz, hogy mi egyenlore meg akarunk a második babánál állni, de az orvosom egyértelmuen max. 3 szülést említett ilyen esetben, és ez egy kicsit ijesztoen hatott, ilyen kategorikusan kijelentve. Mert pl. mi van akkor, ha véletlenül "becsúszik" még egy terhesség?
Bocs a hosszú írományért,üdv mindenkinek
Edina
2000.07.17 21:03
Én a fél karom odaadnám (jelképesen), hogy simán szülhessek, annyira vágyom arra hogy megismerhessem azt az érzést is. A császárosnál kiveszik minden emberi, meghitt a szülésből, csak egy báb vagy aki nem tud beleszólni a dolgok menetébe. Például én azt sem értem, hogy a cséászár után mért viszik el a babát, miért nem teszik az anya mellére, hogy legalább a szerencsétlen anya ezt az érzést átélhesse?? Miért van az, hogy az apa nem lehet benn?? Miért nem maradhatunk mi is 3-an meghitten pár órát egymással?? Nálam például az első nap még a férjemet sem engedték be látogatásra, csak közölték velem hogy itt volt és puszil, én meg csak sírtam volna mert minden jótól megfosztottak...
Szóval kimondom, én bizony irigylek minden anyát aki simán tud szülni, hiszen annyival szebbé teszik neki a szülést.
Ez egy kicsit depressziósra sikeredett.
Szóval kimondom, én bizony irigylek minden anyát aki simán tud szülni, hiszen annyival szebbé teszik neki a szülést.
Ez egy kicsit depressziósra sikeredett.
2000.07.18 13:54
Sziasztok, kedves császárosok!
Átérzem Zorkanya félelmeit! Én nagyon gyorsan és szépen tágultam a vajúdás alatt, de Virág feje vakahogy nem jól illeszkedett be, és végül 15 órai szenvedés után megcsászároztak. Maga a műtét nem volt kellemetlen, csak az azt követő időszak (katéter, iszonyú sebfájás, köhögés, nevetés elfelejtve). Ráadásul valami fertőzést is sikerült összeszednem, úgyhogy magas lázam is volt. Valamelyik válaszban olvastam, hogy "császárra vizsgáltak" egy szülés előtt álló kismamát. Tudja-e valaki, mit jelent ez? Akkor legyen szíves, írja meg nekem, köszi!
A kicsiknek sok puszi, mindenkit üdvözlök: Erika
Átérzem Zorkanya félelmeit! Én nagyon gyorsan és szépen tágultam a vajúdás alatt, de Virág feje vakahogy nem jól illeszkedett be, és végül 15 órai szenvedés után megcsászároztak. Maga a műtét nem volt kellemetlen, csak az azt követő időszak (katéter, iszonyú sebfájás, köhögés, nevetés elfelejtve). Ráadásul valami fertőzést is sikerült összeszednem, úgyhogy magas lázam is volt. Valamelyik válaszban olvastam, hogy "császárra vizsgáltak" egy szülés előtt álló kismamát. Tudja-e valaki, mit jelent ez? Akkor legyen szíves, írja meg nekem, köszi!
A kicsiknek sok puszi, mindenkit üdvözlök: Erika
2000.07.19 22:21
sziasztok,
Bocsi, de a nevére nem emlékszem, szóval vki kérdezte, hogy miért nagyobb az esély egy császár után a császáros szülésre. Ahogy én hallottam, ez inkább óvatosság a dokik részéről, mert félnek, hogy a seb (ami ugye rég behegedt) egy esetleges fájástevékenységtől felnyílhat, esetleg úgy, hogy szülés közben észre sem veszik, csak a végén, amikor betapintják a méhet a lepény leválása után.
szóval leginkább egy óvatosságból elkövetett bajmegelőző módszer, aminek sokan isszuk a levét...
üdv
Zsóka
ui:
biztos vanmég más oka is, de erre konkrétan emlékszem..
Bocsi, de a nevére nem emlékszem, szóval vki kérdezte, hogy miért nagyobb az esély egy császár után a császáros szülésre. Ahogy én hallottam, ez inkább óvatosság a dokik részéről, mert félnek, hogy a seb (ami ugye rég behegedt) egy esetleges fájástevékenységtől felnyílhat, esetleg úgy, hogy szülés közben észre sem veszik, csak a végén, amikor betapintják a méhet a lepény leválása után.
szóval leginkább egy óvatosságból elkövetett bajmegelőző módszer, aminek sokan isszuk a levét...
üdv
Zsóka
ui:
biztos vanmég más oka is, de erre konkrétan emlékszem..
2000.07.24 10:31
Sziasztok!
Nálunk az első gyerek is császárral született (bár nem ez volt tervben) méhlepény leválás miatt. A doki, már akkor mondta, hogy nagy valószínűséggel a második is császár lesz biztonsági okokból. És lőn, a másodiknál pont az első műtéti hegnél kezdett leválni a méhlepény, ezért második fiúnk is császárral született. Ezek után a doki nem is javasol harmadik gyereket. Nem mondja kategorikusan, hogy nem lehet, de megcsillantja a több hónapos szülés előtti kórházban fekvés lehetőségét ha esetleg szeretnénk harmadik gyereket. Érdekes dolog ez a nőknél. Előtte már régesrég megbeszéltük a feleségemmel, hogy csak 2 gyerekünk lesz, de amikor meghallotta, hogy "nem lehet" harmadik teljesen lehervadt.
üdv
Gabriel
Nálunk az első gyerek is császárral született (bár nem ez volt tervben) méhlepény leválás miatt. A doki, már akkor mondta, hogy nagy valószínűséggel a második is császár lesz biztonsági okokból. És lőn, a másodiknál pont az első műtéti hegnél kezdett leválni a méhlepény, ezért második fiúnk is császárral született. Ezek után a doki nem is javasol harmadik gyereket. Nem mondja kategorikusan, hogy nem lehet, de megcsillantja a több hónapos szülés előtti kórházban fekvés lehetőségét ha esetleg szeretnénk harmadik gyereket. Érdekes dolog ez a nőknél. Előtte már régesrég megbeszéltük a feleségemmel, hogy csak 2 gyerekünk lesz, de amikor meghallotta, hogy "nem lehet" harmadik teljesen lehervadt.
üdv
Gabriel
2000.07.25 05:41
Sziasztok!
Én is császárral szültem farfekvés és fájásgyengeség miatt. A doki akkor megígérte, hogy ha a következővel minden rendben lesz, akkor normál úton is megszülhetem még. Két év és három hónap van a két lány között. Végül úgy nézett ki, hogy szintén nem fordul meg, nagyon el voltam keseredve, féltem a császár utáni napoktól, a csalódástól, és nagyon zavart, hogy nem lehet több gyermekünk, esetleg még egy saját felelősségre, pedig szeretnénk. Be kellett feküdnöm néhány nappal a kiírt időpont előtt kivizsgálásra a császárhoz, aznap ultrahangon kiderült, hogy megfordult, röpködtem a boldogságtól, aztán éjjel megszületett. Én nem mondom, hogy nem fájt, de boldog voltam, hogy mégis megadatott. Csodálatos élmény volt nekem is és a férjemnek is. Minden rendben zajlott, rásegítést pl. fájáserősítőt nem mertek adni, nehogy felszakadjanak a régi varratok, kb. 9 óra vajúdással megszületett. Utána elaltattak pár percre, hogy ellenőrizzék a régi varratokat, de szerencsére nem volt semmi baj. Az altatás alatt lett összevarva a gátmetszés, úgyhogy ezt legalább megúsztam. Egyszóval kitartás, az egyik után nem feltétlenül kellene a következőt is császárral szülni.
Amíg a kórházban voltam, rajtam kívül még ketten szültek császár után simán.
Sok szerencsét!
Csilla
Én is császárral szültem farfekvés és fájásgyengeség miatt. A doki akkor megígérte, hogy ha a következővel minden rendben lesz, akkor normál úton is megszülhetem még. Két év és három hónap van a két lány között. Végül úgy nézett ki, hogy szintén nem fordul meg, nagyon el voltam keseredve, féltem a császár utáni napoktól, a csalódástól, és nagyon zavart, hogy nem lehet több gyermekünk, esetleg még egy saját felelősségre, pedig szeretnénk. Be kellett feküdnöm néhány nappal a kiírt időpont előtt kivizsgálásra a császárhoz, aznap ultrahangon kiderült, hogy megfordult, röpködtem a boldogságtól, aztán éjjel megszületett. Én nem mondom, hogy nem fájt, de boldog voltam, hogy mégis megadatott. Csodálatos élmény volt nekem is és a férjemnek is. Minden rendben zajlott, rásegítést pl. fájáserősítőt nem mertek adni, nehogy felszakadjanak a régi varratok, kb. 9 óra vajúdással megszületett. Utána elaltattak pár percre, hogy ellenőrizzék a régi varratokat, de szerencsére nem volt semmi baj. Az altatás alatt lett összevarva a gátmetszés, úgyhogy ezt legalább megúsztam. Egyszóval kitartás, az egyik után nem feltétlenül kellene a következőt is császárral szülni.
Amíg a kórházban voltam, rajtam kívül még ketten szültek császár után simán.
Sok szerencsét!
Csilla
2000.07.25 23:19
SZIA ERIKA!
Ne haragudj, hogy csak most válaszolok, de nyaralni (?) voltunk!
A spontán szülés egy csodálatos érzés, leírhatatlan. Az, amikor megszületik a kisbabád egy leírhatatlan érzés, amit így teljes egészében átélsz. Ha esetleg még egy gyermeket vállalnánk (ez nem igazán valószínű, bár ha a szívemre hallgatnék...) mindenképpen megpróbálkoznék vele.
A tágulási szakaszt én sokkal nehezebben viseltem, mert egyszer sem kelhettem fel közben, csak a legvégén, és így valahogy sokkal jobban fáj (és lassabb). Ennek az az oka, amit Zsóka is leírt. Olyan szempontból könnyítettek helyzetemen, hogy az orvosom 10 percenként odajött, és mindent elmondott, hogy mit, miért, hogyan, stb (pedig előtte nem volt túl beszédes). Ráadásul egy olyan kórházban szültem, amit eléggé leírnak - a János kórházban. Szóval szerintem az orvoson is múlik az, hogy mennyire nehéz. Én közben kértem volna fájdalomcsillapítást, de azt mondta az orvosom, hogy ezt korábban jeleznem kellett volna, mert nincs benn az a személy, aki az epidurálist adja. De nagyon aranyosan megnyugtatott, és maszírozta a hátam is (!), egyszóval lelket öntött belém. Sajnos az én férjem csak időnként jött be, mert az előző szülésnél rosszak voltak a tapasztalatai (kiküldték, mert annyira rosszul volt a végére) - a kitolási szakasznál már ott volt az anyukám, és ő segített. Nagyon sokat számít a hátmaszírozás (legalábbis nekem). A lényeg, hogy amíg nem vagy kellően kitágulni (már nem emlékszem, hogy mennyire), addig nem adnak gyorsítót, és nem kelhetsz fel az ágyból (még ülni sem lehetett).
Nekem reggel 6 körül kezdődtek az erős fájásaim, és fél 2-re született meg a kislányunk - végül is nem annyira sok (pedig a doki szerint nehéz szülés volt)!
Végül, azt írod, hogy a műtétet követő időszak elég kellemetlen volt. Ezzel kapcsolatban azt tudom "mondani", hogy nekem kevésbé volt rossz a császár után. A spontán esetében nem tudsz leülni rendesen (esetleg úszógumira), 2-3 napig állva ettem. A császárnál engem nem katétereztek, de a spontán után egy pszichés félelem miatt nem tudtam pisilni, így 3 katéteren is túlestem. Aztán kiderült, hogy az a rettenetes fájdalom nem is a seb, hanem az aranyér, ami a kitolás miatt egyből dió nagyságnyi lett (erre ajánlom a Reparon kenőcsöt - nekem bevált). Szóval nekem a második szülés utáni pár nap borzalmasabb volt, mint a császárnál. Még valami: lázam is volt mindkét esetben. Az elsőnél bent kellett maradnom a láz miatt +1 hetet, mert fertőzést gyanítottak, de a másodiknál már tudtuk, hogy a sok tej miatt begyulladt mellem okozza a lázt!
KEDVES ZORKANYA!
Nem igazán derült ki számomra, hogy altatással császároztak, vagy epidurálissan. Nekem azt mondja az orvosom, hogy csak akkor altatnak, ha nagyon szükséges. Nekem vissza kellett tolni közben a babát (akár a Vészhelyzetben), így altattak. Igaz már alig vártam, hogy elaludjak, és egy kicsit megkönnyebbüljek!
Mint előbb is írtam, én a Jánosban szültem, ami ránézésre nagyon lepra, de úgy látszik emberibbek az alkalmazottak, mint máshol! És talán ez többet számít, mint a külcsíny!
Nekem ahogy felébredtem, megkérdezték, hogy szeretném-e megkapni a kisfiam! Hát persze, hogy igen! És már hozták is!!! Igaz, figyelmeztettek, hogy nem szabad rátenni a mellemre, mert 24 óra alatt ürül ki az altató hatása, ami árthatna neki. Mindenesetre odatették, és csodák-csodája (minden ápolónő meglepetésére) a gyermekem elhallgatott, és halk cuppogások közepette elaludt (előtte nem tudták megvígasztalni). Ott volt velem az osztályon akkor is, amikor a férjem megérkezett, és igenis hármasban lehettünk (nem is keveset)! Másnap, amikor a megőrzőból levittek a rooming-in szobába, már egész nap ott lehetett a gyermek (ha kértem volna, elvitték volna), és onnantól én ápoltam - segítséggel, mert a séta még nem az igazi ilyenkor!
Nagyon sajnálom, hogy nem mindenhol ilyem emberiek az ápolók és orvosok!!!
Szóval CSÁSZÁROSOK fel a fejjel! Minden szülés más és más, nem azon múlik a fájdalom nagysága, hogy hogyan szülünk (császárral vagy spontán); és nem attól függ a meghittség sem (ez utóbbi a személyzeten múlik). Azt kell figyelni mindig, hogy mi a jó a picinek!!! Márpedig az én orvosom szerint mindig a természetes út a legjobb, kivéve ha veszélyeztetve van a gyermek!
Bő gyermekáldást és komplikációmentes szüléseket kívánok!
Üdv: Bobo
Ne haragudj, hogy csak most válaszolok, de nyaralni (?) voltunk!
