2014.04.20 18:40
2014.04.22 14:01
2014.04.22 15:23
2014.04.25 16:44
az őszinte válasz: amit ti is sejthettek, nem megfelelő tájékoztatás. Hogy Itt kellett kérdezősködnöm, hogy ehetek-e egyáltalán beülti előtt, mit vigyek magammal, bevehetem-e a gyógyszereimet, hogy annyit tudok a sikertelen lombikomról, hogy "valami nagyon nem jól van", hogy azt ígérte kezdésnek, hogy utána járunk a ciklus problémáimnak, holott a stimun kívül semmi nem történt.
Felhívtam Leskó dokit, aki szupernépszerű és ma a barátnőmnek ő jó hírt mondott, szuper kedves volt a telefonban, hétfőn hívom megint, miután átnézte a kartonomat, hogy elvállal-e bennünket? és a továbbiakban is bízunk a legjobbaknak (legalábbis a 3 pálinka, amit lenyomtam, ezt mondatja velem)
2014.04.26 09:25
Helenka,
Igen, ez gond a kaális dokiknál (én ezt láttam/tapasztaltam) hogy teljesen csak az inszmekre/lombikokra vannak rákattanva, nem igazán szeretnek kutakodni. Én roppantul kedveltem az orvosomat, de ha én nem lennék nyomozgatós és partizánakcióban nem jártam volna utána egy csomü mindennek, akkor sosem lett volna gyerekem
Ettől függetlneül persze az intézmény nagyszerű, és sokak az utcáról beesve a sima protokollal rögtön babásodnak, ami szuper, de ott vannak azok akik nem
2014.04.26 14:53
2014.04.27 08:35
2014.04.27 09:38
2014.04.27 19:05
2014.04.27 20:10
2014.04.27 20:14
2014.04.30 17:00
Eszti Nagyon sajnálom, részvétem Az első lombikból nekünk volt egy kis Angyalkánk, pár hétig örülhettünk neki Hónapokig tartott feldolgoznom az elvesztését. A következő stimulációnál annyira rettegtem attól, hogy megint sikerül, de aztán mégse, hogy szerintem pszichésen gátoltam a megtapadást . Aztán azon a héten, mikor az Angyalkánknak születnie kellett volna, a harmadik stimulációból megfogan Szaffi, rá 9 hónapra meg is született, három hatalmas csomóval a köldökzsinórján. Az orvosom azt mondta „az élethez szerencse is kell” én viszont azt éreztem, hogy a kis Angyalkánk vigyázott rá, azóta is vigyázza a lányaimat – szükségük is van rá, mert mindkettő vakmerő, a kicsi ráadásnak ügyetlen mozgású is . Én így tudtam, hosszú hónapok alatt feldolgozni, elfogadni, meggyászolni.
2014.04.30 17:19
2014.05.04 18:57
2014.05.04 20:17
2014.05.04 22:12
2014.05.05 11:34
2014.05.05 13:11
2014.05.05 18:06
2014.05.08 19:06
2014.05.08 20:27
Üdv itt ahugika! Bár ne kéne itt lenned . Meg kell hagyni, szépen begyűjtöttél mindenféle okot a lombikra . Nekem tizedennyi okot se tudtak kimutatni a meddőségre aztán mégis lombik-csirkéim vannak (ok, Emili már nem). szeptember jó hónap a fogantatásra, Emili akkor készült még a nagy meleg előtt szülhetsz jövő nyáron (nekem sokat segített, ha a szülés időpontjára koncentráltam a stimuláció alatt, meggyőződésem, hogy Mesó ezért is jött össze minden orvosi ok ellenére: megingathatatlanul tudtam, hogy én novemberben szülni fogok és pont )
Emlékeim szerint van korai uh, középidős, és ciklus vége uh. Nemtom, nálad a 20. nap melyik, nálam az kb. a középidős volt. Ott néznek egyrészt peteérést, hogy van-e, mennyi, mekkora (spontán), és nézhetnek nyálkahártya-vastagságot (szintén spontán, stimu nélkül), hogy belőjék, milyen a megtapadási képességed . A vége uh-n is ez utóbbit nézik, hogy mennyire vastagszik meg a méhedben a nyálkahártya (vagy mi). Nekem általában csak középidőseket néztek, mondjuk 10-ből egyszer volt peteérés is .
2014.05.23 13:37
2014.05.24 09:43
2014.05.27 11:49
2014.05.30 16:13