Sziasztok!
No, itt vagyok megint. Nem fogok most mindenkinek reagálni, mert iszonyúan fáradt vagyok, de leírom, mi van velünk, aztán meglássuk...
Szóval, a tegnapi napunk...
Reggel: meló
Du.: haza, gyerek alszik, krumplipucolás, én balga azt hittem, fõzõk gyorsan egy kis paprikáskrumplit. Naná, hogy felébredt. Csimpaszkodás ezerrel. Aztán séta, fel a barátnõmhöz és a négyhetes fiához, szoptatási anyagok odaadva, elégedett hümmögések olvasása közben, jééé, télleg, ilyenek nálunk is vannak... Legalább annyit elértem már a múltkori beszélgetésünkkel, hogy amikor sír a gyerek, cicire teszi, na azóta nem akarja elfogadni a tápszert...
Kis szakszerû hasfájásmulasztás a pici babának, megmutattam Emesének a tornáztatást, mert azt mondta, mindig mereven tartja ilyenkor a gyerek a lábát, és feszít ezerrel, nem hagyja a tornáztatást... Annyira fura volt megint ilyen pincur gyereket fogni, masszírozni... Aztán séta a gyerkõcökkel, MOM Park, bevásárlás, duhajkodás, futkorászás a folyosókon, TV2 Szóljon Bele fickó Borival be akarta mondatni, hogy KAKA, de Bori nem volt hajlandó...
Aztán megint fel barátnõhöz, Bori befalt két vajas kalácsot. Aztán hazajöttünk.
Alig tettük be a lakásba a lábunk, Bori elkezdett eszelõsen üvölteni. Elõször azt hittem, csak valami hiszti, de aztán láttam, hogy görnyed össze, és reszket a fájdalomtól. Tartott másfél órán keresztül. Annyira megijedtem, azon gondolkoztam már, hogy kihívom az ügyeletet...
Aztán elkezdtem figyelgetni, végülis sok banánt evett az utóbbi idõben, mert jön a foga, ugye, de aznap volt kakija, tehát székrekedés, bélcsavar kizárva, márcsak azért is, mert se láz, se hányás... Foga, okés, hogy öt jön egyszerre, de hogy ennyire ki legyen tõle... Biztos, ami biztos alapon, kapott egy glicerines kúpot és egy kiskanál Panadol szirupot. Aztán megpróbáltam megszoptatni, de nem bírt enni, annyira fájt neki. Végül elaludt a karomban. Éjjel egy csomószor felnyüszített, megébredt, úgyhogy kb. két órát aludtunk. Szerencsére reggel már nem látszott semmi rajta. Különben vittem volna dokihoz.
Viszont éjjel olyan édes volt, egyszer felébredt, sírt, felkapcsoltam a villanyt, erre lekászálódott az ágyról, felnyúlt, elkapta a kezem, lehúzott, és elrángatott a komódig, hogy adjak neki inni.
Képzeljétek, lassan minden számára érdekes szót ismétel, tegnap óta mondja, hogy íííííz=víz, pl.
Ma meló, du. haza, és kisebb megszakításokkal aludtam estig.. Szegény gyerekkel türelmetlen voltam, mert felébresztett, pedig mit tehet õ arról, hogy kell neki valami... No, aztán elmentünk kéz-a-kézben sétálni, aztán vacsizott, és korán beájult. Remélem, most fog tudni aludni rendesen, ráférne, meg rám is.
No, és akkor most a többi, már amire marad erõm.
Cumi: Évi! Igen, meglehetõsen ellene vagyok... Tudom, hogy elfogultság, de szerintem semmi szüksége rá a gyereknek, a szülõk kénylemét szolgálja.
Lara és Cory! A sírásnak mindig oka van, még ha érthetetlen is. Ha egész nap üvölt, abban általában front vagy szeles idõ a ludas, azokra iszonyúan érzékenyek.
Tudom, hogy sokkal fárasztóbb és néha már totál ki van az ember az ok keresésétõl, de megéri. A baba a sírással komminukál, azt jelzi, hogy valamire igénye lenne, vagy hogy rosszul érzi magát éppen valami miatt. Tehát ezeket kell felkutatni, és megszüntetni. Zongorázzátok végig az összes lehetõséget: pisi, kaki, fekvésmód, unalom, szeretgetéshiány, melege van, fázik, éhes... És ha semmi sem használ, tessék csak nyugodtan kézbe venni, ekkora gyereket EGYSZERÛEN NEM LEHET ELKÉNYEZTETNI!!! Lara, ha van kengurud vagy kendõd, nyugodtan kösd magadra, meglátod, a közelséged, a meleged, az illatod, a szívverésed megnyugtatja, abba fogja hagyni a látszólag teljesen értelmetlen sírást is, sõt vsz. el fog aludni.
Amúgy egy idõ után a gyerek sírásának a színezete meg fog változni, aszerint, hogy mi a baja, a mama pedig szerencsére elég hamar ráérez, melyik sírás mit jelent... És így már könnyebben meg tudja szüntetni az okokat...
Aztán, ha a baba a komfort szopizását kielégítheti a cicin, azaz, hagyod a cicin még dudlizni, miután telitömte a pocakját egy ideig, általában nem is igényli a cumit. SÕT, az ujját sem fogja szopni. (persze a fogzáskor fogja, de az más tészta)
Aztán vannak olyan babák, akiket csak többemberes babáknak neveznek, akiknek sokkal nagyobb igényük van a testközelségre, az ölelgetésre, a babusgatásra. Õk ettõl érzik magukat jól, ettõl érzik magukat biztonságban. Ha egy baba ilyen, ezzel teszel neki jót, vedd fel, ringasd, öleld, csókold. Az elsõ pár hónapban ugyan megmozdulni nem lesz idõd, ha nincs más segítséged, de megéri. Késõbb sokkal merészebben indul el felfedezni a világot, mert tudja, hogy biztos pontnak ott van mögötte a Mami.