A spontán szülés egy csodálatos érzés, leírhatatlan. Az, amikor megszületik a kisbabád egy leírhatatlan érzés, amit így teljes egészében átélsz. Ha esetleg még egy gyermeket vállalnánk (ez nem igazán valószínű, bár ha a szívemre hallgatnék...) mindenképpen megpróbálkoznék vele.
A tágulási szakaszt én sokkal nehezebben viseltem, mert egyszer sem kelhettem fel közben, csak a legvégén, és így valahogy sokkal jobban fáj (és lassabb). Ennek az az oka, amit Zsóka is leírt. Olyan szempontból könnyítettek helyzetemen, hogy az orvosom 10 percenként odajött, és mindent elmondott, hogy mit, miért, hogyan, stb (pedig előtte nem volt túl beszédes). Ráadásul egy olyan kórházban szültem, amit eléggé leírnak - a János kórházban. Szóval szerintem az orvoson is múlik az, hogy mennyire nehéz. Én közben kértem volna fájdalomcsillapítást, de azt mondta az orvosom, hogy ezt korábban jeleznem kellett volna, mert nincs benn az a személy, aki az epidurálist adja. De nagyon aranyosan megnyugtatott, és maszírozta a hátam is (!), egyszóval lelket öntött belém. Sajnos az én férjem csak időnként jött be, mert az előző szülésnél rosszak voltak a tapasztalatai (kiküldték, mert annyira rosszul volt a végére) - a kitolási szakasznál már ott volt az anyukám, és ő segített. Nagyon sokat számít a hátmaszírozás (legalábbis nekem). A lényeg, hogy amíg nem vagy kellően kitágulni (már nem emlékszem, hogy mennyire), addig nem adnak gyorsítót, és nem kelhetsz fel az ágyból (még ülni sem lehetett).
Nekem reggel 6 körül kezdődtek az erős fájásaim, és fél 2-re született meg a kislányunk - végül is nem annyira sok (pedig a doki szerint nehéz szülés volt)!
Végül, azt írod, hogy a műtétet követő időszak elég kellemetlen volt. Ezzel kapcsolatban azt tudom "mondani", hogy nekem kevésbé volt rossz a császár után. A spontán esetében nem tudsz leülni rendesen (esetleg úszógumira), 2-3 napig állva ettem. A császárnál engem nem katétereztek, de a spontán után egy pszichés félelem miatt nem tudtam pisilni, így 3 katéteren is túlestem. Aztán kiderült, hogy az a rettenetes fájdalom nem is a seb, hanem az aranyér, ami a kitolás miatt egyből dió nagyságnyi lett (erre ajánlom a Reparon kenőcsöt - nekem bevált). Szóval nekem a második szülés utáni pár nap borzalmasabb volt, mint a császárnál. Még valami: lázam is volt mindkét esetben. Az elsőnél bent kellett maradnom a láz miatt +1 hetet, mert fertőzést gyanítottak, de a másodiknál már tudtuk, hogy a sok tej miatt begyulladt mellem okozza a lázt!
KEDVES ZORKANYA!
Nem igazán derült ki számomra, hogy altatással császároztak, vagy epidurálissan. Nekem azt mondja az orvosom, hogy csak akkor altatnak, ha nagyon szükséges. Nekem vissza kellett tolni közben a babát (akár a Vészhelyzetben), így altattak. Igaz már alig vártam, hogy elaludjak, és egy kicsit megkönnyebbüljek!
Mint előbb is írtam, én a Jánosban szültem, ami ránézésre nagyon lepra, de úgy látszik emberibbek az alkalmazottak, mint máshol! És talán ez többet számít, mint a külcsíny!
Nekem ahogy felébredtem, megkérdezték, hogy szeretném-e megkapni a kisfiam! Hát persze, hogy igen! És már hozták is!!! Igaz, figyelmeztettek, hogy nem szabad rátenni a mellemre, mert 24 óra alatt ürül ki az altató hatása, ami árthatna neki. Mindenesetre odatették, és csodák-csodája (minden ápolónő meglepetésére) a gyermekem elhallgatott, és halk cuppogások közepette elaludt (előtte nem tudták megvígasztalni). Ott volt velem az osztályon akkor is, amikor a férjem megérkezett, és igenis hármasban lehettünk (nem is keveset)! Másnap, amikor a megőrzőból levittek a rooming-in szobába, már egész nap ott lehetett a gyermek (ha kértem volna, elvitték volna), és onnantól én ápoltam - segítséggel, mert a séta még nem az igazi ilyenkor!
Nagyon sajnálom, hogy nem mindenhol ilyem emberiek az ápolók és orvosok!!!
Szóval CSÁSZÁROSOK fel a fejjel! Minden szülés más és más, nem azon múlik a fájdalom nagysága, hogy hogyan szülünk (császárral vagy spontán); és nem attól függ a meghittség sem (ez utóbbi a személyzeten múlik). Azt kell figyelni mindig, hogy mi a jó a picinek!!! Márpedig az én orvosom szerint mindig a természetes út a legjobb, kivéve ha veszélyeztetve van a gyermek!
Bő gyermekáldást és komplikációmentes szüléseket kívánok!
Üdv: Bobo
2000.08.09 20:12
Sziasztok, Ma voltam a "doki nénimnél", beszéltünk végre a szülésről is. Az első ugye császár volt. Megkérdezte tőlem (pontosabban félig-meddig állította), hogy ugye normál szülésben gondolkodunk. Persze, mondtam én. (És remélem, semmi komplikáció nem jön közbe). Viszont van egy-két baj ezzel az első császárral. Ui., ha az embernek már volt császáros szülése, akkor, ha a kiírt időpontig nem jön meg a baba, akkor azon a napon, amikorra ki van írva, be kell feküdni. Legalábbis itt a SOTE I-en így van. Hát, nagyon remélem, hogy addig a lurkó elszánja magát, mert nincs sok kedvem akár egy hetet is bent tölteni (két éve, az első szülésem is ilyen volt: 23-ra voltam kiírva, 27-én be kellett feküdnöm, a lurkó 31-én jött). Mstr pedig ugye itt a "nagy"fiam, akit a lehető legkevesebb időre hagynék itthon...
A dokinő szerint ha a heg vastagsága (mármint az előző császáromé) nem elég, (ezt a következő UH-on nézik meg), akkor nem szabad megkockáztatni a normál szülést, akkor császár lesz. Viszont ha elég vastag a hegesedés, akkor semmi akadálya a normál szülésnek. Jöhet az epidurál meg minden. Nem hiszem, hogy nagyon ellenállok majd az epidurálnak... Viszont nagyon szeretném, ha nem császár lenne. Vki írta, hogy neki nem adtak oxytocint, mert az előző szülése csásázr volt. Nekem azt mondta a doktornő, hogy attól még nyugodtan lehet oxytocint adni, ha szükség van rá, folyamatos ellenőrzés mellett.
Na, ennyit tudtam meg
üdv mindenkinek
Zsóka
A dokinő szerint ha a heg vastagsága (mármint az előző császáromé) nem elég, (ezt a következő UH-on nézik meg), akkor nem szabad megkockáztatni a normál szülést, akkor császár lesz. Viszont ha elég vastag a hegesedés, akkor semmi akadálya a normál szülésnek. Jöhet az epidurál meg minden. Nem hiszem, hogy nagyon ellenállok majd az epidurálnak... Viszont nagyon szeretném, ha nem császár lenne. Vki írta, hogy neki nem adtak oxytocint, mert az előző szülése csásázr volt. Nekem azt mondta a doktornő, hogy attól még nyugodtan lehet oxytocint adni, ha szükség van rá, folyamatos ellenőrzés mellett.
Na, ennyit tudtam meg
üdv mindenkinek
Zsóka
2000.08.18 21:59
Szia Bobo!
Örömmel olvastam soraidat a szülesedről. Én is a Jánosban szültem mindkét csemetémet császárral téraránytalanság miatt.Túl nagyok voltak a babák.
Szóval szeretnénk még egy tesót és még mindig reménykedek abban hogy esetleg spontán szülhetek!
Talán ha a harmadiknál nem szednék magzatvédő vitamint akkor megadatna ez a lehetőség.
Kinél szültél ??
A tapasztalataim hasonlóak ,mint nálad nekem sem voltak borzasztóak a császár utáni napok . Én egyedül azt hiányoltam ,hogy az örzőbe csak egyszer hozták fel a 24 óra alatt mindkettőt. De utána viszont tényleg egész nap velem voltak.
A személyzet tényleg nagyon segítőkész volt, és én a dokik szaktudásával is maximálisan elégedett voltam .Azt halottam , hogy teljesen felújították a szülészeti osztályt úgyhogy mostmár a külcsíny is vonzóbb !
Az én orvosom : Dr.Varga Antal én nem igazán éreztem azt hogy esélyt akarna adni a spontán szülésre , annyit tehettem ,hogy elfogadtam a döntését és utólag belátom ,hogy igaza volt, nem lett volna esélyem megszülni őket spontán komplikáció nélkül.
Sziasztok :
Szilvia
Örömmel olvastam soraidat a szülesedről. Én is a Jánosban szültem mindkét csemetémet császárral téraránytalanság miatt.Túl nagyok voltak a babák.
Szóval szeretnénk még egy tesót és még mindig reménykedek abban hogy esetleg spontán szülhetek!
Talán ha a harmadiknál nem szednék magzatvédő vitamint akkor megadatna ez a lehetőség.
Kinél szültél ??
A tapasztalataim hasonlóak ,mint nálad nekem sem voltak borzasztóak a császár utáni napok . Én egyedül azt hiányoltam ,hogy az örzőbe csak egyszer hozták fel a 24 óra alatt mindkettőt. De utána viszont tényleg egész nap velem voltak.
A személyzet tényleg nagyon segítőkész volt, és én a dokik szaktudásával is maximálisan elégedett voltam .Azt halottam , hogy teljesen felújították a szülészeti osztályt úgyhogy mostmár a külcsíny is vonzóbb !
Az én orvosom : Dr.Varga Antal én nem igazán éreztem azt hogy esélyt akarna adni a spontán szülésre , annyit tehettem ,hogy elfogadtam a döntését és utólag belátom ,hogy igaza volt, nem lett volna esélyem megszülni őket spontán komplikáció nélkül.
Sziasztok :
Szilvia
2000.08.18 22:29
Szia Szilvia (Nanácska)!
Már más topicban is megírtam: én dr Szathmári Gábornál szültem mindkét gyermekemet (nagyon tudom ajánlani mindenkinek, aki a természetes szülés híve!).
Engem is azzal bíztattak anno, mielőtt a lányomat megszültem volna, hogy felújították az osztályt, de akkor még csak az a két szoba volt kész, amiért fizetni kell. Ezekről nem tudok nyilatkozni, mert nem vettem igénybe. Szerintem nem biztos, hogy nagyon jó ilyenkor a magányosság. Egyébként már akkor is nagyrészt kétágyas szobák voltak (azt hiszem 2db 4 ágyas is volt).
Egyébként mikor szeretnétek a harmadik babyt? Drukkolok Nektek, hogy egészséges, szép babát szülhessetek - természetes módon!
Üdv: Bobo
Már más topicban is megírtam: én dr Szathmári Gábornál szültem mindkét gyermekemet (nagyon tudom ajánlani mindenkinek, aki a természetes szülés híve!).
Engem is azzal bíztattak anno, mielőtt a lányomat megszültem volna, hogy felújították az osztályt, de akkor még csak az a két szoba volt kész, amiért fizetni kell. Ezekről nem tudok nyilatkozni, mert nem vettem igénybe. Szerintem nem biztos, hogy nagyon jó ilyenkor a magányosság. Egyébként már akkor is nagyrészt kétágyas szobák voltak (azt hiszem 2db 4 ágyas is volt).
Egyébként mikor szeretnétek a harmadik babyt? Drukkolok Nektek, hogy egészséges, szép babát szülhessetek - természetes módon!
Üdv: Bobo
2000.09.01 20:40
Szia Bobo!
A harmadik babyt 2 év múlva szeretném, de ha esetleg előbb jönne akkor se lennék elkeseredve.
Ez a hónap is "kritikus".)))
Majd meglátjuk , csak az egy problémám van , hogy nekem nagyon jó a viszonyom a Vargával és nem tudom ,hogy meg merem -e tenni, hogy átmegyek másik dokihoz.
Igaz mindennél fontosabb a saját érdek ,de tényleg nagyon rendes volt ,még most is az.
Valahogy akkor lennék teljesen boldog ha sikerülne meggyőznőm ,hogy próbáljuk meg a spontán szülést.
A fizetős szobán mi is gondolkodtunk anno a nagytesó miatt, hogy bejöhessen és ott legyen velünk .De végül is anyagiak miatt elvetettük , és már nem is bánom , mert nem voltam túl jól lelkileg, és egyedül még rosszabb lett volna.
Így is sokat volt bennt a Lalácska bejöhetett a szobába rajzoltunk , végignézte ahogy szopik a tesó szóval nem maradt ki semmiből.
Azért köszi az infot és ha aktuális lesz akkor el fogok gondolkodni a dolgon, de előbb mindenképp megpróbálom "megpuhítani" a Vargát!
Szia :
Szilvia
A harmadik babyt 2 év múlva szeretném, de ha esetleg előbb jönne akkor se lennék elkeseredve.
Ez a hónap is "kritikus".)))
Majd meglátjuk , csak az egy problémám van , hogy nekem nagyon jó a viszonyom a Vargával és nem tudom ,hogy meg merem -e tenni, hogy átmegyek másik dokihoz.
Igaz mindennél fontosabb a saját érdek ,de tényleg nagyon rendes volt ,még most is az.
Valahogy akkor lennék teljesen boldog ha sikerülne meggyőznőm ,hogy próbáljuk meg a spontán szülést.
A fizetős szobán mi is gondolkodtunk anno a nagytesó miatt, hogy bejöhessen és ott legyen velünk .De végül is anyagiak miatt elvetettük , és már nem is bánom , mert nem voltam túl jól lelkileg, és egyedül még rosszabb lett volna.
Így is sokat volt bennt a Lalácska bejöhetett a szobába rajzoltunk , végignézte ahogy szopik a tesó szóval nem maradt ki semmiből.
Azért köszi az infot és ha aktuális lesz akkor el fogok gondolkodni a dolgon, de előbb mindenképp megpróbálom "megpuhítani" a Vargát!
