Sziasztok
Először is mindenkinek sok puszit küldök és reménykedem, hogy még hisztek a javulásomban, azaz képesnek tartotok arra, hogy írjak rendszeresen nektek.
Boró bulijáról lemaradtunk, mert nekem, gaz anyának dolgozni kellett jönni, ahogy ma is teszem. Eme levél dél körül kezdődött, s a végén meglátjuk, mikor kerül el hozzátok. Nagyon szerettem volna látni az összes kis csibészt, igazán hiányoznak nekünk a társaságotok!
Nem győzök minden ünnepeltnek egyenként gratulálni,millió puszit küldeni, és sok ölelgetést kívánni, de kérdezzetek bátran, fejben tartom mindenki fog és szószámát
Bár az anyukák előbbi tulajdonságait nem tartom fejben, de remélem megbocsátható!
Remélem mindenki, aki beteg lett a bababuliban mára meggyógyult.
Szerdán babanetes barátnőm megszülte 2.gyermekét császár után természetes úton, és remekül vannak. Ezt csak a magamhoz hasonló, nem akarok másodszorra is császárt típusúaknak írom, akinél nem egyéb okok vannak, ott jó esélyek van a normál szülésre.
Különben össze se lehet hasonlítani a kismami állapotát. Csaszi után olyan volt, mint akit ipari centrifugába tettek, most meg szimplán lehorpadt a pocakja és egy szuszogó kicsi fiú mozgolódott mellette.
Tesó ügy meg szerintem ki van találva, tehát egy egészséges lelkületű szülő képes minden gyermekét egyformán szeretni. Másképp, de a mértéke azonos. A kicsi teljesen ki van szolgáltatva, elesett és sérülékeny, a nagyobbacska meg tele élménnyel és huncutsággal adja a saját egyéniségét. Vagytok itt páran több gyerkőccel, és szerintem mindenki egyformán ragaszkodik a gyerekeihez.
Bocsátassék meg nekem, hogy ma nem írok személyesen nektek, amolyan ömlesztett gondolatok mindenkivel kapcsolatban, melyeket kihagyásokkal irkálok. Azt gondolom, hogy szeretném megosztani veletek a topic körül kialakult beszélgetés (!!) kapcsán bennem felmerült érzéseket és gondolatokat.
Topic és annak kihalása:
Hát egy kicsit kettős érzések vannak bennem, mert igazándiból ez olyan kellene legyen, mint egy barátnőddel való kapcsolatod. Attól, hogy nem beszélünk naponta, attól még mindenben számíthatunk egymásra, és azáltal, hogy sokan olvassák legalább a topicot, biztosítva van az azonnali segítség.
Én csak a magunk példájából tudok kiindulni: ugye Léna nagyon lázas volt, egyedül voltam és féltem, hogy lázgörcse lesz. Az addig szinte néma topic azonnal megtelt, hívtatok ,sms-t küldtetek, és ez HIHETETLENÜL jól esett. Egy topic akkor halódik, ha nincs más csak pisi-kaki téma, az emberek csak az utolsó beírásokra reagálnak, és nem tudunk vágyakozni a hiányzó emberek után, mert észre sem vesszük.
Én nem tartom ilyennek ezt a csapaptot.
Hogy olykor nem pörög, ez igaz, és olykor nem beszélgetünk a világ nagy dolgairól, ez is igaz. De bevallom őszintén, talán épp eléggé lefáradunk a nappali feladatainkon, és estére már csak pár mondat, vagy gondolat jut. A sokaságunk hátránya pedig az, hogy apró figyelmetlenségek, elsiklások előfordulhatnak. Én nem venném zokon. magam részéről, mikor nincs kommentárom, vagy nincs megoldási javaslatom, akkor vagy nem is térek ki rá, vagy a hangulatfejek vmelyikét használom. De eszembe se jut, hogy, nem érdekel benneteket, amit leírok. Ha meg nagyon hanyagoltnak érzem magam, akkor nyökögök, hogy "nekem már senki nem válaszol" stb.
