Sziasztok!
Tegnap voltam dokinál, és azóta nagyon boldog vagyok! Nagyon rendes volt, mindent megkérdeztem tőle, amit szerettem volna, ő nagyon segítőkész volt, mindent elmagyarázott. Mondtam neki, hogy az uh.-on milyen rossz tapasztalataim voltak. Azt mondta a kötelezően kiírt uh. vizsgálatokra sajnos muszáj továbbra is a kórházba menni, mert erről ő nem adhat leletet, de ha szeretnénk, szívesen megmutatja nekünk az új uh. gépén a picit!Persze, hogy szerettük volna!
Úgyhogy láttunk tegnap a mi kis bébinket, nagyon cuki volt. Bár most kicsit lustább volt, nem mocorgott annyit, mint a 12 hetesen. Szépen növöget, már 10 cm az ülőmagassága, láttuk a kis kezecskéit, lábacskáit! Ja! és azt mondta a doki, hogy a lába között nem lát semmit! Így hát úgy tűnik kislány lesz! A fiú megérzésem nem jött be! De így is nagyon örültünk, főleg Roli! Szerintem ő titkon kislányt szeretett volna jobban. De ezt azért még nem veszem készpénznek. Nem szeretnék úgy járni, mint a nővérem, aki most 32 hetesen tudta meg, hogy Botond mégiscsak lány(miután a nagymamámmal egy csomó mindenbe belehímeztette már a B betűt. Most kezdheti kibontani.) Így elkezdhetjük a lányneveket is böngészni.
Úgyhogy nagyon megnyugodtam, a dokival minden rendben van. Egyébként ma kezdtük a 16. hetet. Majd 2 hét múlva kell visszamennem hozzá,a vérvétel és a 18. hetes uh. eredménnyel, akkor lesz v.mi vizsgálat. Ez is megnyugtatott.
Egyedül ez a várakozás szörnyű, rengeteg betege van. Odamentünk 1/2 7-kor, hogy 7-ig van rendelés, már biztos nem lesznek sokan. Ehhez képest vagy 8-an, 10-en voltak előttem, ennek majdnem fele kismama. 1/2 9-kor jutottunk be! Negyed 10-kor értünk haza. De megérte ez a hosszú várakozás is, hogy láthattuk.
Már van egy kis pocakom, és nagyon várom, hogy érezzem mozgolódni a picit. A 16.-20. hét közt mondják, hogy először lehet érezni. Lehet hogy már csak napok, de lehet, hogy hetek kérdése.
Tornára én is szeretnék majd járni. A doki tegnap be is írta a kiskönyvbe, hogy nincs ellenjavallat, mert a védőnők ezt kérik. Az a baj, hogy kora délutánonként van ez a védőnők vezette torna, így csak a délelőttös hetemen tudnék eljárni, az meg nem sok, kéthetente 1 alkalom. Most nemrég hallottam hogy a Minaretnél is van, ez szerintem az lehet amiről Kata ír, itt hetente 2-szer van du. 1/2 5-től. Ez már jobb időpont, de még mindig korai nekem, mert du.-s héten elvileg 5-ig dolgozom. Úgy látszik nem sok kismama dolgozik így, vagy csak rájuk nem gondoltak.
A Réka kazettát én is szerettem volna megnézni, kipróbálni, de eddig nem sikerült megszerezni.
Rolival megígértettem, hogy a vége felé elmegyünk az apás felkészítőre. Azt mondta a védőnőm, ez éppen az ilyen hezitáló apukáknak van. Rolival úgy beszéltük meg bejön majd velem a szülésre, de tudom, hogy csak az én kedvemért. Egyáltalán nem bírja a vért, az injekciót, a kórházat. De mondtam: neki nem kell ilyeneket látnia, csak legyen ott mellettem. Engem ez tudom, hogy nagyon meg fog nyugtatni, egyedül sokkal jobban félnék. És nem igazán hallottam még olyan apukát, aki megbánta volna, hogy bent volt.
Már az ovisaim is tudják, hogy babám lesz, nagyon aranyosak. Sokszor kérdezik, hogy van a kisbabám, mikor születik már meg. Az egyik kislány még ajándékot is hozott neki a kinder-figurái közül egy párat.
Ez a levél már megint jó hosszúra sikeredett. De már úgy vártam, hogy megoszthassam veletek a tegnapi napom. Este már túl fáradt voltam írni, de legszívesebben már akkor írtam volna, úgy fel voltam dobva.
Hát most bepótoltam. Jók legyetek!
Juca vigyázz magatokra! Üdv Lizának + Zéténynek!
Zita