Szia :
Szilvia
2000.09.28 19:27
Sziasztok,
hát a szülési esélyekről, császár után (legalábbis nálam):
szülés előtt 3 nappal megnézték uh-on a hegvastagságot és a bab várható méretét-súlyát. Hát, nálam a hegvastagság 5 mm volt, azt mondták, ez határeset. A lurkó az uh-on 3800-egynéhánynak látszott. A dokik egyöntetű véleménye szerint mivel a baba nagy (állítólag 3300 g körül van a határ a kicsi és a nagy között), plusz a hegvastagság határérték, tehát nem kockáztatják/juk meg, hogy vajúdás-szülés közben szétrepedjen a méhen a heg, szóval császár. És sajnos az is lett, (jaj, még hozzá kell tennem, hogy az előző császárom 98 máj-ban volt), bár most nem altatásos, hanem spinális érzésteleníytésben. Nem tudom, azért-e, mert spin. érz-ben volt, vagy hogy második császár, de sokkal hamarabb felépültem, még meg is lettem dicsérve :)), hogy milyen remekül mozgok ahhoz képest, hogy egy hete volt a császár.
Hát lányok, ez volt az én esetem. De ha azt nézem, hogy így megúsztam egy csomó fájdalmat (igaz, egyszer sem volt esélyem megtapasztalni), viszont lemaradtam vmiről, ami az élet egy gönyörű-fájdalmas élmnénye, hát nem is tudom, örüljek-e vagy szomorkodjak. Mindenesetre a kislány gyönyörű és egészséges!
üdv
Zsóka
hát a szülési esélyekről, császár után (legalábbis nálam):
szülés előtt 3 nappal megnézték uh-on a hegvastagságot és a bab várható méretét-súlyát. Hát, nálam a hegvastagság 5 mm volt, azt mondták, ez határeset. A lurkó az uh-on 3800-egynéhánynak látszott. A dokik egyöntetű véleménye szerint mivel a baba nagy (állítólag 3300 g körül van a határ a kicsi és a nagy között), plusz a hegvastagság határérték, tehát nem kockáztatják/juk meg, hogy vajúdás-szülés közben szétrepedjen a méhen a heg, szóval császár. És sajnos az is lett, (jaj, még hozzá kell tennem, hogy az előző császárom 98 máj-ban volt), bár most nem altatásos, hanem spinális érzésteleníytésben. Nem tudom, azért-e, mert spin. érz-ben volt, vagy hogy második császár, de sokkal hamarabb felépültem, még meg is lettem dicsérve :)), hogy milyen remekül mozgok ahhoz képest, hogy egy hete volt a császár.
Hát lányok, ez volt az én esetem. De ha azt nézem, hogy így megúsztam egy csomó fájdalmat (igaz, egyszer sem volt esélyem megtapasztalni), viszont lemaradtam vmiről, ami az élet egy gönyörű-fájdalmas élmnénye, hát nem is tudom, örüljek-e vagy szomorkodjak. Mindenesetre a kislány gyönyörű és egészséges!
üdv
Zsóka
2000.09.30 21:14
Drága Zsóka
Végre rádbukkantam, amióta megkavarták ezt a rendszert azóta csak loholok össze vissza, hogy hol írkálgatsz, a szülésről sem tudtam semmit. Hát elég szűkszavú vagy, úgyhogy kérdezek:
Hogy volt a befekvés???Elvileg mennyivel előtte kellett, lehet-e alkudni az időből?? Milyen volt a császár?? Ilyenkor borotválás, beöntés van-e?? Utána odaadták-e Emesét cickózhattatok-e?? Ha nem akkor mikor láttad legközelebb?? Milyen volt az első nap fájdalma?? Milyen ütemben erősödtél?? Együtt voltál-e Emesével?? Tudtatd-e emelgetni?? Szopival rendben minden?? Fiadra ki vigyázott amyíg bent voltatok?? Vol-e vele gond?? Mikor mehettetek haza?? Fiad mit szólt a babához?? Hogy megy a napi időbeosztás, tudsz-e eleget foglalkozni a fiaddal, pihenni, nem megy-e a szopi rovására a hajsza?? Emese milyen baba, vannak-e gondok?? Egy szobában vannak-e?? Nem féltékeny-e a fiad a hugira?? Látogatók özöne?? Anyós??? Férjed előkerült-e már??
Na egyenlőre ennyi, apránként de részletesen válaszolj. Puszika
Zorkanya
Ui: Hasméret??? Mekkora a második gyerkőc után?? Kilók?? Hordtál-e haskötöt???
Hálapénz??
Válaszolj hamar
Végre rádbukkantam, amióta megkavarták ezt a rendszert azóta csak loholok össze vissza, hogy hol írkálgatsz, a szülésről sem tudtam semmit. Hát elég szűkszavú vagy, úgyhogy kérdezek:
Hogy volt a befekvés???Elvileg mennyivel előtte kellett, lehet-e alkudni az időből?? Milyen volt a császár?? Ilyenkor borotválás, beöntés van-e?? Utána odaadták-e Emesét cickózhattatok-e?? Ha nem akkor mikor láttad legközelebb?? Milyen volt az első nap fájdalma?? Milyen ütemben erősödtél?? Együtt voltál-e Emesével?? Tudtatd-e emelgetni?? Szopival rendben minden?? Fiadra ki vigyázott amyíg bent voltatok?? Vol-e vele gond?? Mikor mehettetek haza?? Fiad mit szólt a babához?? Hogy megy a napi időbeosztás, tudsz-e eleget foglalkozni a fiaddal, pihenni, nem megy-e a szopi rovására a hajsza?? Emese milyen baba, vannak-e gondok?? Egy szobában vannak-e?? Nem féltékeny-e a fiad a hugira?? Látogatók özöne?? Anyós??? Férjed előkerült-e már??
Na egyenlőre ennyi, apránként de részletesen válaszolj. Puszika
Zorkanya
Ui: Hasméret??? Mekkora a második gyerkőc után?? Kilók?? Hordtál-e haskötöt???
Hálapénz??
Válaszolj hamar
2000.10.01 20:12
Drága Zorkanya! Csak nem a Sote I-ben akarsz szülni??
Jó hogy így összefoglalktad a dolgot, legalább nem kell gondolkodnom, hogy mit is írjak. Így is időszerű lenne már a Megérkeztem rovatot is kitölteni... Csak hát ugye nincs időm...
Szept. 15-re voltam kiírva (van-e ki ezt a dátumot még nem ismeri?), előtte riogatott a dokinénim, hogy két három nappal előtte be kell feküdnöm, ha addig nem jön meg a baba. Na hát, hálistennek ezt a befektetést (szó szerint) elfelejtette. Csakhogy nekem kétnaponta kellett már járnom CTG-re a túlhordás miatt, és 16-án is bementem. Mivel vmi ronda folyásom támadt köüzben, amire a dokinő Klion kúpot írt fel, és ettől olyan vizes folyásom lett, amire nem tudtam, hogy most a Kliontól van-e (attól volt) vagy a magzatvíz csordogál, hát CTG után bementem az ügyeleteshez (némi folyosói horror után, aminek szerencsére nem én voltam a főszereplője, és különben is a Kismamariogató topicba tartozik...). Nnna. Megvizsgált, aztán azt mondta, hogy ez nem magzatvíz, de mivel afféle mezei orvos volt csak, hát a vezető ügyeleteshez, egy bizonyios ... adjunktushoz (személyiségi jogok, stb) fordult, hogy most akkor mi van. Az ajdukntus odajött, és amikor kiderült, hogy előzetes császárom volt, és túlhordtam a babát, hát szabályosan lehurrogott, hogy miért nem fekszem már bent, és az orvosom is felelősségre lesz emiatt vonva stb. stb. Majdnem kiabált. Én meg bőgtem, és mondtam, hogy nem tudok befekküdni, ott a kétéves fiam, akire a szomszéd vigyáz (ami nem igaz, lévén a hugom és anyukám is itt volt, de ehhez kinek mi köze). Aszongya az adj., hogy ki kell vizasgálni császárra, Uh, stb. Mondom én, de szombat du. úgysem fognak labort ilyesmit csinálni. Aszongya de igen. Mindenesetre felvettek, én pedig szabad akaratomból hazajöttem, egy nagyon rendes doki írta meg a kartohnomat, nyugtatgatott, legközelebb nála akarok szülni (éas véletlenül sem annál, akiherz most jártam!). Őszintén szólva a frászt hozták rám, azonkíyvül némileg babonás is vagyok, és úgy éreztem, hogy akkor lesz minden rendben, ha minden nagyjából úgy történik, mint az előző szülésemnél (tudom, hogy nwem vagyok normális, de ez van). (Előzőleg is befektettek,túlhordás miatt). Szóval másnap kora du. bementem. Terhesosztály, nagy pakkal fel az első emeletre, egy db szabad ágy nincs. Mindenesetre csináltak egy CTG-t (az egyetlent, pedig ugye labor, kivizsgálás csásázrra, blablabla). Felraktak IDEIGLENESEN a 28-asba (ott feküdtem egáész addig, míg le nem battyogtam szerdán a műtőbe). A 28-asban elméletileg abortuszosok vannak, gyakorlatilag ez a gyűjtő, amikor nincs hely sehol. Voltak ott abortusdzosok, olyanok, akiknek elment a babájuk, kismamák, gyermekágyasok. (A szegáény elvetélteknek szörnyű lehetett nézni, ahogy mi ott tolatunk a nagy pocakunkkal...) Szóval ideiglenesen, 4 napra a 28-as. (Utánam még többen jöttek ideiglenesen, aztán kiderült, hogy másnaop, meg utána is volt még egy csomó hely a terh4sosztályon, ahová olyanokat raktak, akiket pl. kipakoltak...)
Hétfő-kedd: na végra császárra kivizsgálás. Belgyógy: meghallgatja a tüdőm, EKG-t csinál, aztán ráírja a kartonomra hogy minden rendben. Labor, CTg naponta 2x. Hétfőn csináltak egy UH-ot is (hegvastagság, babaméret). Az UH alapján dőlt el végül is, hogy ez is császár lesz, mert a hegvastagság határeset, a baba pedig nagy. Kedden du. végre megtudom, hogy akkor másnap császár, én vagyok a harmadik a sorban.
Kedd déltől nem volt szabad enni csak inni, éjfáélig. Másnap bejött elénk egy sürgős császár, rám du. 1 után került sor, gondolhatjátok, addigra máér szédelegtem az éhségtől., meg a szomjúságtól. Kaptam infúziót, hogy össze ne essek.
Aztán ler a műtőbe (egész addig úgy volt, hogy a császár után visdsza kell mennem a gyűjtőbe (egy császáros kismamát oda vittek vissza), de hozták velem a pakkomat, volt végre szabad hely a gyermekágyon.
Szülés-császár: hát, én akartam ugyan spinálisan, (meg a dokik...), de nekem nagyon rossz vcolt. Féltem, utáltam az egészet. Még a babámnak sem tudtam nagyon örülni (főleg, hogy a műtét felétől nagyon égett a pocakom). A vérnyomásom leesett, azt hittem, elájulok, stb stb. Egyébként az aneszteziológus nagyon rendes volt, meg a nemtudomki is, aki vérnyomást mért meg ilyenek, de a saját dokim alig szólt hozzám. A barátnőm bejöhetett, papapótléknak, ő közbvetített, hogy mi folyik a paraván mögött (a mellkasom elé tettek egy paravánt - hűálistennek). 14 ó 13-kor megszületett Emese, kis vörös, ráncos, dagadt szemű "apróság", egy pillanatra megmutatták, aztán el is vuitték, Jó lett volna, ha odaadják, a mellemre teszik, de hát a kezem le volt kötve, a mellemen pedig ott a paraván... Nem sokkal később visszahozták, felöltöztetve, pólyában, a feján hajhálóval vagy mivel, amit a dokik a műtőbewn viselnek. Olyan édes volt, és olyan multaságos abban a műtőssapkában az a csöppség!! 9/10-es APGARt kapott, szóval nagxon jót. 57 cm volt, és először 3920, aztán kakilt egyet a mérlegen, és 3900 gr lett az "igazi" születési súlya.
A műtét még úgy 3/4 órát tartott, akkor már ténmyleg utáltam az egészet. De hálistennek mindennek vége lesz egyszer, betoltak a kórterembe. Ahol én feküdtem, négyágyas szoba volt, két négyágyasnak volt egy közös wc-zuhanyzója. Na itt már tényéleg nagyon jó volt. A nővérek mindenhol nagyon kedvesek bvoltak, és egy-két csecsemőstől eltekintve a csecsemősök is. Mivel nekem ez a második lurküó, nekem nem kellett segítség, de nagyon segítőkszek voltak, szoptatni meg tisztába tenni tanították a mamákat, le a kalappal előttük. Az egyik nálam elvitte a pálmát: a műtét estéjén kihozták Emesét tíz poercre, de szerencsére megfeledkeztek rólunk, és ott maradt vagy két óra hosszára. Ekkor még nem volt tejem, de cicizett. Ez neki is jó volt (gyakorolt), meg nekem is (egyrészt a méhösszehúzódásokat segítette, másrészt pedig így hamarabb indul be a tej). Másnap délben már könyörögtem a gyerekért, mire az egyik csecsemős: minek, már tegnap látta, nem? Na, ez volt a csúcs. Lemosás nincs, másnap, ill. a császár után hat órával mindenkit könyörtelenül kirtángatnak az ágyból, és mehetsz zuhanyozni. Én majndem beleájultam a mosdókagylóba. De egyébként ez az azonnali felkelés tényleg nagyon jó, az első két három nehezen megy, de én már délután (szülés másnapjáén) úgy ugráltam, mint akinek semmi baja. Itthon meg is dicsért a gyerekorvos, hogy biza nem úgy mozgok, mint akit egy hete császároztak.
Harmadnap volt már tejem, a kicsi is nagyon ügyes volt, és nagyon szépen szopott (uitolsó nap már 40 gr-otr, amire a csecsemősök azt monsdtáék, hogy gyönbyörű). Egész nap velem volt, este mi vittük el fürdetni (bedugják őket a csap alá, aztán nesze neki). A gyerekorvost alig láttam, nemhogy meg tudtam volna kétrdezni, hogy ugye minden rendben Emesével. A saját dokim rám se sz...t, utolsó nap bejött, varrat ki, én meg (a marha) adtam neki 10e Ft-ot. A műtét előtt sem jött oda hozzám, pedig mindenkit körbeugrált az orvosa, feljött hozzá naponta, az enyém nem, műtét után egyszer sem, csak a varratszedésre, tuti hogy hozzá sem megyek többet (még a hathetes kontrollra sem). De a lényeg: Emese EGÉSZSÉGES és GYÖNYÖRŰ, én is egész jól vagyok, akkor meg mit nyavalygok?