Nincs baj egy másik topic-kal sem, mindenki ott találja meg a helyét, ahová való, ahol jól érzi magát, s ezt minden rossz szájíz nélkül mondom. Az már kevésbé barátságos dolog, ha az új topic ennek a topicnak az ócsárolásáról szól, bár remélem átmeneti állapot és tényleg páran jobban tudtok majd ott figyelni egymásra. Nekem afféle 'nem szarok a saját fészekembe'-elvemmel ellenkezik, hogy máshol szapuljak egy társaságot, aminek része vagyok, főleg akkor ha akár tehetnék is az ellen, hogy ellaposodjon, vagy félreértődjön. Én a magam keresetlen módján, de szeretem a dolgokat azzal és ott megbeszélni, akit érint. Nem gondolom, hogy az új topic léte bárkit is automatikusan távozásra kéne ítéljen. Én pl kifejezettem sajnálom, ha nem hallok Alexáról, Zitáékról, Vicről, vagy akár Orsiékról.
Ami a véleményeket illeti, azt gondolom, hogy mindenki vérmérséklete szerint éli meg a kritikát és a vitát. Én a magam részéről elfogadok mindenkit olyannak, amilyen. Én nem tudok generált konfliktusról, lefejjebb túllihegett esetről. Ami pedig a személyeskedést illeti, Vic, igazándiból egy kedves lány vagy, de nagyon nehezen viseled a konfliktust, ezért minden véleményt személyed elleni támadásnak véltél, személyeskedni kezdtél, s olykor ebből fakadtak, szerintem a színes-szagos viták, teátrális elmenetelek és visszatérések.
Ami a szomorú arcocskákat illeti, én teljesen el voltam döbbentve, hogy már ezzel is baj van!! Hiszen egyetlen dolgot nem tud kifejezni az inet, a hangot. Erre valók ezek a jelek. És kérdezem én, miért tételeznénk fel BÁRKIRŐL, hogy kigúgyolásból tesz egy jelet, vagy bántó szándékból?? Nekem bánatot, szomorúságot jelent, soha nem egyebet. Most sem értem még, mi is a baj vele.
Ami a topic evolúcióját illeti és az újakat, szerintem abszolút fedi az igazságot. És nincsenek friss tagok nálam, meg régiek, számomra demokrácia van, max a rendelkezésre álló tananyag rövidebb. Valóban nem lehet egy 'osztálynyi' nő érdeklődését ébren tartani,és természetes, hogy kialakulnak szorosabb kapcsolatok. De ettől még nem esik perifériára az sem, akivel nem tudtunk talizni. Bogi ne haragudj meg, hogy veled példáulozok,de szerintem vele senki nem találkozott, és egy emberként izgultuk a pocaklakóját, vagy a párjával lévő gondokat, vagy a csodás képeket a csillagokról.
Szóval szerintem minden rendben van, igaz van pár elvetemült alak, mint én is, aki pánikszerűen jelenik meg, és akkor eláraszt benneteket, de nagy igazságokhoz ez is hozzá tartozik. Ami meg az adat-tárat illeti, nekem ugyanolyan személytelen egy tesztűrlap, vagy profilleírás. De semmi jónak nem vagyok elrontója, ha gondoljátok feltárok bármit, de ezt úgyis tudjátok
Nekem ma nagyon magamba való napom van, ehhez képest írok nektek már órák óta. Bent ki kellett volta takarítani a leveleimet, mert kezd megtelni a postaládám. És a viharos korábbi kapcsolatom teljes történe pergett le előttem, napok, amikor csak vágyakoztam azután, akit nem kaphattam meg, aztán amikor könyörgött, hogy legyek vele stb. Lelkiismertfurdalás és szinte olthatatlan vágy van bennem, hogy beszéljek vele, hogy elmondjam, hogy milyen nagyon hiányzik olykor.
Aztán jön a jelen, ahol, mint olvasom sokunknál,ahol vannak az intimitás terén problémák. Talán ennek hiánya és a korábbi kapcsolatban a hihetetlen érzelmi hegyek-völgyek lehet az oka, de marha rosszul vagyok. Szívesen vennék egy varázsceruzát, ami kitörli az érzéseket és csak örömteli élmények maradnak meg belőle.
legközelebb jövök, remélem este otthonról, és akkor nemcsak topic témában írnék.
Puszi
J