Szia Piroska!
Nincs semmi gond, én sem tudtam jönni, csak most. Orvoshoz rohangálok, holnap fekszem is be a kórházba. Nem tudom pontosan, hogy mennyi ideig leszek bent, mert kivizsgálás lesz. Autoimmun betegségre gyanakodnak, ezért kell befeküdnöm. Szóval zajlik az élet.
Na, akkor szorítok, hogy minden oké legyen az anatómia vizsgával.
Aranyosak tényleg a gyerkőceid!
Nagyon aranyos Mendi is, hogy annyira elvan. Na, az én fiam az ellenkezője...
Egy pillanatra sem tudom levenni Róla a szemem, iszonyatosan eleven, de nem is baj. Na, most elképzeltem, ahogy próbált kijönni a homokozóból, mindenféle módon
Nálunk nem megy olyan simán a babakocsiba ültetés... Aranyos lehet a fiad, hogy még akkor is csak motyog, majd elalszik
A lánykád is nagyon aranyos! Aranyos, ahogy mondja, hogy a rossz Didri ezt csinált, meg azt, de a jó Didri szólt neki
Nagyon aranyosak a gyerekeid! Tényleg nagyon szerencsések vagytok Velük!
Gyuszkó elég félős gyerkőc. Áruházban, ilyesmi helyen nincs gond, de a játszótéren elkerüli nagyívben a többieket. Megijed, ha egy másik kisgyerek a közelébe megy. Ha idegenekhez megyünk, akkor csak negyed órás ölbenlét után szabadul fel. A múltkor a férjem kollégái bulit tartottak és mi is meg lettünk hívva. Na, mondom, Gyuszkó nem fog örülni
Mondogattam Neki már a kocsiban, hogy lesz ott sok játék, sok baba, nénik, bácsik. Nem rajong a hangoskodásért, szóval mikor beléptünk az ajtón, azonnal mondta, hogy "nem-nem". Nem akart bemenni. ...aztán 5 perc múlva úgy elvegyült a gyerkőcök között, hogy csak néztem! Nem értettem, hiszen egészen addig mindig sírt, hogyha kicsit távolabb került tőlem. Most meg szinte nem is érdekeltem
Könnybelábadt a szemem, mert még sosem láttam olyan felszabadultnak Őt, pedig már sokszor próbáltam bátorítani, próbáltam elérni, hogy merjen nyitni, de nem jártam sikerrel. Most meg...
Érdekes, mert amúgy Hozzá senki ne szóljon, senki ne érjen, még csak rá se nézzenek a játékaira
és mégis akkor hirtelen magától bement a gyereksereg közé.
Szóval Ő elég félős, de talán mostmár kezd majd feloldódni.
Huhh, "jól" hangzik az az ugrálóváras példa
Már felkészültünk lélekben
Köszönjük, megvagyunk. Férjem lógó nyelvvel tér haza minden este szegény, én úgyszintén így vagyok, mert ugye Gyuszkózom egész nap. Most ugye jött ez a kórház dolog, majd Anyu lesz itt, hogy vigyázzon a gyerkőcre.
Nos, a hisztik csökkentek valamelyest, de nem sokat. Mondjuk, már ennek is lehet örülni. Van, hogy mikor jövünk fel, alig tudom levetkőztetni, mert balhézik, tekereg, megfeszíti magát. Néha az utcán is eldogja magát, ennek akkor örülök a legjobban, mikor esett az eső...
Még engem is összerugdos persze
Itthon viszont csökkentek a hisztik egy kicsit. Nem tudom, minek köszönhető, de nem is akarom elkiabálni. Nem mondom, hogy nem csinálja, mert ha pl. nem engedem, hogy pakoljon a konyhában, akkor elkezdi, de van, mikor elfogadja, hogy "nem szabad!".
Szóval így vagyunk.
Valószínűleg, ma tudok utoljára írni, holnap már kórház, de majd írok, mikor hazajöttem.
Addig is vigyázzatok Magatokra!
Lívia