A normál szülők a negyedik napon, a csszárosok a 6. napon mehetnek haza, ha semmi gond. Ja, és aki rendesen szült, az egy kis pihi utáén megkapja a babát, és utána már éjjal-nappal vele van, a császárosoknál az első két éjszaka a baba a csecsemősöknél van (ha kéred, akkor odaadják), utáéna pedig veled.
Nem tudom, mit hagytam ki, nézzük a kérdéseidet:
Ja, borotválás, beöntés: a beöntést még tán megértwem, hogy egy császárosnak miért kell, de hogy miért kellett teljesen megkopasztani, amikor bikinivonalban van a vágás, ez nekem magas. Mellesleg olyan aranyerem lett a szülés másnapjára, mintha rendesen szültem volna. (Ábelt a Schöpf-Méreiben szültem két éve, ott se beöntés, borotválás is vcsak egy kicsi a bikinivonalnál).
Első nap fájdalma: égett a heg, pokolian, de ennyi. Ki lehetett bírni, a méhüösszehúzódások rosszabbak voltak. Meg hogy nem lehet megmozdulni (a spin. érzéstelenítés miatt). Este felrángattak az ágíyból (sétáljunk el anyuka az ajtóig), némi vérnyomásleesés mellett egész jól ment. Másnap reggel aztán egyedül felkeltem, zuhanyozás stb. Szerintem emiatt, hogy fel KELLETT kelni, emiatt erősödtem-jöttem rendbe olyan hamar.
Emese végig velem volt (az első két nap éjszakáját kivéve) és bár vannak "bevásárlókocsik" amikben a babák alszanak, minden anyuka maga mellé vette a babát (éjszakára is), nem szóltak érte.
Tejem az rengeteg volt-van (úgynézek ki mint a Pamela Anderson, kár hogy a férjuram nem lát... ). Egy nagy bánatom volt: a babákat cukrosvizezik-teáztatják a csecsemősök, szorgalmasan hozták nekünk is a teát, mondtam köszönjük nem, vasvilla szemek, hogy de akkor ki fog száradni (marhaság).
Ábelt kétszer behiozták anyukámék. Nagyon rossz volt (nekem), azt hittem a szívem hasad meg, amikor elmentek. A poén az, hogy a kórterem ablakából majdnem rálátni a szobája ablakára... Olyan édes volt, ezt le kell hogy írjam: (szerntem az elkövetkező 10 évben ezt fogom mesélni mindenkinek). Hazamenetelkor bejött Ábel is, kihoztam Emesét a folyosóra, mózeskosárban, útrakészen. Letettem a padra, Ábel felmészott mellé, és hihetetlenül gyengéden és óvatosan adott Emesének egy pusizt a homlokára, és megsimogatta a fejét. Pedig saenki sem mondta neki. Hát azt hittem, elsírom magam. Itthon pedig, ahányszor Emese csak sír, mindig vigasztalja, hogy: semmi baj, semmi baj. Nagyon aranyos, mindig puszilgatja, simogatja, fogni akarja. Féltékenységnek (egyenlőre) semmi jele. Nagyon büszke vagyok rá és boldog, hogy ilíyen remek fiam van!!
Anyukám még itt van, úgfyhjogy igazából nekem csak Emesébvel kell foglalkoznom, sokat tudok aludni (napközben is). Félek ois egy kicsit, mi lesz, ha anyukám már nem lesz itt. Zoli majd dolgozik, biztos nem tud ennyit segíteni mint anyu.
Emese nagyon jó kislány, néha sírdogál, aztán nagyokat pukizik meg rotyogtat, szóval fáj a pocak, de bízom benne, hamar túllesz rajta. Annyira sajnálom szegényt ilyenkor. Tegnaop meg ma du. is úgy aludtunk, hogy hassal ráfektettem a hasamra (feje a melleim közt), nagyon megnyugodott. (ez Ábelnél nem vált be). Nagyjából háromóránként eszik (ő állt be rá), éjjel is. Nappal van amikor öt órát is aludt, de úgy vettem észrem, hogy utána nagyon nyűgös, így inkább felveszem, és ébrenlétbe ringatom, és megszoptatom.
A szobánk olyan, hogy galériáézva van, lent van a gyerekszoba, fent a mi hálószobánk. Ábel lent alszik, Emese pedig fent, azt hiszem, úgy fél éves korában lesz leköltöztetve. Sajna ez a közös szoba nem túl jó, mert Ábel felébred, ha Emese sír (én rögtön felveszem, de néha nem sikerül azonnal lecsillapítani). tengap éjjel Ábel fel is ébredt, teljesen, de úgy 3/4 óra múlva vissza is aludt hálistennek.
Látogatók ki vannak tiltva a jövő hét végéig (és a kórházból is kitiltottam mindenkit az első két napban, kivéve anyukámat és a hugomat, anno ugyanígíy volt, akkor csak Zoli jött be. Irigykedett most rám mindenki, mert volt egy lány, császáros, szegéányt kitolták a műtőből, mellette loholt apuka /az övé, nem a babáé/, egy kamerával, mosolyogj, integess, kicsim, a szerencsétklen meg félholtan az ágyon, délután pedig 14-en jöttek hozzá látogatóba, pedig a kótterembe be sem lehet láztogatónak jönni.)
Anyóspajtás telefonált már (tegnap), hogy mi van (eddig nem sikerükt elárni telefonon). Novemberben jön majd (túl messze lakik a lelkem, nov-ben pedig feljön a dunaújvárosi lakásába, onnan könnyebben feljön Pestre).
Sajna még mindig nem tudom, hogy Zoli tudja-e már a jó hírt (szó szerint a világ végén van, de ezt már túl hosszú lenne leírni). De két hét múlva itthon lesz!!!!!!!!!
A hasam már egész jól lelappadt, szerintem jövő hét végére beleférek a régi gatyómba. A combomról és a fenekemről ugyan inkább ne beszéljünk (Ábellel oda egyáltalán nem híztam), de attól a régi gatyó még jó lesz. Kilók: a mérlegünk ugyan elég sz..., de úgy tűnik, a tejjel (vagy nem tudom mivel) lement rólam az elmúlt két három nap alatt 3-4 kg. Majd meglátjuk.
Haskötő: az első nap a kórházban leszoríytották a pocakom, aztán már nem. Anno az volt a trükköm itthon, hogy amint belefértem a régi gatyómba (és ez elég hamar ment), azt hordtam, és azzal szorítottam le a pocit. Vissza is húzódott szépen.
Hálapénz: csak a dokinak és csak 10e Ft, de azt is megbántam már.(Nem vagyok smucig, de tényleg rám se nézett).
Kedves Zorkanya, ne mondd, hogy nem voltam elég részletes . Ha van még kérdésed, ill. bárki másnak, aki a Sote I-en akar szülni, állok mindenki rendelkezésére:
Zsóka
Jó hogy így összefoglalktad a dolgot, legalább nem kell gondolkodnom, hogy mit is írjak. Így is időszerű lenne már a Megérkeztem rovatot is kitölteni... Csak hát ugye nincs időm...
Szept. 15-re voltam kiírva (van-e ki ezt a dátumot még nem ismeri?), előtte riogatott a dokinénim, hogy két három nappal előtte be kell feküdnöm, ha addig nem jön meg a baba. Na hát, hálistennek ezt a befektetést (szó szerint) elfelejtette. Csakhogy nekem kétnaponta kellett már járnom CTG-re a túlhordás miatt, és 16-án is bementem. Mivel vmi ronda folyásom támadt köüzben, amire a dokinő Klion kúpot írt fel, és ettől olyan vizes folyásom lett, amire nem tudtam, hogy most a Kliontól van-e (attól volt) vagy a magzatvíz csordogál, hát CTG után bementem az ügyeleteshez (némi folyosói horror után, aminek szerencsére nem én voltam a főszereplője, és különben is a Kismamariogató topicba tartozik...). Nnna. Megvizsgált, aztán azt mondta, hogy ez nem magzatvíz, de mivel afféle mezei orvos volt csak, hát a vezető ügyeleteshez, egy bizonyios ... adjunktushoz (személyiségi jogok, stb) fordult, hogy most akkor mi van. Az ajdukntus odajött, és amikor kiderült, hogy előzetes császárom volt, és túlhordtam a babát, hát szabályosan lehurrogott, hogy miért nem fekszem már bent, és az orvosom is felelősségre lesz emiatt vonva stb. stb. Majdnem kiabált. Én meg bőgtem, és mondtam, hogy nem tudok befekküdni, ott a kétéves fiam, akire a szomszéd vigyáz (ami nem igaz, lévén a hugom és anyukám is itt volt, de ehhez kinek mi köze). Aszongya az adj., hogy ki kell vizasgálni császárra, Uh, stb. Mondom én, de szombat du. úgysem fognak labort ilyesmit csinálni. Aszongya de igen. Mindenesetre felvettek, én pedig szabad akaratomból hazajöttem, egy nagyon rendes doki írta meg a kartohnomat, nyugtatgatott, legközelebb nála akarok szülni (éas véletlenül sem annál, akiherz most jártam!). Őszintén szólva a frászt hozták rám, azonkíyvül némileg babonás is vagyok, és úgy éreztem, hogy akkor lesz minden rendben, ha minden nagyjából úgy történik, mint az előző szülésemnél (tudom, hogy nwem vagyok normális, de ez van). (Előzőleg is befektettek,túlhordás miatt). Szóval másnap kora du. bementem. Terhesosztály, nagy pakkal fel az első emeletre, egy db szabad ágy nincs. Mindenesetre csináltak egy CTG-t (az egyetlent, pedig ugye labor, kivizsgálás csásázrra, blablabla). Felraktak IDEIGLENESEN a 28-asba (ott feküdtem egáész addig, míg le nem battyogtam szerdán a műtőbe). A 28-asban elméletileg abortuszosok vannak, gyakorlatilag ez a gyűjtő, amikor nincs hely sehol. Voltak ott abortusdzosok, olyanok, akiknek elment a babájuk, kismamák, gyermekágyasok. (A szegáény elvetélteknek szörnyű lehetett nézni, ahogy mi ott tolatunk a nagy pocakunkkal...) Szóval ideiglenesen, 4 napra a 28-as. (Utánam még többen jöttek ideiglenesen, aztán kiderült, hogy másnaop, meg utána is volt még egy csomó hely a terh4sosztályon, ahová olyanokat raktak, akiket pl. kipakoltak...)
Hétfő-kedd: na végra császárra kivizsgálás. Belgyógy: meghallgatja a tüdőm, EKG-t csinál, aztán ráírja a kartonomra hogy minden rendben. Labor, CTg naponta 2x. Hétfőn csináltak egy UH-ot is (hegvastagság, babaméret). Az UH alapján dőlt el végül is, hogy ez is császár lesz, mert a hegvastagság határeset, a baba pedig nagy. Kedden du. végre megtudom, hogy akkor másnap császár, én vagyok a harmadik a sorban.
Kedd déltől nem volt szabad enni csak inni, éjfáélig. Másnap bejött elénk egy sürgős császár, rám du. 1 után került sor, gondolhatjátok, addigra máér szédelegtem az éhségtől., meg a szomjúságtól. Kaptam infúziót, hogy össze ne essek.
Aztán ler a műtőbe (egész addig úgy volt, hogy a császár után visdsza kell mennem a gyűjtőbe (egy császáros kismamát oda vittek vissza), de hozták velem a pakkomat, volt végre szabad hely a gyermekágyon.
Szülés-császár: hát, én akartam ugyan spinálisan, (meg a dokik...), de nekem nagyon rossz vcolt. Féltem, utáltam az egészet. Még a babámnak sem tudtam nagyon örülni (főleg, hogy a műtét felétől nagyon égett a pocakom). A vérnyomásom leesett, azt hittem, elájulok, stb stb. Egyébként az aneszteziológus nagyon rendes volt, meg a nemtudomki is, aki vérnyomást mért meg ilyenek, de a saját dokim alig szólt hozzám. A barátnőm bejöhetett, papapótléknak, ő közbvetített, hogy mi folyik a paraván mögött (a mellkasom elé tettek egy paravánt - hűálistennek). 14 ó 13-kor megszületett Emese, kis vörös, ráncos, dagadt szemű "apróság", egy pillanatra megmutatták, aztán el is vuitték, Jó lett volna, ha odaadják, a mellemre teszik, de hát a kezem le volt kötve, a mellemen pedig ott a paraván... Nem sokkal később visszahozták, felöltöztetve, pólyában, a feján hajhálóval vagy mivel, amit a dokik a műtőbewn viselnek. Olyan édes volt, és olyan multaságos abban a műtőssapkában az a csöppség!! 9/10-es APGARt kapott, szóval nagxon jót. 57 cm volt, és először 3920, aztán kakilt egyet a mérlegen, és 3900 gr lett az "igazi" születési súlya.
A műtét még úgy 3/4 órát tartott, akkor már ténmyleg utáltam az egészet. De hálistennek mindennek vége lesz egyszer, betoltak a kórterembe. Ahol én feküdtem, négyágyas szoba volt, két négyágyasnak volt egy közös wc-zuhanyzója. Na itt már tényéleg nagyon jó volt. A nővérek mindenhol nagyon kedvesek bvoltak, és egy-két csecsemőstől eltekintve a csecsemősök is. Mivel nekem ez a második lurküó, nekem nem kellett segítség, de nagyon segítőkszek voltak, szoptatni meg tisztába tenni tanították a mamákat, le a kalappal előttük. Az egyik nálam elvitte a pálmát: a műtét estéjén kihozták Emesét tíz poercre, de szerencsére megfeledkeztek rólunk, és ott maradt vagy két óra hosszára. Ekkor még nem volt tejem, de cicizett. Ez neki is jó volt (gyakorolt), meg nekem is (egyrészt a méhösszehúzódásokat segítette, másrészt pedig így hamarabb indul be a tej). Másnap délben már könyörögtem a gyerekért, mire az egyik csecsemős: minek, már tegnap látta, nem? Na, ez volt a csúcs. Lemosás nincs, másnap, ill. a császár után hat órával mindenkit könyörtelenül kirtángatnak az ágyból, és mehetsz zuhanyozni. Én majndem beleájultam a mosdókagylóba. De egyébként ez az azonnali felkelés tényleg nagyon jó, az első két három nehezen megy, de én már délután (szülés másnapjáén) úgy ugráltam, mint akinek semmi baja. Itthon meg is dicsért a gyerekorvos, hogy biza nem úgy mozgok, mint akit egy hete császároztak.
