Sziasztok!
Beze, akkor ezek szerint Marci hason szeret aludni? Így már értem, hogy hogy tud elmászni az ágyban. Bence is ilyen volt. Állandóan felfelé kúszott az ágyában azért, hogy a kis buksija hozzáérjen a fejvédőhöz. Volt amikor egészen a sarokba fúrta bele a kis fejét.
Gergő utál hason lenni, így neki marad a háton alvás és a pörgés.
A vérzésem nekem is elég sokáig tartott, 5-6. héten szűnt meg valamikor. Nem volt sok, elég volt egy tisztasági betét is az utolsó 2 hétben, de én is nagyon untam... Ja, és nekem is akkor volt több amikor többet mentem vagy takarítottam.
Pedi, hogy Te megint micsoda finomságokat sütöttél! Nem is tudom hogy lehetsz ilyen vékony, hisz állandóan a konyhában tüsténkedsz.
Amit az éjszakai agyalásról írtál, nagyon ismerős. Én is ilyen vagyok (voltam).
Most januárban szinte minden este itthon van a férjem és segít megfürdetni és lefektetni Bencét. Emiatt nem vagyok annyira fáradt és bizony nehezebben alszom vissza a szoptatások után. Jár az agyam mindenfélén...
(azért azt megsúgom, hogy ha megszületik a babácskátok, akkor biztos, hogy meg fogsz tanulni újra egy perc alatt visszaaludni szopi után... legalább is az első időkben. Ki fogsz használni minden pillanatot.
)
Bugyi: én is francia típusú bugyikat hordtam a pocakosság alatt és a kórházba is olyanokat vittem. Nem volt kényelmetlen és a betétet is bele tudtam tenni. (Ezzel azt akarom mondani, hogy nem vettem olyan magasabb derekú bugyit amiről kérdeztél. )
Mia, köszi a kérdést, tejcsi van.
Ha többet tevékenykedek itthon akkor kevesebb egy kicsit, de éjszaka, amikor pihizek, általában újra jól megtelnek a cickók.
A fiúk jól vannak, bár Bencére hullámokban tör rá a hiszti... Azt hiszem ez még egy jó darabig el fog tartani...
Gergő egyre aktívabb, rengeteget gügyög és "beszélget" velem, sőt, egyszerűen imádja, ha énekelek neki. A Boci,boci tarkától extázisba jön. és velem együtt "énekli".
Mona, nem semmi pénzecskéje van az öreglánynak... nagyon durva, hogy ennyiből nem bír félretenni semmit és még Titeket nyúl le a hó végén.
Kati, bocsi, hogy ezt írom, de nagyon félreértettél bennünket Bogival tegnap. Szó nem volt Rólad és arról, hogy Te kényelmes lennél és mástól várnád a segítséget.
Bemásolom, hogy mire reagálta Bogi azt, amit írt nekem.
Való igaz, hogy több dolgot értünk el a férjemmel, mint a testvéreim, de mi nem vártuk tátott szájjal a sült galambot, hanem keményen megdolgoztunk (dolgozunk) azért amink van.
Az én tesóim tényleg nem azok a küzdő típusú emberek. Mástól várják a segítséget, ha bajban vannak (anyagi értelemben). A húgom kisebbik lánya már ősz óta óvodás, neki lejárt a GYES is, de esze ágában sincs állást keresni, mert azt mondja, hogy tavaszig még kitart az a pénz, amit az előző munkahelyétől kapott a ki nem vett szabadságok és a felmondási idő után... Közben meg sír-rí, hogy erre sincs pénzük meg arra sincs pénzük... Na ez az, amire én soha nem lennék képes!
Nika, iszonyú ügyes vagy a fogyással és annyira okosan csinálod!!!!!!!!! Felnézek Rád csaje!
Mona, tényleg nagyon szívesen tartok Neked bármilyen ruhácskát vagy dolgot bármeddig.
Én csak álmodozom arról, hogy lesz harmadik gyermekünk is, de sajnos nagyon kicsi esélyt látok ennek az álomnak a beteljesülésére. Most nem írom le, hogy miért, elég összetett a dolog. Ezért is vagyok úgy a babás dolgainkkal, hogy most megválok mindentől amit már nem használunk. (Aztán ha mégis lesz 3. baba, akkor legalább újra kiélhetem a vásárlás örömeit.
)