Bercsi,
gyönyörűen állt rajtad ez a csodaszép ruha!
Drukkolok a holnapra!!!
Nahát, hogy mik vannak! 35 felett keményebb a petesejt burok? Meglepő
Akkor mostantól esténként arra agykontrollozok a lottó ötös helyett, hogy "lágyulj burok, lágyulj"
Ja, amúgy híreim vannak, a főnököm további hitelfelvételekkel akarja finanszírozni a jelenlegi hitelei törlesztőrészleteit, elméletileg áprilisban kapja meg. Ha összejön neki, akkor egyelőre még marad a munkám, bár eléggé féltem szegényt, hogy adósság-spirálba sodorja magát... de ő tudja...
Hasamban a fájdalom elmúlt, nem egész egy napig tartott. Most azóta próbálok nem emelni, szegény Pálmikámat mindig visszautasítom, amikor csak lehet, meg ha itt van apa szólok neki, hogy segítsen (pl. fürdőkádba betenni- kivenni, etetőszékbe be-kitenni, stb.)
Azt meg még nem is írtam, hogy kedd este kellett kezdeni Pálminak orrcseppet, gyógyszertában keverték ki, és adtak hozzá ilyen cseppentőt. Apa lefogta a kezét, én próbáltam betuszkolni az orrába, persze rángatta a fejét ezerrel, aminek az lett az eredménye, hogy a cseppentő vékony vége megszúrta belül és ömlött a vér az orrából. Nagyon megijedtünk, felültettük, erre sugárban kihányta a 3dl tápszert, amit fél órával előtte ivott meg...
Na rohantunk a gyerekkel a kádba, rángattam le róla a szétázott ruháit, gyorsan lefürdettük, néztem eláll-e a vérzés, nem tudtam mennyire szúrhatta meg, de nagyon sírt...
Hál istennek viszonyleg hamar elállt... én már lelki szemeimmel azt láttam, hogy felszúrtam az agyába (nemrég hallottam ilyet, hogy kínai kisfiú az evőpálcikába esett és felszúródott az orrán át az agyáig - ilyenkor bánom, hogy ilyeneket olvasok...), meg féltem, hogy esetleg az orrnyeregben valami szemideget nem érintett-e, ilyesmi.
Néztem a hülye cseppentőt, tök hosszú, vékony a vége, Pálmi orra meg tök picurka, persze, hogy ha egy kicsit jobban belemegy, már meg is szúrja...
Soha többet nem próbálkozunk ilyennel, csak spray-set vagyok hajlandó!
Még ébren tartottam fél órát (lefekvés előtt kellett az orrcseppet), hogy lássam minden oké.
Miután elaludt, apával összebújtunk és ott remegtünk mindketten, nagyon sokkoló volt látni, hogy dől az orrából a vér
De inkább nem is az, hanem a félelem, hogy nem lett-e valami komolyabb baja
Azóta semmi másfél napja, úgyhogy nincs semmi baj
Azon gondolkodtam milyen fura dolog is ez. Amíg nincs gyereked, "jól" elvagy nélküle. De ha már van, meghalnál érte. Fura, hogy visszafelé nem működik, soha többet nem tudsz úgy lenni nélküle, mint előtte.