Harmadnap volt már tejem, a kicsi is nagyon ügyes volt, és nagyon szépen szopott (uitolsó nap már 40 gr-otr, amire a csecsemősök azt monsdtáék, hogy gyönbyörű). Egész nap velem volt, este mi vittük el fürdetni (bedugják őket a csap alá, aztán nesze neki). A gyerekorvost alig láttam, nemhogy meg tudtam volna kétrdezni, hogy ugye minden rendben Emesével. A saját dokim rám se sz...t, utolsó nap bejött, varrat ki, én meg (a marha) adtam neki 10e Ft-ot. A műtét előtt sem jött oda hozzám, pedig mindenkit körbeugrált az orvosa, feljött hozzá naponta, az enyém nem, műtét után egyszer sem, csak a varratszedésre, tuti hogy hozzá sem megyek többet (még a hathetes kontrollra sem). De a lényeg: Emese EGÉSZSÉGES és GYÖNYÖRŰ, én is egész jól vagyok, akkor meg mit nyavalygok?
A normál szülők a negyedik napon, a csszárosok a 6. napon mehetnek haza, ha semmi gond. Ja, és aki rendesen szült, az egy kis pihi utáén megkapja a babát, és utána már éjjal-nappal vele van, a császárosoknál az első két éjszaka a baba a csecsemősöknél van (ha kéred, akkor odaadják), utáéna pedig veled.
Nem tudom, mit hagytam ki, nézzük a kérdéseidet:
Ja, borotválás, beöntés: a beöntést még tán megértwem, hogy egy császárosnak miért kell, de hogy miért kellett teljesen megkopasztani, amikor bikinivonalban van a vágás, ez nekem magas. Mellesleg olyan aranyerem lett a szülés másnapjára, mintha rendesen szültem volna. (Ábelt a Schöpf-Méreiben szültem két éve, ott se beöntés, borotválás is vcsak egy kicsi a bikinivonalnál).
Első nap fájdalma: égett a heg, pokolian, de ennyi. Ki lehetett bírni, a méhüösszehúzódások rosszabbak voltak. Meg hogy nem lehet megmozdulni (a spin. érzéstelenítés miatt). Este felrángattak az ágíyból (sétáljunk el anyuka az ajtóig), némi vérnyomásleesés mellett egész jól ment. Másnap reggel aztán egyedül felkeltem, zuhanyozás stb. Szerintem emiatt, hogy fel KELLETT kelni, emiatt erősödtem-jöttem rendbe olyan hamar.
Emese végig velem volt (az első két nap éjszakáját kivéve) és bár vannak "bevásárlókocsik" amikben a babák alszanak, minden anyuka maga mellé vette a babát (éjszakára is), nem szóltak érte.
Tejem az rengeteg volt-van (úgynézek ki mint a Pamela Anderson, kár hogy a férjuram nem lát... ). Egy nagy bánatom volt: a babákat cukrosvizezik-teáztatják a csecsemősök, szorgalmasan hozták nekünk is a teát, mondtam köszönjük nem, vasvilla szemek, hogy de akkor ki fog száradni (marhaság).
Ábelt kétszer behiozták anyukámék. Nagyon rossz volt (nekem), azt hittem a szívem hasad meg, amikor elmentek. A poén az, hogy a kórterem ablakából majdnem rálátni a szobája ablakára... Olyan édes volt, ezt le kell hogy írjam: (szerntem az elkövetkező 10 évben ezt fogom mesélni mindenkinek). Hazamenetelkor bejött Ábel is, kihoztam Emesét a folyosóra, mózeskosárban, útrakészen. Letettem a padra, Ábel felmészott mellé, és hihetetlenül gyengéden és óvatosan adott Emesének egy pusizt a homlokára, és megsimogatta a fejét. Pedig saenki sem mondta neki. Hát azt hittem, elsírom magam. Itthon pedig, ahányszor Emese csak sír, mindig vigasztalja, hogy: semmi baj, semmi baj. Nagyon aranyos, mindig puszilgatja, simogatja, fogni akarja. Féltékenységnek (egyenlőre) semmi jele. Nagyon büszke vagyok rá és boldog, hogy ilíyen remek fiam van!!
Anyukám még itt van, úgfyhjogy igazából nekem csak Emesébvel kell foglalkoznom, sokat tudok aludni (napközben is). Félek ois egy kicsit, mi lesz, ha anyukám már nem lesz itt. Zoli majd dolgozik, biztos nem tud ennyit segíteni mint anyu.
Emese nagyon jó kislány, néha sírdogál, aztán nagyokat pukizik meg rotyogtat, szóval fáj a pocak, de bízom benne, hamar túllesz rajta. Annyira sajnálom szegényt ilyenkor. Tegnaop meg ma du. is úgy aludtunk, hogy hassal ráfektettem a hasamra (feje a melleim közt), nagyon megnyugodott. (ez Ábelnél nem vált be). Nagyjából háromóránként eszik (ő állt be rá), éjjel is. Nappal van amikor öt órát is aludt, de úgy vettem észrem, hogy utána nagyon nyűgös, így inkább felveszem, és ébrenlétbe ringatom, és megszoptatom.
A szobánk olyan, hogy galériáézva van, lent van a gyerekszoba, fent a mi hálószobánk. Ábel lent alszik, Emese pedig fent, azt hiszem, úgy fél éves korában lesz leköltöztetve. Sajna ez a közös szoba nem túl jó, mert Ábel felébred, ha Emese sír (én rögtön felveszem, de néha nem sikerül azonnal lecsillapítani). tengap éjjel Ábel fel is ébredt, teljesen, de úgy 3/4 óra múlva vissza is aludt hálistennek.
Látogatók ki vannak tiltva a jövő hét végéig (és a kórházból is kitiltottam mindenkit az első két napban, kivéve anyukámat és a hugomat, anno ugyanígíy volt, akkor csak Zoli jött be. Irigykedett most rám mindenki, mert volt egy lány, császáros, szegéányt kitolták a műtőből, mellette loholt apuka /az övé, nem a babáé/, egy kamerával, mosolyogj, integess, kicsim, a szerencsétklen meg félholtan az ágyon, délután pedig 14-en jöttek hozzá látogatóba, pedig a kótterembe be sem lehet láztogatónak jönni.)
Anyóspajtás telefonált már (tegnap), hogy mi van (eddig nem sikerükt elárni telefonon). Novemberben jön majd (túl messze lakik a lelkem, nov-ben pedig feljön a dunaújvárosi lakásába, onnan könnyebben feljön Pestre).
Sajna még mindig nem tudom, hogy Zoli tudja-e már a jó hírt (szó szerint a világ végén van, de ezt már túl hosszú lenne leírni). De két hét múlva itthon lesz!!!!!!!!!
A hasam már egész jól lelappadt, szerintem jövő hét végére beleférek a régi gatyómba. A combomról és a fenekemről ugyan inkább ne beszéljünk (Ábellel oda egyáltalán nem híztam), de attól a régi gatyó még jó lesz. Kilók: a mérlegünk ugyan elég sz..., de úgy tűnik, a tejjel (vagy nem tudom mivel) lement rólam az elmúlt két három nap alatt 3-4 kg. Majd meglátjuk.
Haskötő: az első nap a kórházban leszoríytották a pocakom, aztán már nem. Anno az volt a trükköm itthon, hogy amint belefértem a régi gatyómba (és ez elég hamar ment), azt hordtam, és azzal szorítottam le a pocit. Vissza is húzódott szépen.
Hálapénz: csak a dokinak és csak 10e Ft, de azt is megbántam már.(Nem vagyok smucig, de tényleg rám se nézett).
Kedves Zorkanya, ne mondd, hogy nem voltam elég részletes . Ha van még kérdésed, ill. bárki másnak, aki a Sote I-en akar szülni, állok mindenki rendelkezésére:
Zsóka
2000.10.01 21:35
Drága Zsóka kismama
Köszönöm a részletes beszámolót. Az tűnt fel nekem, hogy nagyon sok anyuka írta, hogy ők a császár utáni második napon már egész jól voltak. Nekem pedig a Zork utáni lábadozás olyan nehéz és fájdalmas volt. Lehet hogy azért, mert én előtte 10 órát végigvajúdtam rendesen??Van remény rá, hogy most hogy csak kikapják könnyebb lesz nekem is?? Nekem a spinállal nem volt semmi bajom, bár lehet hogy 10 órai vajúdás után még az sem tűnt volna fel hogy baltával vágnak ketté.
Izgulok amiatt hogy nehogy az legyen mint Zorkkal, alig tudtam emelgetni, mozogni stb, bár így utólag úgy emlékszem hogy a programozottaknak mintha nem lettek volna ilyen problémái. Bár nekem utána otthon is még olyan nehezen ment az ágyról felkelés. Te meg csak úgy hipp-hopp lépcsózgetsz a galériára??
meddig lesz segítséged?? Kiváncsi vagyok utána hogy birod majd. Na majd tájékoztatsz folyamatosan
KÖszi a választ
Zorkanya
Köszönöm a részletes beszámolót. Az tűnt fel nekem, hogy nagyon sok anyuka írta, hogy ők a császár utáni második napon már egész jól voltak. Nekem pedig a Zork utáni lábadozás olyan nehéz és fájdalmas volt. Lehet hogy azért, mert én előtte 10 órát végigvajúdtam rendesen??Van remény rá, hogy most hogy csak kikapják könnyebb lesz nekem is?? Nekem a spinállal nem volt semmi bajom, bár lehet hogy 10 órai vajúdás után még az sem tűnt volna fel hogy baltával vágnak ketté.
Izgulok amiatt hogy nehogy az legyen mint Zorkkal, alig tudtam emelgetni, mozogni stb, bár így utólag úgy emlékszem hogy a programozottaknak mintha nem lettek volna ilyen problémái. Bár nekem utána otthon is még olyan nehezen ment az ágyról felkelés. Te meg csak úgy hipp-hopp lépcsózgetsz a galériára??
meddig lesz segítséged?? Kiváncsi vagyok utána hogy birod majd. Na majd tájékoztatsz folyamatosan
KÖszi a választ
Zorkanya
2000.10.02 08:42
Sziasztok!
Zsóka, ez tényleg jó alaposra sikeredett! Azért látok benne pozitív dolgokat is, mert 5 éve a SOTE-n még 24 óráig nem engedtek felkelni a spinális érzéstelenítéses császár után! (én meg már keltem volna). Meg nekünk akkor még 8 nap volt (nálam is 14.10 körül kapták ki őket). Most olvastam valahol (innen a netről ellinkelődve), hogy már újfajta császáros technikák is vannak, amikor is a méhet és a bőrt varják, de közben semmi egyebet, és ekkor nincs kilógó dréncső sem az elején. Erről tudsz valamit, hogy a tiéd milyen volt? (bár az idejéből ítélve még a hagyományos, mert állítólag ezzel az újjal a baba utáni összepakolás sem tart olyan sokáig)
Az éheztetés egy nagy szemétség, mert én anno bereggeliztem (7-8 óra körül) utána ment el a magzatvíz, és így is 14-kor volt a császár.
Zorkanya! Az volt anno a tapasztalatom, nemcsak saját példámból, hogy minél többet mozgott az ember, annál könnyebben ment minden! Lehet, hogy csak ennyi volt a te eseteddel a különbség?
Arról tudtok valamit, hogy az előző császár óta eltelt idő mennyiben javítja-rontja a császár kontra normál szülés esélyeket?
A hegvastagság méretben az a jó, ha minél vékonyabb, avagy fordítva? (bár ez előbbi tűnik nekem logikusnak, de ki tudja)
Sziasztok:
Ildi
Zsóka, ez tényleg jó alaposra sikeredett! Azért látok benne pozitív dolgokat is, mert 5 éve a SOTE-n még 24 óráig nem engedtek felkelni a spinális érzéstelenítéses császár után! (én meg már keltem volna). Meg nekünk akkor még 8 nap volt (nálam is 14.10 körül kapták ki őket). Most olvastam valahol (innen a netről ellinkelődve), hogy már újfajta császáros technikák is vannak, amikor is a méhet és a bőrt varják, de közben semmi egyebet, és ekkor nincs kilógó dréncső sem az elején. Erről tudsz valamit, hogy a tiéd milyen volt? (bár az idejéből ítélve még a hagyományos, mert állítólag ezzel az újjal a baba utáni összepakolás sem tart olyan sokáig)
Az éheztetés egy nagy szemétség, mert én anno bereggeliztem (7-8 óra körül) utána ment el a magzatvíz, és így is 14-kor volt a császár.
Zorkanya! Az volt anno a tapasztalatom, nemcsak saját példámból, hogy minél többet mozgott az ember, annál könnyebben ment minden! Lehet, hogy csak ennyi volt a te eseteddel a különbség?
Arról tudtok valamit, hogy az előző császár óta eltelt idő mennyiben javítja-rontja a császár kontra normál szülés esélyeket?
A hegvastagság méretben az a jó, ha minél vékonyabb, avagy fordítva? (bár ez előbbi tűnik nekem logikusnak, de ki tudja)
Sziasztok:
Ildi
2000.10.02 19:59
Kedves Zorkanya sorstárs!
Annak ideján Ábellel én is nagyon hosszan és nehezen lábadoztam, bár nekem mindenféle gondok adódtak utána (katéter egy hétig bent, infúzió négy-öt napig, napi öt liter, szüóval mindenből elegem volt már, mindez azért, mert a műtősfiú a műtét után az ágyam,ra úgy rakott vissza, hogy megrántotta a katétert, az pedig megsértett vmit, ezért véreset pisiltem, na erre volt ott minden, hogy vesebajom van, meg minden, nagy könyörgésre egy hét után katéter ki), szóval akkor nagyon nehezen épültem fel lén is. De azt hiszem, abban van vmi, hogy minél hamarabb kel fel az ember (az első felülés felkelés iszonyatos, rengeteg lelkierő kell hozzá), annál hamarabb tud könnyedén mozogni (mint egy balerina ) Egyébként Ábellel 4 órát én is vajúdtam (tudom, nem sok...)
Szóval szerintem könnyebb lesz majd Nreked is. Biztos, hogy császár lesz? Vagy van reményed rá, hogy rendesen szülhess?
