Kedves É,
Az email címem
zszs2001@freemail.hu. Szerintem bizonyos dolgokról jobb ott levelezni.
A doktornő akihez járunk (dr. Somi Ildió) a Tüzoltó u.-i gyerekklinika orvosa volt, most már csak magánrendel és publikál. Főleg gyerekekkel foglalkozik, pár hetes újszülötteket hoznak hozzá, akik a kórházban megfáztak.
Az eljárása arra az elméletre épül, hogy ezek a gyerekkori betegségek egymásra épülnek és ha a náthát nem kezeljük megfelelően,akkor biztos, hogy mandula vagy füllgyulladás lesz belőle. A egymással összefüggő betegségeket komlexen kell kezelni. Nem véletlenül hívják fül-orr-gégésznek az orvost.
A kezelés amire járunk 3 részből áll (élettani sóval belélegzéses terápia, utána melegítés,majd vácuumos arcüregöblítés, ami fájdalommentes, amit abból gondolok, hogy a lányom beszélget közben az asszisztensel a kedvenc ételeiről). Otthon folyamatos fülmelegítés és orrspray, vitamin. Erre már akkor érdemes menni, amikor elkezdődik a nátha,amikor 1*2-szer így elkapjuk, akkor nem is lesz belőle komolyabb. Ha már a füle fáj, akkor sűrűbben kell menni ugyanezt végigcsinálni, ha már kifolyt a füle (Lilinek ez a fő problémája, hogy magától kifolyik, ami bizonyos szempontból rosszabb, mint a szúrás)akkor leszívja váladékot (itt volt sírás..) és még ekkor sincs mindig antibiotikum, a mandula kivételről eddig szó sem volt, remélem nem is lesz, pedig volt már nagyon rossz állapotban is.
Magán megjegyzésem, hogy engem teljesen elrémít amit csinálnak néha ezekkel a gyerekekkel. Én azért választottam Ildikót, mert az első orvos volt, akire ha kellett is várni fél órát, becsukta az ajtót leültetett minket, meghallgatott, elmagyarázta mi miért van és eddig mi történt, amiért eddig eljutottunk. A jelenlétében elmúlik a tehetetlenség érzésem a fül problémával kapcsolatban és minden alkalmommal amikor ott vagyunk és látom, hogy mennyien bíznak benne és jönnek az ország minden tájáról megnyugszom, hogy jó helyen vagyok, mert nekem az egy gyerekem a világon a legfontosabb. Eddig ráadásul nem rendelt Budapesten csak Cegléden, mi meg mentünk 80 km-t, ha kellett egy héten 3-szor, mert láttam a gyógyulás reményét.
Mindenkit azzal biztatnék, amivel engem szoktak, mire iskolások lesznek kinövik (vagy nem?).
Üdv
Zs