Sziasztok
A "rossz" anyához még 1-2 gondolat
Móki, jaja én voltam az az elvetemült, aki a bőgőképes sorozatot elkezdte. Léna, tudodmit, ideteszem neked
Peti is sírósbaba volt, amig a magatehetetlen kategóriába tartozott, azaz 3 hónapos koráig. Onnantól, hogy pörög-förög, szinte a hangját sem halljuk. Najó, ez igy ebben a formában nem igaz
Egyszerűen megtanultam nem tudomást venni a sirásról. Ezt kértféleképpen sikerült:
1., A bőgőmasinával a kezemben szép halkan dúdolgattam, vagy csak beszéltem neki mindenfélét, mit csinálunk éppen, mindjárt jön apa, stb.
2., A "gazgalád-anya" effektus: betettem a kiságyba üvölteni. Láss csodát, 5-10 perc alatt vagy elaludt, vagy eljátszadozott a rácsvédő madzagaival.
Szóval nyugodtan lehet sirni hagyni a babát. Szerintem.
A legfontosabb, hogy ne sérüljön a Te lelkivilágod, ne érezd azt, hogy bármiről lemondasz a masina miatt. Azaz: irány a fodrász, a kozmetikus, vagy soppingolj valami csudaszexit magadnak. Ez beválik. Ugye, Móki?
(Ui.: mi csúnyákat is mondtunk anno szegény Peticicára....nyomdafestéket nem tűrőt.
Ja, és tudjátok még mi aggasztott az első hónapokban? Akivel csak találkoztam és beszélgettem itt a környezetemben (hasonkorú babás kismamák), mindenki csak azt mondta, hogy az Ő gyereke fantasztikus, eszik-alszik, jól érzi magát, egy angyal. Én meg: az én babám bőg, hisztizik, nincs el magában és én bizony szenvedek tőle, nem lelem igazán örömömet benne. Azt hittem, én vagyok a világ legszerencsétlenebb embere, mert úgy néztek rám, mint egy marslakóra.
No, aztán 1-2 beszélgetés után kiderült: a mamák ködösitettek, a mosolygós édi-médi baba bizony pokollá teszi a szülők életét éjszaka, a jól evő baba egyenlő a semmitnemevő babával és a mamák saját magukkal a legelégedetlenebbek. A végén még én voltam akit irigyeltek az éjszakát átalvó csemetém miatt. Tanulságos volt mindenesetre.
Mléna
Az első két hónapot nem biztos, hogy visszasirom
Most itt, igy 8 hónaposan viszont megállitanám az idő kerekét (és vasfogát), nem győzöm gyönyörködni az ülő-álló-mászó zsivány gyermekemben.
Hinta:
Móki, Ed nagyon jó ez a hinta-palinta. Apa sajnos első körben nem engedte az ajtófélfát összefurkodni. Még lobbizom miatta.
Ed a Te urad valóban egy angyal!
Az én párom minimum megölt volna engem egy önhibámból letört visszapillantó tükörért... Bár, ha a kocsitöréseket számoljuk, messze Ő vezet, ez sosem felejtem el az orra alá dörgölni, amikor úgy enged el, hogy "vigyázz a kocsira"...
Peti nyűglődik. Nem aludt semmit, csak a kocsiban hazafelé. ma délelőtt vendégségben voltunk Főnököm feleségénél. Peti rettenetesen élvezte. Semmi sirás, semmi fintor, semmi nyűglődés. Teli szájjal vigyorgott a kedves angol Hölgyre és egyáltalán nem furcsállotta, hogy egy idegen nyelven folyik körülötte a társalgás, s ki igy szól hozzá, ki úgy. Nagyon jól éreztük magunkat
Adok neki 1 kis uzsit.
Puszi nektek!
Szilvus