Szánom-bánom, hogy mióta nem írtam Nektek! De amikor csak tudlak olvaslak Benneteket!
Minden baba gyönyörű és hatalmasak már a második babák is, hihetetlen, hogy repül az idő.
A jövőben tényleg megpróbálok csatlakozni Hozzátok, mert hiányoztok nagyon!
Rólunk pár szó:
Uche 2010 szeptembertől bölcsis, három nap alatt sikerült beszoktatni, azóta ha én viszem reggelente sír, ha az apukája, akkor nem szokott. Mindent megeszik a bölcsibe, irányító alkat, mármint ezt mondják rá a dadusok, ő a csapat "főnöke". Aludni túlaludja a többieket, úgy kell felkelteni uzsona előtt. Az elején elég sokat voltunk betegek, de most két hónapja egyáltalán nem, remélem, hogy így is marad.
Két éves múlt nem olyan rég és már mindent mond angolul-magyarul, néha csak nézek, hogy milyen szavakat ismer
8 órában dolgozok minden nap kivéve a hétvége, szóval néha elég fáradtnak érzem magam, de eddig minden ok. Igaz annyira sok időm másra nincs, de még majd javítok ezen.
Ígérem írok még Nektek és megpróbálom folyamatosan nyomon követni a dolgokat
Egy kép a nagyfiúról, mert régen láttátok:
Farsangon:
Puszi
Kriszta
Hunit még mindíg imádja,bár néha már van egy kis düh is vele szembe amit le is vezet rajta!Szerencsére eddig mindig ott voltunk,de igyekszünk nem kettesben hagyni őket.
A blogunkban (
]
[/url]
[/url]