Szia IldikÓ!
Volt dréncsövem, második nap (azt hiszem, akkor) kivették, bár úgy könyö9rögtem ki az osztályos orvostól, mert mint írtam, a saját dokim felém sem nézett. A (hogy hívják?) infúziós tűt is úgy könyörögtrem ki a kézfejemből. Nem tudom, írtam-e, de végig (a hazajövetel napján már nem) kaptunk naponta 2x méhösszehúzódást serkentő szurit (mellesleg amikor Emese sdzopott, úgy görcsöltem, hogy ihaj. A gyógyszertől feleannyira. Mi rtelme van akkor?)
A pockom kikapása után még úgy 3/4 órát tartott, míg üösszeöltöhgettek, házt mit ne mondjak, az eredmény szörnyű. Az előző császáromnak legalább vhogy kinézett a hege, ez pedig tiszta hepehupa meg göröngy. Nem tudom milyen lesz a végleges formája, de tényleg iszonyúan néz ki. Mint amikor összehúzod az anyagot a cérnával varrás közben.
Azt hiszem, hogy minél több idő telik el az előző császár és a jelen szülés között, annál jobb az esély a normál szülésre. Hiszen a heg vastagodik, erősödik, és ez kell, hisz ha vlékony, könnyebben szétreped.
Bocsi ha kissé zavaros vagyok, de közben a chaten is rajta vagyok...
Megadom az emilcímem, ha vmi kérdés van, amit bárki úgy gondol hogy nem köztéma, írjon!
Zorkanya, ha van kedved, írj!! Drukkolok Neked (és itt nem a császárra gondolok...)
üdv
Zsóka
Annak ideján Ábellel én is nagyon hosszan és nehezen lábadoztam, bár nekem mindenféle gondok adódtak utána (katéter egy hétig bent, infúzió négy-öt napig, napi öt liter, szüóval mindenből elegem volt már, mindez azért, mert a műtősfiú a műtét után az ágyam,ra úgy rakott vissza, hogy megrántotta a katétert, az pedig megsértett vmit, ezért véreset pisiltem, na erre volt ott minden, hogy vesebajom van, meg minden, nagy könyörgésre egy hét után katéter ki), szóval akkor nagyon nehezen épültem fel lén is. De azt hiszem, abban van vmi, hogy minél hamarabb kel fel az ember (az első felülés felkelés iszonyatos, rengeteg lelkierő kell hozzá), annál hamarabb tud könnyedén mozogni (mint egy balerina ) Egyébként Ábellel 4 órát én is vajúdtam (tudom, nem sok...)
Szóval szerintem könnyebb lesz majd Nreked is. Biztos, hogy császár lesz? Vagy van reményed rá, hogy rendesen szülhess?
Szia IldikÓ!
Volt dréncsövem, második nap (azt hiszem, akkor) kivették, bár úgy könyö9rögtem ki az osztályos orvostól, mert mint írtam, a saját dokim felém sem nézett. A (hogy hívják?) infúziós tűt is úgy könyörögtrem ki a kézfejemből. Nem tudom, írtam-e, de végig (a hazajövetel napján már nem) kaptunk naponta 2x méhösszehúzódást serkentő szurit (mellesleg amikor Emese sdzopott, úgy görcsöltem, hogy ihaj. A gyógyszertől feleannyira. Mi rtelme van akkor?)
A pockom kikapása után még úgy 3/4 órát tartott, míg üösszeöltöhgettek, házt mit ne mondjak, az eredmény szörnyű. Az előző császáromnak legalább vhogy kinézett a hege, ez pedig tiszta hepehupa meg göröngy. Nem tudom milyen lesz a végleges formája, de tényleg iszonyúan néz ki. Mint amikor összehúzod az anyagot a cérnával varrás közben.
Azt hiszem, hogy minél több idő telik el az előző császár és a jelen szülés között, annál jobb az esély a normál szülésre. Hiszen a heg vastagodik, erősödik, és ez kell, hisz ha vlékony, könnyebben szétreped.
Bocsi ha kissé zavaros vagyok, de közben a chaten is rajta vagyok...
Megadom az emilcímem, ha vmi kérdés van, amit bárki úgy gondol hogy nem köztéma, írjon!
Zorkanya, ha van kedved, írj!! Drukkolok Neked (és itt nem a császárra gondolok...)
üdv
Zsóka
2000.10.03 20:17
Üdv
Nekem az orvosom azt állította hogy ők a Cohen-Stark féle módszerrel császároznak (mikor is csak a hasfalat ill. a méhet vágják, a többit (izom, háj stb) eltologatják jobbra-balra.) Ehhez képest nekem volt benn a dobozka, nehezen épültem fel, és a baba után még velem is vagy 3/4 órát szöszöltek. Nem tudom.
Zsóka az én vágásom is hepehupás volt, és legalább 1 év kellett hozzá hogy elhalványuljon, meg úgy-ahogy elsimuljon.
Nekem megint császár lesz (kevés idő a 2 szülés között, szűk medencecsont stb), már nem is bánom csak legyek rejta túl.
Nagyon rosszul vagyok mostanában állandóan fáj a fejem, hányingerem van, a hasam folyamatosan megkeményedik, szörnyű. Ma már sírva is fakadtam annyira nem birom, pedig csak a 28. hétn járunk, de nem bírtam tovább. Zork megijedt, és elkezdett sírni, utána meg odabújt mellém és puszilgatott, olyan aranyos volt hogy akkor meg azért sírtam. Kicsit hiperérzékeny vagyok már ezzel a terhességgel. Előzmény hogy a fenti tünetek mellett a múlt héten begörcsöltem és a dokinak a kemény hasam sem tetszik, és be akar fektetni, mert koraszüléstől tart. Most jövő szerdáig van haladék, ha addig nincs görcs, napi 22 db tablettát kell szednem (Vas, magnézium stb), és akkor megnéz újra majd eldönti mi legyen. Nem szabad emelnem, boltba járnom, sétálnom a Zorkkal, mert a 4-en lakunk lift nincs, így még be is vagyok zárva, és lassan az őrület határán állok. Soha nem vártam még ennyire a terhességem végét.
Ennyit a panasznapról.
Zorkanya
Nekem az orvosom azt állította hogy ők a Cohen-Stark féle módszerrel császároznak (mikor is csak a hasfalat ill. a méhet vágják, a többit (izom, háj stb) eltologatják jobbra-balra.) Ehhez képest nekem volt benn a dobozka, nehezen épültem fel, és a baba után még velem is vagy 3/4 órát szöszöltek. Nem tudom.
Zsóka az én vágásom is hepehupás volt, és legalább 1 év kellett hozzá hogy elhalványuljon, meg úgy-ahogy elsimuljon.
Nekem megint császár lesz (kevés idő a 2 szülés között, szűk medencecsont stb), már nem is bánom csak legyek rejta túl.
Nagyon rosszul vagyok mostanában állandóan fáj a fejem, hányingerem van, a hasam folyamatosan megkeményedik, szörnyű. Ma már sírva is fakadtam annyira nem birom, pedig csak a 28. hétn járunk, de nem bírtam tovább. Zork megijedt, és elkezdett sírni, utána meg odabújt mellém és puszilgatott, olyan aranyos volt hogy akkor meg azért sírtam. Kicsit hiperérzékeny vagyok már ezzel a terhességgel. Előzmény hogy a fenti tünetek mellett a múlt héten begörcsöltem és a dokinak a kemény hasam sem tetszik, és be akar fektetni, mert koraszüléstől tart. Most jövő szerdáig van haladék, ha addig nincs görcs, napi 22 db tablettát kell szednem (Vas, magnézium stb), és akkor megnéz újra majd eldönti mi legyen. Nem szabad emelnem, boltba járnom, sétálnom a Zorkkal, mert a 4-en lakunk lift nincs, így még be is vagyok zárva, és lassan az őrület határán állok. Soha nem vártam még ennyire a terhességem végét.
Ennyit a panasznapról.
Zorkanya
2000.10.04 20:45
Szia Zsóka
Még az merült fel bennem, hogy mi van amikor szopiztok?? Ábel nem nosztalgiázik?? Hogyan tudod addig lekötni, hogy nyugodtan szopiztathass?? Vagy ez még nem gond mert itt van az anyukád?? Mi lesz később, ha már csak te meg a gyerekek?? Ki fog bevásárolni, hogy tudsz majd főzni meg ilyesmik??
Holnap jön egy egyetemista lány "elbeszélgetésre" mindenképp kell valami segítség. Majd meglátjuk. Mindenesetre olyan türelmetlen vagyok a Zorkkal is, néha már alig birom elviselni a hülyeségeivel együtt, és alig várom hogy délben szundítson egyet. No majd csak kibírjukezt a kis időt. Bár ha belegondolok hogy utána meg a 2 gyerek! Elfog a pánik hogyan fogm átvészelni az első kritikus hónapokat!! Néha azt érzem hogy őrültség volt ezt a második babát ilyen korán vállalni. De ha meg meghallom hogy valaki szült elfog a sárga irigység és alig várom már hogy itt legyen ez a kis babszem jankó. De Zork is úgy imádja, simogatja, puszilgatja, bár ma egy képzavarba került , mert cicázott bőszen amíg szeretgette. Na még csak egy macska hiányozna..!
Na puszika.
Mi van ilyen nyugi van hogy megint mindennapos látogató lettél????
zORKANYA
Még az merült fel bennem, hogy mi van amikor szopiztok?? Ábel nem nosztalgiázik?? Hogyan tudod addig lekötni, hogy nyugodtan szopiztathass?? Vagy ez még nem gond mert itt van az anyukád?? Mi lesz később, ha már csak te meg a gyerekek?? Ki fog bevásárolni, hogy tudsz majd főzni meg ilyesmik??
Holnap jön egy egyetemista lány "elbeszélgetésre" mindenképp kell valami segítség. Majd meglátjuk. Mindenesetre olyan türelmetlen vagyok a Zorkkal is, néha már alig birom elviselni a hülyeségeivel együtt, és alig várom hogy délben szundítson egyet. No majd csak kibírjukezt a kis időt. Bár ha belegondolok hogy utána meg a 2 gyerek! Elfog a pánik hogyan fogm átvészelni az első kritikus hónapokat!! Néha azt érzem hogy őrültség volt ezt a második babát ilyen korán vállalni. De ha meg meghallom hogy valaki szült elfog a sárga irigység és alig várom már hogy itt legyen ez a kis babszem jankó. De Zork is úgy imádja, simogatja, puszilgatja, bár ma egy képzavarba került , mert cicázott bőszen amíg szeretgette. Na még csak egy macska hiányozna..!
Na puszika.
Mi van ilyen nyugi van hogy megint mindennapos látogató lettél????
zORKANYA
2000.10.05 19:11
Dear ZorkMother,
Hogy kérdéseidre visszafelé válaszoljak: q kicsi lány épp itt sírdogál az ölemben, egyszerűen semmivel nem tudom megnyugtatni, fáj a pocakja. Már mindent megporóbáltam, hordozgattam, ringattam, hopp, most rotyizott egyet. Tán ez a baj.
Hidd elm, szupi jó (nem igazán idevágó kifejezés...) a két gyerkőc kis korkülönbséggel!! Ábel állandóan puszilgatja Emesét, hordozza neki a kockáékat, hogy Emesem, nézd kocka, meg nézd, teherautó, stb. Nagyon aranyos. Perzse emellett megjeletnek a féltékenység első jelecskéi is, de ennyi kell... És tényleg igaz az, amit eddig csak hallomásból ismertem, hogy a szeretet mértéke megsokszorozódik... Emese által Ábelt (is) még jobban szeretem...
Szopizás: az első alkalommal Ábel is szopni akart. Meg is engedtem neki, nosza rajta. Hát mit tersz Isten, elfelejtett... (Márc-ban még szopott). Szívta, aztán azt mondta: nem jön... A kórházból való hazaérkezésünk után még egy hétig fejnem kellett (most már hálistennek beállt a kereslet-kínálat). Amit kifejtem, odaadtam Ábelnek, nagyon szerette egy pár napig, utána már nem is kérte. Gondolom túl édes volt neki. Mindenesetre jó forrásból kapta meg az immuglobulint (vagy mit). A szopizások úgy mennek, hogy Emese a karomon, Ábel meg mellettem vagy az ölemben vagy éppen hol. Ilyenkor simogatom, mesélek neki stb. Meg általában is nagyon sokszor mwegsimogatom, dicsérem, hogy milyen ügyes rendes aranyos stb. nagyfiú. Próbálok kicsivel többet foglalkozni vele. Nagyon jó most hogy Anyu itt van, sokat foglalkozik Ábellel, bevásárol, megfőz sdtb. Hát lén is rémülettel gondolok arra, hogy mi lesz ha ő már nem lesz itt. Zoli bztos hogy itthon marad egy ideig, amikor hazajön (már úgy értem hogy nem megy dolkgozni), de hát annak is vége egyszer, és nem tart a gyerekek 18 éves koráig... De azzal biztatom magam, hogy sokan túlélték már hogy két pici gyerekük volt egyszerre, különben is ott van Szilvy (bár a gyerkőcei "nagyok" már), aki szombaton hazament a kórházból a kicsivel, hétfőtől pedig egyedül maradt a három gyerekkel.
A főzés meg a házimunkától nem félek, de hogy hogy megyek bevásárolni, attól rettegek. Ma is elmentünk sétálni, hát visszafelé kész rémálom volt. Ábel nem akarja a kezemet fogni, se a babakocsi tolókáját, hanem csak úgy menne a világba, az úton meg ott vannak a száguldozó autók... Egyébként hálistennek a kicsi lány nagyon rendes, esténként sírdogál kicsit, de aztán egész éjjel nyugi van. Csak el ne kiabáljam... Sajnálom szegényt, most már elaludt.
Zorkanya, nem akarom itt a többieket a magánéletemmel untatni, nem biztos, hiogy mindenkit érdekel, de ha van időd-kedved-energiád, szívesen leveleznék Veled.
minden jót
üdv
Zsóka
Hogy kérdéseidre visszafelé válaszoljak: q kicsi lány épp itt sírdogál az ölemben, egyszerűen semmivel nem tudom megnyugtatni, fáj a pocakja. Már mindent megporóbáltam, hordozgattam, ringattam, hopp, most rotyizott egyet. Tán ez a baj.
