sziasztok!
nah…
az úgy kezdődött, hogy végleg feladtuk az álláskeresést a páromnak, mert egyszerűen reménytelennek tűnt… úgyhogy meghirdettem a lakást, és karácsony előtt felcuccoltunk apához. azóta is itt dekkolunk, anyósék legnagyobb örömére!!!
aztán anyósom január közepén eltörte a bokáját, 10 napig fekvőgipszben volt, apósom 82 évesen segíteni nem tudott, szóval itt voltam egy ördögfiókával és két magatehetetlen nagyszülővel… reggeltől estig rohantam, bolt, takarítás, főzés, mosás, na és a gyerek után… esténként úgy estem az ágyba, mint egy élőhalott… szerencsére most már járógipsze van a mamának egy ideje, így legalább a gyerekre tud vigyázni, amíg elmegyek, meg most már a házimunkában is segít… amúgy a világ legjobb anyósa…
aztán a lakást meg is vették, mi is lefoglalóztunk egy házikót helyette itt a környéken, és most a bankra várunk, hogy engedélyezze a fedezetcserét…
közben apukám nagyon lebetegedett, megtámadta a tüdejét vmi vírus, de a dokik sem tudják, hogy mi az, kedden belenéznek a tüdejébe, csak az a baj, hogy altatni csak felületesen tudják, mert eleve szívbillentyű cserére szorul, így a mélyaltatás szóba sem jöhet… ezt csak azért mondom, mert volt egy pont, amikor még a dokik is annyira kétségbe voltak esve, hogy tüdőátültetéssel „fenyegetőztek”, de a rengeteg gyógyszerrel sikerült kihozni a mélypontról, aztán majd meglátjuk…
Zoé: most múlt másfél éves, 9,5 hósan elindult, azóta meg se áll… segítség és kapaszkodás nélkül hónapok óta ugrál, mindenre felmászik, egész nap be nem áll a szája, egy igazi kisördög… 5 fiú veszett el benne…
rengeteg szót mond már, mindent megért, szerencsére csak ritkán hisztizik és az se tart sokáig, bár elég akaratos, de azért nagyjából lehet kezelni…
majd hozok képeket, csak a telón vannak, és nem tudom még, hogy hogy lehet áttenni a gépre… de majd apa megoldja, csak el kéne jutni odáig, hogy szóljak neki…
Suzy édes lehet a harapós Ádi, sajnos nekem nem nagyon van időm a közösségi oldalakat böngészni, de azért szívesen megnéznék róla egy-két képet… ha ide nem akarod feltenni, akkor akár priviben… puszilunk Titeket!
Julcsi szuper, hogy ilyen sokáig tudtál szoptatni, ez nagyon jó dolog! nekem csak 4 hónapig sikerült, mert persze ezen a témán is szét stresszeltem magam, de én már csak ilyen vagyok… micsoooooda?!?! kistesó??? pedig szülés után hogy tiltakoztál…
de nagyon örülök, hogy ez megváltozott!!!
Csip örülök, hogy jól alakul a házasélet, és tavasszal, ha találkozok a gólyával, feltétlenül megmondom neki, hogy ne feledkezzen el Rólatok… az okokat és a megoldást én is elolvasnám ám, szóval várom a privit!!!
Kírus de jó, hogy visszajöttél közénk! kérünk majd képet a gyönyörű gyermekeidről!!!
puszi!
[/b]