Aztán, ha szerencséd van, nem fog bekavarni a cumi a szoptatásba, de ha nincs, akkor állandó macera lesz a szoptatás, és még a tejed mennyisége is csökkenhet tõle, mert rosszabb technikával szopik egy cumizós baba...
Az alvásba meg olyan szempontból kavar be, hogyha úgy alszik el, hogy a szájában van, és álmában kiesik, felébred rá, és mivel a sötétben nem fogja egybõl megtalálni, felébredhet. Mindenki az elalvásánál tapasztalt körülményeket keresi akkor, amikor éjszaka felébred, ha ezek stimmelnek, általában csak fordulunk egyet, és alszunk tovább, viszont ha nem, megijedünk, és felébredünk.
A fogakról ne is beszéljünk... Tudjuk, hogy mennyi bajt okozhat a cumi a fogazat kialakulásában, még akkor is, ha fogszabályzós.
Mellesleg, mivel nem lehet állandóan tiszta, egy csomó kórokozót juttathat be a baba szervezetébe a száján keresztül.
Az ujjszopás kontra cumiról meg annyit, hogy általában az ujjszopásról a gyerekek akkor szoknak le, amikor elkezdenek két kézzel játszani, stb. Ugyanis, nem lehetséges az, hogy egyik kezem a számban, amikor két kezemre lenne szükség. A cumi viszont nem akadályozza meg ebben, simán játszik két kézzel, cumival a szájában. Ha a gyerekek fáradtak, normális, hogy szopják az ujjukat, ez amolyan önmegnyugtatás. Néha feszültséglevezetésnek is használják, ugyanúgy, mint az önringatást. Egy bizonyos mértékig ez nem is baj. Amikor viszont egy gyereknek állandóan ott az ujja a szájában, éjjel-nappal, stb., plussz még esetleg más tünet is van, általában lelki okokat jelent. Bizonytalanságérzés, gond a családban, ilyenek.
Végül, hadd meséljem el, mit ír a cumiról Ransburg, akit én nagyon tisztelek, szeretek. Azt mondja, sok szülõ fordul hozzá, hogyan szoktassa le gyermekét a cumiról. Ilyenkor mindig ott a nyelvén a mondat, hogy nem kellett volna rászoktatni.
Szóval, ez az én véleményem a cumiról, persze, csak az enyém... De remélem, azért találtatok benne támpontot.
Lara! Még a felismerésrõl írnék neked.
Szóval a kísérlet a mama hangjának felismerésérõl: már a magzatnál megfigyelhetõ, hogy ha szól hozzá az anyja, de még ha csak erõsen gondol rá, a magzat szívverése megnõ. Más hangjára nem reagál így. Ugyanezt megcsinálták csecsemõknél és újszülötteknél is, az eredmény ugyanez. Ezenkívül megismeri még a mamával sokat érintkezõ emberek hangját is, pl. a papáét, a nagyszülõkét, kollegákét.
Aztán az is érdekes, hogy azok a magzatok, akikkel anyjuk aktívan kommunikál, másképp reagálnak a mama pocakjának megérintésére. Ha a mama vagy papa érinti meg, akkor is, de ilyenkor aktívak. Ha viszont idegen érinti meg a mama pocakját, megmerevednek, és a lehetõ legtávolabbra húzódnak. Jó, mi?
Aztán volt olyan kísérlet, hogy más szoptató anya tejétõl átitatott ruhát tettek a baba arcához, de a baba csak a saját anyja tejének az illatára reagált szopóreflexszel.
Azt is megfigyelték, hogy olyannyira fontos a mama illata az azonosításban, hogy akár a dezodor, mosószer, tusfürdõ, szappan, öblítõ váltás is megzavarhatja a csecsemõt.
A szívverésedet pedig tuti megismeri, a méhben töltött kilenc hónap alatt ez a leghangosabb zaj, amit hallanak. Amikor a mellkasodra teszed, újra hallhatja, és ez emlékeztetheti a méhbeli állapotokra... Egyébként érdekes, hogy az anyák nagy része ösztönösen bal karjára, bal oldalára veszi a gyereket, ott hallható hangosabban a szívverés. Azt is szokták mondani, hogy a mama szívverésének hangja jutalmazó értékû a babának.
Pl. ha a mama szívverését kihangosítják szopi közben, erõsebben szívnak és intenzívebben, többet is esznek, mint általában.
A méhbeli állapotokra emlékezteti még a babát a finom meleg fürdõ is, ilyenkor általában ellazulnak a vízben. (Már amelyik, Bori utálta eleinte..
)
Jaj, a sírásra elfelejtettem ajánlani... Ha esetleg terhesség alatt sokat hallgatattok egy bizonyos zenét, akár célzottan a baba számára, akár nem, ha sír, és ezt a zenét meghhalja, könnyebben megnyugszik. Ez pl. Borinál teljesen bejött, én anno összeraktam neki egy egész kazettát, meghallgattuk minden nap, énekeltem neki közben, simogattam a pocim. Amikor megszületett, és üvöltõs napja volt, és már semmit nem tudtam tenni vele, betettem a kazit, a kezembe vettem, táncoltam vele, általában az elsõ szám végére aludt.
No, most viszont megyek aludni, majd holnap folytatom...
Puszi mindenkinek:
Dia