Sziasztok!
Kati! Köszi, igyekszem akkor majd én is így csinálni a fejést. Én sem az utolsó cseppig fejek, hanem csak addig amíg ömlik, amikor már csak éppen jön, akkor abbahagyom. Bálint szerencsére nem sírva ébred, először elkezd nyögdécselni, nyújtózkodni, de ezt még csukott szemmel, aztán pislákolni, és csak utána van egy-két nyekkenés, sírás "csak" onnantól, amikor már felteszem a pelenkázóra, mert bizony a szopi előtti pelenkázások azok üvöltéssel telnek. Beszélek én hozzá, meg simizem az arcát, de ha cici kell, akkor nincs mese!
Bálint is úgy szokott elaludni, mint Bogi. Ő nagyon ritkán alszik el cicin, és általában ahogy megemelem már nyílik is a szeme. Aztán nézelődik, nyöszög az ágyában. Én addig nem szoktam kivenni, amíg nem sír. Tegnap pl a reggeli 5órás szopi után még negyed 7kor is leskelt az ágyában, de aztán csak elaludt. Így tanulnak meg egyedül elaludni.
Nekünk is nagyon jó éjszakánk volt. Este ugye nehezen szakadt le rólam. 9kor szopizott, majd apucija büfiztette, aztán jött a szenvedés, nem akart az ágyában elaludni, ki kellett venni, de végül maradt a cicizés, és anyán elalvás fél11kor. Aztán 2:20kor ébredt majd 6:45kor. A reggeli szopi után sem akart aludni, újra kellett neki cici, de az csak cumizás volt, háromnegyed 9kor, aztán betettem az ágyába, és csak elszenvedte magát, mert én közben elmentem bevásárolni. Mondtam Zolinak, hogy nem tudok vele én sem mit csinálni, éhesnek nem éhes, a többit meg Ő is meg tudja oldani. Mondta is, hogy menjek nyugodtan. Mire hazaértem már aludt, és még most is. Mondjuk most már ébredhetne, mert mindjárt szétdurran a cicim!
Reggel is előbb keltem emiatt, mint Ő.