Hidd elm, szupi jó (nem igazán idevágó kifejezés...) a két gyerkőc kis korkülönbséggel!! Ábel állandóan puszilgatja Emesét, hordozza neki a kockáékat, hogy Emesem, nézd kocka, meg nézd, teherautó, stb. Nagyon aranyos. Perzse emellett megjeletnek a féltékenység első jelecskéi is, de ennyi kell... És tényleg igaz az, amit eddig csak hallomásból ismertem, hogy a szeretet mértéke megsokszorozódik... Emese által Ábelt (is) még jobban szeretem...
Szopizás: az első alkalommal Ábel is szopni akart. Meg is engedtem neki, nosza rajta. Hát mit tersz Isten, elfelejtett... (Márc-ban még szopott). Szívta, aztán azt mondta: nem jön... A kórházból való hazaérkezésünk után még egy hétig fejnem kellett (most már hálistennek beállt a kereslet-kínálat). Amit kifejtem, odaadtam Ábelnek, nagyon szerette egy pár napig, utána már nem is kérte. Gondolom túl édes volt neki. Mindenesetre jó forrásból kapta meg az immuglobulint (vagy mit). A szopizások úgy mennek, hogy Emese a karomon, Ábel meg mellettem vagy az ölemben vagy éppen hol. Ilyenkor simogatom, mesélek neki stb. Meg általában is nagyon sokszor mwegsimogatom, dicsérem, hogy milyen ügyes rendes aranyos stb. nagyfiú. Próbálok kicsivel többet foglalkozni vele. Nagyon jó most hogy Anyu itt van, sokat foglalkozik Ábellel, bevásárol, megfőz sdtb. Hát lén is rémülettel gondolok arra, hogy mi lesz ha ő már nem lesz itt. Zoli bztos hogy itthon marad egy ideig, amikor hazajön (már úgy értem hogy nem megy dolkgozni), de hát annak is vége egyszer, és nem tart a gyerekek 18 éves koráig... De azzal biztatom magam, hogy sokan túlélték már hogy két pici gyerekük volt egyszerre, különben is ott van Szilvy (bár a gyerkőcei "nagyok" már), aki szombaton hazament a kórházból a kicsivel, hétfőtől pedig egyedül maradt a három gyerekkel.
A főzés meg a házimunkától nem félek, de hogy hogy megyek bevásárolni, attól rettegek. Ma is elmentünk sétálni, hát visszafelé kész rémálom volt. Ábel nem akarja a kezemet fogni, se a babakocsi tolókáját, hanem csak úgy menne a világba, az úton meg ott vannak a száguldozó autók... Egyébként hálistennek a kicsi lány nagyon rendes, esténként sírdogál kicsit, de aztán egész éjjel nyugi van. Csak el ne kiabáljam... Sajnálom szegényt, most már elaludt.
Zorkanya, nem akarom itt a többieket a magánéletemmel untatni, nem biztos, hiogy mindenkit érdekel, de ha van időd-kedved-energiád, szívesen leveleznék Veled.
minden jót
üdv
Zsóka
2000.10.06 10:42
Sziasztok Romaniabol irok. A fiam most 8 honapos es csaszarral szultem. Nalatok biztos, hogy sokkal jobbak a korulmenyek a korhazban, nekem azert eleg szornyu volt. Januar vegen szultem a legnagyobb hulesjarvanyban, a korhazban karanten volt. Nyolc ora vajudas utan vettek eszre, hogy a fiam nagyon szenved, a szive alig vert 50-et. Az orvosno szerint fel ora mulva mar nem elt volna. Teljes altatassal operaltak, a ferjem a folyoson izgult, mert papas szulesre keszultunk. Pentek deli fel egykor szuletett meg a fiam, Robi 2600 g-al. Sajnos en csak vasarnap delutan lattam, akkor is csak azert, mert ambiciosan lementem gyalog ket emeletet a korhazba, es megkertem, hogy mutassak meg! Azutan, mivel szerettem volna szoptatni, harom napon keresztul 3 orankent legyalogoltam ket emeletet (a liftet csak az alkalmazottak hasznalhatjak!) es fejtem magam, mert szoptatni nem adtak. Szerencsere szerdan mar hazaengedtek, s akkor vegre igazan magamhoz szorithattam. Nagyon szeretnek meg egy gyereket, de azert felek meg egy csaszartol.
2000.10.07 11:38
Kedves Zsóka
Gratulálok a picihez, lényeg az egészség, tudod én a Bardóczyt választottam , és császár lesz, mert nagyon rossz a szemem és a szemklinikáról adnak igazolást, namost mivel ez az első baba, majd csap áprilisban lesz esedékes a dolog, szeretném minél könnyebben , jobban megúszni a dolgot persze. Szerinted ő jó fej? és a többi inkább a szerencsén múlik? voltam 11 hetes UHn, egy öregebb nő volt én tök meg voltam hatódva, de ő szemét volt és tőszavakban vezényelt szóval idegesített eléggé, eddig pedig csak jó tapasztalatom volt a SOTE I el, ja és van katéterezés a HIETÉn van , egy barátnőm szűlt ott másfél éve.
Mégegyszer gratulálok
üd
soma
Gratulálok a picihez, lényeg az egészség, tudod én a Bardóczyt választottam , és császár lesz, mert nagyon rossz a szemem és a szemklinikáról adnak igazolást, namost mivel ez az első baba, majd csap áprilisban lesz esedékes a dolog, szeretném minél könnyebben , jobban megúszni a dolgot persze. Szerinted ő jó fej? és a többi inkább a szerencsén múlik? voltam 11 hetes UHn, egy öregebb nő volt én tök meg voltam hatódva, de ő szemét volt és tőszavakban vezényelt szóval idegesített eléggé, eddig pedig csak jó tapasztalatom volt a SOTE I el, ja és van katéterezés a HIETÉn van , egy barátnőm szűlt ott másfél éve.
Mégegyszer gratulálok
üd
soma
2000.10.07 21:18
Szia Soma,
Köszi a gratulációt, van mihez!! Már végre ténylerg fel kellene rakonom egy fotót a kicsi lánykámról... Hogymindenki lássa, hogy milyen gyönyörű, és és milyen elfogulaltan vagyok...
A Bardóczy dokival azt hiszem jól választottál, a helyzet az, hogy majdnem biztosan én is hozzá fogok járni (még két név van a tarsolyomban). Én igazság szerint csak vizitkor találkoztam vele, de már az is jelent vmit, hogy nem csak a szokáasos hogy érzi magát? vagy még az sem hangzik el, hanem leáll veled beszéllgetni egy pár szt és ápolgatja szegény vérző lelked... De tényleg csak jókat hallottam róla, és azt is csak felsőfokban, úgyhogy szerintem jól választottál.
Minden mostani undok tapasztalatom ellenére (akadt egy-kettő, de hol van tökéletes kórház?) én is a klinikára szeretnék menni legközelebb is szülni.
UH: szerrintem én iskifogtam azt a nőcitm, egy középkorú, szemüveges, szőke hölgy, másfél perc alatt lezavar egy genetikai (!) UH-ot, egyébként sem túl kedves és közlékoeny, de hát ő legyen a legrosszabb pont az életünkben...
Értesíts a fejleményekről és a tapasztalataidról, kíváncsi vagyok!
minden jót, vigyázz magadra
üdv
Zsóka
Köszi a gratulációt, van mihez!! Már végre ténylerg fel kellene rakonom egy fotót a kicsi lánykámról... Hogymindenki lássa, hogy milyen gyönyörű, és és milyen elfogulaltan vagyok...
A Bardóczy dokival azt hiszem jól választottál, a helyzet az, hogy majdnem biztosan én is hozzá fogok járni (még két név van a tarsolyomban). Én igazság szerint csak vizitkor találkoztam vele, de már az is jelent vmit, hogy nem csak a szokáasos hogy érzi magát? vagy még az sem hangzik el, hanem leáll veled beszéllgetni egy pár szt és ápolgatja szegény vérző lelked... De tényleg csak jókat hallottam róla, és azt is csak felsőfokban, úgyhogy szerintem jól választottál.
Minden mostani undok tapasztalatom ellenére (akadt egy-kettő, de hol van tökéletes kórház?) én is a klinikára szeretnék menni legközelebb is szülni.
UH: szerrintem én iskifogtam azt a nőcitm, egy középkorú, szemüveges, szőke hölgy, másfél perc alatt lezavar egy genetikai (!) UH-ot, egyébként sem túl kedves és közlékoeny, de hát ő legyen a legrosszabb pont az életünkben...
Értesíts a fejleményekről és a tapasztalataidról, kíváncsi vagyok!
minden jót, vigyázz magadra
üdv
Zsóka
2000.10.09 09:33
Kedves Zsóka!
Örülök, hogy újra köztünk vagy, és óriási gratula a kicsi lányhoz! Mikor lesz fénykép a Fényképtárban róla?
Én csak most jöttem haza a kéthetes nyaralásból, de igyekszem szorgalmasan olvasgatni a beszámolókat! Ja, hallottad már, hogy én meg 8 hetes kismama vagyok?
Még egyszer nagyon gratulálok!!!!!
Üdv: Krisztina
Örülök, hogy újra köztünk vagy, és óriási gratula a kicsi lányhoz! Mikor lesz fénykép a Fényképtárban róla?
Én csak most jöttem haza a kéthetes nyaralásból, de igyekszem szorgalmasan olvasgatni a beszámolókat! Ja, hallottad már, hogy én meg 8 hetes kismama vagyok?
Még egyszer nagyon gratulálok!!!!!
Üdv: Krisztina
2000.10.09 18:52
Kedves Krisztina!
Köszönöm a gratulációt! én is gratuláltam Neked már az egyik topicban (és az összes leendő mamának), és hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy itt is gratuláljak!! És irigykedjem egy kicsinykét... Még nincs három hete, hogy Emese még a pocakomban volt, de már irigy vagyok a kismamákra...
Minden jót Nektek, vigyázz magatokra!
üdv
ZSóka
ui: És pihi, pihi minden mennyiségben (már amennyit tudsz...)
Köszönöm a gratulációt! én is gratuláltam Neked már az egyik topicban (és az összes leendő mamának), és hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy itt is gratuláljak!! És irigykedjem egy kicsinykét... Még nincs három hete, hogy Emese még a pocakomban volt, de már irigy vagyok a kismamákra...
Minden jót Nektek, vigyázz magatokra!
üdv
ZSóka
ui: És pihi, pihi minden mennyiségben (már amennyit tudsz...)
2000.10.09 20:35
Kedves Zsóka
Igen igen az UH s néni stimmel, lecsekkoltam a kis SOTEs ismertetőben és van egy sanda gyanúm, hogy az UH néni és a Te "drága" dokinőd is nem benti orvos, hanem külsős munkatársként szerepel a dokik névsorában. Fene tudja, lehet hogy ezek defektesek egy kicsit.
Ja igen, akkor tulajdonképpen katétereznek császárkor???????
Krisztina üdv!
Milyen volt a nyaralás, akkor a picurral minden oké, ugye!
hali Soma
Igen igen az UH s néni stimmel, lecsekkoltam a kis SOTEs ismertetőben és van egy sanda gyanúm, hogy az UH néni és a Te "drága" dokinőd is nem benti orvos, hanem külsős munkatársként szerepel a dokik névsorában. Fene tudja, lehet hogy ezek defektesek egy kicsit.
Ja igen, akkor tulajdonképpen katétereznek császárkor???????
Krisztina üdv!
Milyen volt a nyaralás, akkor a picurral minden oké, ugye!
hali Soma
2000.10.10 14:04
Kedves Zsóka!
Én is köszönöm a gratulációt - én meg rád irígykedem egy picit, hogy már a karjaidban tarthatod a piciny csöppségedet! Számomra szinte végtelennek tűnik még az idő jövő májusig, amikor végre megláthatom! Pihi sajnos nem több, mint eddig, gyerek és munka meg háztartás mellett nem könnyű, de azért igyekszem odafigyelni és vigyázni magamra. (sajnos a férjem nem ismeri el a több pihenés létjogosultságát a terhesség alatt...)
Még egyszer nagyon sok örömöt és boldogságot kívánok Emesének és Neked (és persze az egész családnak!)!
Kedves Soma!
Hál' Istennek minden oké a picúrral, a nagyfiammal is, és a nyaralás se volt rossz, bár bevallom, megnyugtató volt hazaérni, mert itt azért nagyobb biztonságban érzem magam. Az itthoni környezetben még a hányingert is jobban viselem, és szó ami szó, jobban érzem itt magam (pedig egyébként imádok nyaralni!). Hát nem butaság? Bocsi, hogy ennyit pötyögtem magamról...de olyan kedvesen érdeklődtél!
Puszi: Krisztina
Én is köszönöm a gratulációt - én meg rád irígykedem egy picit, hogy már a karjaidban tarthatod a piciny csöppségedet! Számomra szinte végtelennek tűnik még az idő jövő májusig, amikor végre megláthatom! Pihi sajnos nem több, mint eddig, gyerek és munka meg háztartás mellett nem könnyű, de azért igyekszem odafigyelni és vigyázni magamra. (sajnos a férjem nem ismeri el a több pihenés létjogosultságát a terhesség alatt...)
Még egyszer nagyon sok örömöt és boldogságot kívánok Emesének és Neked (és persze az egész családnak!)!
Kedves Soma!
Hál' Istennek minden oké a picúrral, a nagyfiammal is, és a nyaralás se volt rossz, bár bevallom, megnyugtató volt hazaérni, mert itt azért nagyobb biztonságban érzem magam. Az itthoni környezetben még a hányingert is jobban viselem, és szó ami szó, jobban érzem itt magam (pedig egyébként imádok nyaralni!). Hát nem butaság? Bocsi, hogy ennyit pötyögtem magamról...de olyan kedvesen érdeklődtél!
Puszi: Krisztina
2000.10.16 21:28
Kedves Eni!
Nekem már két császárom volt, az egyik altatásban, a másik spinális érzéstelenítésben. Ne félj tőle, az első felkelés a rossz, aztán már könnyen megy !
Az első császárom altatásban volt, a lurkóm rossz szívhangjai miatt sürgős császár volt. Elég lassan épültem fel, mert utána volt egy kis gubanc (a katéter megsértette a hólyagomat v. a hugyvezeték falát, így aztán véreset pisiltem egy hétig, egy hétig katéter, infúzió napi öt liter. Bocsi a részletekért...).
Most a spinális érzéstelenítéssel, hat órával a műtét után már felrángattak az ágyból (majdnem szó szerint). Először felülni vmi iszonyat, rengeteg lelkierő kell hozzá, de másnap már a folyosón rohangáltam.
