Köszi, Regi!
Prof nagyjából a szokásos tárgyilagos, pörgős volt. Ennek ellenére, valahogy kezdek megbarátkozni vele.
Tetszett, hogy mikor bementünk nagyjából azzal kezdte, hogy vagyok, feszül-e még a hasam, majd mielőtt belemelegedtünk volna csinált egy jó alapos ultrahangot és megint megnyugtatott, hogy nincs baj és kb. 2 hétig eltart még ez a feszülés, de azonnal jöjjek, ha rosszabbodna.
A visszaültetésnél megint összefoglalta a lényeget, de ott már nem sokat beszélt, a szokott profizmusával intézte a dolgokat, majd elköszönt.
Az osztódott sejtekre írtam, hogy "buborékos". Az egy-egy baba olyan volt, mintha sok kis buborékból állna össze. G o o g l e-ben a képek között találsz ilyet. Minden elfogultság nélkül mondhatom, nagyon szépek.
A "bölcső" az a műanyag izé, amiben osztódásnak indulnak a sejtek az eljárás elején. Helyes dolog szerintem, hogy odaadják.
Nem vagy suta, én is onnan tudtam, hogy a lányok megírták.
Kamilla, ugye? Én is alig fogom föl. Sőt inkább fel sem fogom. Feküdtem az asztalon, néztem a babák képét és mintha nem is én lennék. Fura.
Férjem is bent volt igen. Nem is kell kérni, hogy bejöhessen, automatikusan hívják, csak annyit kérnek, hogy ha bejön, maradjon bent végig. Mire én átöltöztem, neki Andi már meg is mutatta a babákat, illetve, hogy hová ülhet. Kapott sapit, eldobható köpenyt, lábzsákot, meg maszkot. Köpenyt csak dísznek, mert nem rá volt kitalálva a méret.
A vérvételes beutalókhoz van csatolva egy papír, de nem írnak semmi extrát. Ne erőltessük meg magunkat, kerüljük a házaséletet, egyébként a normál életvitel folytatható. Andinál rá akartam kérdezni a kávéra, mert az állandó vitatéma a kismamáknál, de elfelejtettem.
Amíg a beültetést csinálják illetve utána amíg fél órát pihensz ott fekve, nem emelheted meg a fejed, ezen kívül semmi extra nem volt.