Orbis, dejó, oszthatok neked, mert egyformák a gondjaink
Mellem nekem is fáj szoptatáskor, és ahogy írtam, az első nap teljesen összerágta, és bár nem vérzett, véraláfutásos volt, nem csak a bimbó, az udvar is, és fehér var volt rajta. Eléggé gusztustalan volt, csodálkoztam is, hogy elfogadja egyátalán (Gergő mondta, hogy mert magyar kislány, a lecsó is milyen gusztustalan) és borzalmasan fájt, de a cici volt az egyetlen módszerem, hogy Rékának bármit tudjak adni, nem tudtam ölbe venni, ringatni, semmi ilyesmit a műtét miatt. Szóval muszáj volt. És kentem mint állat a Garmastannal, és csupasz mellel feküdtem. És nagyon nagyon vigyáztam, hogy jól tegyem mellre
szopi után meg hagytam rászáradni mindent, és utána kentem. Anyukám egyébkén a neogranormonra esküszik, de azt le kell mosni, én meg nem mindig voltam olyan állapotban, hogy tudjam hallgatni, hogy üvölt, amíg 5-6 perc alatt megfordulok a fürdőből...
Egyébként mostanra elmúlt a seb, még mindig kenem, és szellőztetem, de még mindig fáj, mikor ráharap. Mikor már elindul a tej, akkor nem annyira.
Csomóügyben meg én is épp tegnap távolítottam el egyet, már megint ott van
úgy csinálom, hogy szopi után fejek, fejek, fejek, aztán már csak a csomó marad, akkor masszírozok fejek masszírozok fejek masszírozok fejek. Aztán még maradt egy kicsi, és akkor meleg vizes törölközővel masszírozás, fejek... stb.. És nagyon fáj, de a gyulladás rosszabb, sőt ha gyógyszert kell szedni, ráadásul Borókának jó sárgák lesznek a fogai
Meg most már folyton melltartól van rajtam, mert azt vettem észre, hogy ha fekszem, és valamelyik irányban ugye lóg, akkor ott hamarabb lesz csomó, és a melltartó ezt valamilyen szinten megakadályozza.
Marengo, egyetértek Savitrivel, már ahogy az én egyhetes szoptatási tapasztalatom engedi... Nekem akkor ébred, ha bennmaradt egy büfi, vagy nem volt elég mégsem. Ilyenkor először felveszem, és ha keres, ugyanarra a mellre teszem vissza, általában pár perc után megnyugszik, és elalszik, ha büfi volt. Ma reggel is pont ugyanez volt. Meg Noémi módszere, hogy számold/figyeld a kortyokat. Mert van, hogy nem jön neki semmi, vagy nem is szívja, csak cumizik félálomban, és akkor bizony lehet még erőltetni a szopit.
És még el akartam mesélni nektek, hogy Brútusz halálosan beteg lett Rékától. Nem evett, nem ivott, nem játszott, nem üdvözölte a vendégeket, nem kellett neki sem a csirke, sem a csoki, feküdt a párnáján, hányt és ment a hasa. Reggel nem követelte a sétáját. Azzal lett vége a világnak, hogy Gergőnek reggel fájt a feje tegnap, és anyukám vitte le végül a néma kutyát, akinek hangját nem lehetett hallani már este óta, amikoris többször rá lett szólva, hogy távozzon az új gazditól...Egész nap hiába simogattuk meg foglalkoztunk vele, ő volt a szegény kiskutya, akit más senki nem szeret. Senki nem hitte el, hogy csak lelkibeteg. De csak nekem lett igazam, mert este rábeszéltem Gergőt egy plusz sétára, és ettől visszafordult a világ. Tegnap dobtam neki egy darab bundáskenyeret a párnájához, és azt sem ette meg, és ma reggel, mikor megjött a sétából, megkereste, addigra jól össze volt száradva, és azt ropogtatta el, közben pedig engem nézett... Aztán megreggelizett. Mondja valaki, hogy az állatoknak nincsen lelkük, meg nem gondolkoznak.
Ja, és ha már szoptatás, nem olvastam, csak kikövetkeztettem, hogy Katy, fáj a hátad szoptatás közben? Mert én nem tudom, hogy oldalt fekve jó-e neked. Én egyenlőre nem tudok sokat ülni még, mert baromira húz a tapasz (alatta nőnének a szőrök, brrr), és nem láttam sehol, csak kitaláltam, hogy teljesen laposan fekszem oldalt, fejem alá teszek párnát, hogy ne lógjon, baba alá egy pelust, azt odafektetem, hogy a szája pont az alsó mellemnél legyen, azt hadd szóljon. Alsóval karommal tartom, hogy ne billenjen el, felsővel meg a mellemet, hogy a szájánaál maradjon.
Húúú, megint mennyit osztottam
TÖkjó, hogy már én is hozzá tudok szólni a babás témákhoz, igaz már nincs is más
Na, pussz
Kikocska+Réka, aki az imént tejezett be ismét alaposan és 1+1 (ugye? Katyról puskáztam, ő is kedden szült
)