Sziasztok!
Jó rég nem jártam erre. Most tanácsot szeretnék kérni. Nemrég (dec. 22.) született a második babánk, Tamás, a lányunk Lilla pedig 2 éves 4 hónapos.
Szóval Lilla látszólag nem féltékeny, állandóan meg akarja nézni Tomit, simogatja, puszilgatja, segít körülötte. Viszont az esti alvásnál lerakjuk, és kijön az ágyból, sír, hisztizik, hogy maradjunk ott vele. Ilyet már csinált egyszer tesó nélkül is, akkor pár nap alatt rendeződött a helyzet, bementünk, visszaraktuk az ágyba, és kijöttünk, ő sírt, kicsit, és pár nap alatt abbahagyta. Igaz, ezt egy este 50-szer először.
(korábban mindig egyedül aludt el, meseolvasás, éneklés, hátcirógatás után kijöttünk, ő meg szépen elaludt) Szóval nem tudom eldönteni, hogy ez most egy újabb próbálkozás, életkorából adódóan "csak" hiszti, meg a saját akarat, hogy nem akar aludni, vagy pedig itt jön ki az egész napos feszültség, hogy anya már nem csak az övé. Igaz, általában a férjem megy be esténként hozzá, ha sír, és az is megfelel Lillának, nem ordít utánam. Szóval nem tudom mi ez, de azt még kevésbé, hogy mit csináljunk vele?! Magára hagyni nem akarom, nehogy úgy csapódjon le benne, hogy itt a tesó és tényleg nem számíthat ránk, de következetlen sem akarok lenni, hogy hagyom nem aludni, mert képes éjfélig is fenn lenni, ha beülünk hozzá a szobába, és így van közönsége. A "bemegyünk, visszarakjuk, elmondjuk hogy aludni kell, és kijövünk ő meg ordít"- módszer meg elég sok könnyel jár, és a szívem szakad meg tőle.
Mit tegyünk? Mik a tapasztalataitok a kistestvér érkezésénél?
Előre is köszönöm a válaszokat!