A SOTE I-en szültem, ott császár esetén is van beöntés, és teljes borotválás (anno az elsőnél beöntés nem volt, és csak a műtét helyét, bikinivonalnál borotválták le). Katéterezés is van, (Persze szükség van rá).
A gerinces szuritól féltem, de nem volt semmi gond, előtte adnak érzéstelenítőt, az pedig egy "rendes" szuri. Féltem attól is, hogy mi van ha nem hat a gerinces szuri, és megérzem, ha vágnak,de persze nem volt semmi gond. Az volt a baj, hogy nagyon ideges voltam, ezért egy picit rosszul is lettem (hányinger, szédülés), de adtak rá vmit és elmúlt. Alig vártam, hogy vége legyen az egésznek. Gondolom vmi nyugtatót is adnak az embernek, mert bár nagyon ideges voltam, alig emlékszem a dolgokra, vagy talán pont az idegesség miatt nem emlékszem rá?
Ne félj tőle!
Ha vmi kérdésed van, szívesen válaszolok
üdv
Zsóka
Nekem már két császárom volt, az egyik altatásban, a másik spinális érzéstelenítésben. Ne félj tőle, az első felkelés a rossz, aztán már könnyen megy !
Az első császárom altatásban volt, a lurkóm rossz szívhangjai miatt sürgős császár volt. Elég lassan épültem fel, mert utána volt egy kis gubanc (a katéter megsértette a hólyagomat v. a hugyvezeték falát, így aztán véreset pisiltem egy hétig, egy hétig katéter, infúzió napi öt liter. Bocsi a részletekért...).
Most a spinális érzéstelenítéssel, hat órával a műtét után már felrángattak az ágyból (majdnem szó szerint). Először felülni vmi iszonyat, rengeteg lelkierő kell hozzá, de másnap már a folyosón rohangáltam.
A SOTE I-en szültem, ott császár esetén is van beöntés, és teljes borotválás (anno az elsőnél beöntés nem volt, és csak a műtét helyét, bikinivonalnál borotválták le). Katéterezés is van, (Persze szükség van rá).
A gerinces szuritól féltem, de nem volt semmi gond, előtte adnak érzéstelenítőt, az pedig egy "rendes" szuri. Féltem attól is, hogy mi van ha nem hat a gerinces szuri, és megérzem, ha vágnak,de persze nem volt semmi gond. Az volt a baj, hogy nagyon ideges voltam, ezért egy picit rosszul is lettem (hányinger, szédülés), de adtak rá vmit és elmúlt. Alig vártam, hogy vége legyen az egésznek. Gondolom vmi nyugtatót is adnak az embernek, mert bár nagyon ideges voltam, alig emlékszem a dolgokra, vagy talán pont az idegesség miatt nem emlékszem rá?
Ne félj tőle!
Ha vmi kérdésed van, szívesen válaszolok
üdv
Zsóka
2000.11.04 22:05
sziasztok mindenki!
Mit tudtok arról, hogy mostanában mit mond az orvostudomány: hány gyereket lehet császárral szülni? (Régebben kettőt "engedtek", most én úgy tudom, hármat lehet). Én két gyerkőcöt szültem, mindkettőt császárral, és szeretnénk még gyereket, de ha lehet, többet.
köszi, üdv
Zsóka
Mit tudtok arról, hogy mostanában mit mond az orvostudomány: hány gyereket lehet császárral szülni? (Régebben kettőt "engedtek", most én úgy tudom, hármat lehet). Én két gyerkőcöt szültem, mindkettőt császárral, és szeretnénk még gyereket, de ha lehet, többet.
köszi, üdv
Zsóka
2000.11.05 15:06
Szia Zsóka
Itt írok neked, mert gondolom ide fogsz benézni jött-e válaszod. Szóval azt akarom tőled tudni hogy neked volt e a terhességed vége felé olyan fájdalom, ami olyan szúrásszerű mint mikor az ember egy csomót fut, és utána szúr az oldala. Most ez a legújabb, gyakran mindkét oldalon egyszerre, és ha levegőt veszek már attól beleszúr de annyira hogy megőrülök..
Volt neked ilyesmi??
Képzeld megbeszéltem a dokival a szülést, nem kell egy héttel előtte befeküdni, csak 1 nappal, így dec 22-én megcsászároz. (Ha addig kihúzom.) (25-re vagyok "kiiírva)
Na ennyi.
Puszi Zorkanya
Itt írok neked, mert gondolom ide fogsz benézni jött-e válaszod. Szóval azt akarom tőled tudni hogy neked volt e a terhességed vége felé olyan fájdalom, ami olyan szúrásszerű mint mikor az ember egy csomót fut, és utána szúr az oldala. Most ez a legújabb, gyakran mindkét oldalon egyszerre, és ha levegőt veszek már attól beleszúr de annyira hogy megőrülök..
Volt neked ilyesmi??
Képzeld megbeszéltem a dokival a szülést, nem kell egy héttel előtte befeküdni, csak 1 nappal, így dec 22-én megcsászároz. (Ha addig kihúzom.) (25-re vagyok "kiiírva)
Na ennyi.
Puszi Zorkanya
2000.11.05 21:17
Sziamia Zorkanya!
Most (Emesénél) nem volt, de úgy rémlik, Ábelnél igen, de nem ennyire szörnyen, mint ahogy Te írod. Sajna már semmi nem rémlik, (hogy miért volt, meddig tartott stb), így segíteni sem tudok. Említetted az orvosodnak?
Jó, hogy nem kell sokkal a szülés előtt befeküdnöd - nekem még az a pár nap is rossz volt, amit bent kellett töltenem a szülés előtt. Ki lesz Zorkkal, míg bent leszel a kórházban? Mizújs most veletek? (férj - bocs, ha túl indiszkrét vagyok, akkor felejtsd el). Egészségileg hogy vagy? (Leszámítva az oldalszurkálást).
minden jót neked
üdv és pusszancs
Zsóka
Most (Emesénél) nem volt, de úgy rémlik, Ábelnél igen, de nem ennyire szörnyen, mint ahogy Te írod. Sajna már semmi nem rémlik, (hogy miért volt, meddig tartott stb), így segíteni sem tudok. Említetted az orvosodnak?
Jó, hogy nem kell sokkal a szülés előtt befeküdnöd - nekem még az a pár nap is rossz volt, amit bent kellett töltenem a szülés előtt. Ki lesz Zorkkal, míg bent leszel a kórházban? Mizújs most veletek? (férj - bocs, ha túl indiszkrét vagyok, akkor felejtsd el). Egészségileg hogy vagy? (Leszámítva az oldalszurkálást).
minden jót neked
üdv és pusszancs
Zsóka
2001.01.06 00:46
Sziasztok lányok! Olvasgattam a rémtörténeteket a csáazárról, gondoltam most már én is ideírom az én egyáltalán nem rémesemet.Terhességem 15. hetében a dokim megkérdezte, "Hogy fog itt egy gyerek kiférni?" "Én sem ott jöttem, doktor úr"-feleltem.Szóval kb onnan kezdve tudtam, császár lesz. Abszolút fel voltam készülve rá. Mikor befektetett 1 nappal a kiírt időpont előtt, már a főorvossal meg volt beszélve a műtét, de el kellett mennem az oszt. vez. főorvoshoz "bemutatásra". Ő közölte, szültek már nagyobbat is. A főnővér próbált a méreteinkre utalni, de semmmi siker.(Én 162cm,szűk medence, keskeny csípő, a baba 4200gramm.)Mikor a doki meghallotta, hogy a kollégák mind azt mondták császár, bizonyítandó felsőbbrendűségét, közölte: burokrepeszteéses indítás.
Megtörtént a burokrepesztés, majd onnan kezdve 5 Órán át feküdtem szivárgó magzatvízzel, egyetlen fájás nélkül!
A műtét spinális érzéstelenítésben zajlott.Fél háromkor toltak ki, fél hatkor a szülésznő már mosdatott, másnap reggel ötkor kimentem a fürdőbe "zuhanyozni" és onnantól kezdve kutya bajom nem volt.Egyetlen egy szem Donalgint vettem be a műtét utáni éjjel, azt is csak azért, hogy mire hozzák a kisfiamat, ne fájjon a hasam.
Szóval szerintem kibírható, de tény, hogy mindenki másképp tűri a fájdalmat, a kórházat.Viszont az is igaz, hogy a spinális érzéstelenítésnek néha vannak mellékhatásai, amik nem túl kellemesek.
Fel a fejjel! Kárpótol mindenért a baba, akire 9 hosszú hónapig (és előtte ki tudja meddig) vártunk!Rita
Megtörtént a burokrepesztés, majd onnan kezdve 5 Órán át feküdtem szivárgó magzatvízzel, egyetlen fájás nélkül!
A műtét spinális érzéstelenítésben zajlott.Fél háromkor toltak ki, fél hatkor a szülésznő már mosdatott, másnap reggel ötkor kimentem a fürdőbe "zuhanyozni" és onnantól kezdve kutya bajom nem volt.Egyetlen egy szem Donalgint vettem be a műtét utáni éjjel, azt is csak azért, hogy mire hozzák a kisfiamat, ne fájjon a hasam.
Szóval szerintem kibírható, de tény, hogy mindenki másképp tűri a fájdalmat, a kórházat.Viszont az is igaz, hogy a spinális érzéstelenítésnek néha vannak mellékhatásai, amik nem túl kellemesek.
Fel a fejjel! Kárpótol mindenért a baba, akire 9 hosszú hónapig (és előtte ki tudja meddig) vártunk!Rita
2001.01.06 16:27
Bár senkit nem akarok elriasztani leírnám a saját 2 hetes császáros esélyeimet.
Az első császár:99.03.18.
A második: 2000.12.20.
Nos, a második császár mérlege:
-félrement spinál- migrénes fejfájás hetekig következménnyel
-előző terhesség miatt most: összenőtt máh/húgyhólyag-azonnal műtötték, illetőleg köldöksérv-ha nem javul szintén műteni kell
-a műtét után borzasztó lábadozás a migrén miatt (volt hogy oldalra sem tudtam fordulni miatta), illetve egy szerzett kis helyes vesegyulladás is.
Szóval nem minden császár olyan csudijó hogy az ember akár már másnap megismételje. Neken például megmondták hogy ezek után talán nem is kellene több gyerek, de 4 éven belül szigorúan tilos!
Zorkanya
Az első császár:99.03.18.
A második: 2000.12.20.
Nos, a második császár mérlege:
-félrement spinál- migrénes fejfájás hetekig következménnyel
-előző terhesség miatt most: összenőtt máh/húgyhólyag-azonnal műtötték, illetőleg köldöksérv-ha nem javul szintén műteni kell
-a műtét után borzasztó lábadozás a migrén miatt (volt hogy oldalra sem tudtam fordulni miatta), illetve egy szerzett kis helyes vesegyulladás is.
Szóval nem minden császár olyan csudijó hogy az ember akár már másnap megismételje. Neken például megmondták hogy ezek után talán nem is kellene több gyerek, de 4 éven belül szigorúan tilos!
Zorkanya
2001.01.07 22:00
Zorkanya!
A második lepényleválásos, belsovérzéses, életmentomutétes császárom után nekem is azt mondták, hogy örüljek a két egészséges gyermekemnek és ÁLLJUNK LE!
Nem régiben olvastam egy szülész dokiról, aki vallási meggyozodésbol nem végez abortoszt, a felesége 5 gyereket császárral szült. Én az elso császáromat érzéstelenítéssel, a másodikat altatással (a gyorsaság miatt)éltem át. Nekem is volt migrénem 2 napig az elso után, az altatás ilyen szempontból jobb volt, mert utána sokkal jobban voltam, viszont nem lehettem "jelen" a gyermekem megszületésekor. Mindkettonek meg volt a maga elony és hátránya.Ráadásul a hasamon kereszt vágás van, mert az elsot bikiniben vágták, a másodikat a gyorsaság miatt hosszában, mit mondjak: "gyönyöru"
Rita
A második lepényleválásos, belsovérzéses, életmentomutétes császárom után nekem is azt mondták, hogy örüljek a két egészséges gyermekemnek és ÁLLJUNK LE!
Nem régiben olvastam egy szülész dokiról, aki vallási meggyozodésbol nem végez abortoszt, a felesége 5 gyereket császárral szült. Én az elso császáromat érzéstelenítéssel, a másodikat altatással (a gyorsaság miatt)éltem át. Nekem is volt migrénem 2 napig az elso után, az altatás ilyen szempontból jobb volt, mert utána sokkal jobban voltam, viszont nem lehettem "jelen" a gyermekem megszületésekor. Mindkettonek meg volt a maga elony és hátránya.Ráadásul a hasamon kereszt vágás van, mert az elsot bikiniben vágták, a másodikat a gyorsaság miatt hosszában, mit mondjak: "gyönyöru"
Rita
2001.01.07 22:30
Szia Rita,
nálam pont fordítva volt, az első volt altatásos életmentő műtét a baba miatt, de bikinivonalban vágták. A második pedig epidurálban végzett, amikor ébren voltam (bár kissé kába). Hálistennek nekem ilyen problémáim nem voltak, mint nektek, és nagyon szeretnénk még babát, ha lehet, többet is. (Ugye most kettő van.) De ehhez nagyon-nagyon jó orvost kell találni, mert eddig minden dokitól azt hallottam, hogy max. 3 gyerek, de igazából az én döntésem. Viszont árvákast sem akarok hagyni magam után. Erről a dokiról, akiől írtál, tudsz bővebbet? (Hol praktizál ésatöbbi ésatöbbi).
Előre is köszi
Zsóka
esetleg emilben is: szabozso@matavnet.hu
nálam pont fordítva volt, az első volt altatásos életmentő műtét a baba miatt, de bikinivonalban vágták. A második pedig epidurálban végzett, amikor ébren voltam (bár kissé kába). Hálistennek nekem ilyen problémáim nem voltak, mint nektek, és nagyon szeretnénk még babát, ha lehet, többet is. (Ugye most kettő van.) De ehhez nagyon-nagyon jó orvost kell találni, mert eddig minden dokitól azt hallottam, hogy max. 3 gyerek, de igazából az én döntésem. Viszont árvákast sem akarok hagyni magam után. Erről a dokiról, akiől írtál, tudsz bővebbet? (Hol praktizál ésatöbbi ésatöbbi).
Előre is köszi
Zsóka
esetleg emilben is: szabozso@matavnet.hu
---
