Sziasztok Csajok!
Bocs, hogy megint eltűntem, de nem valami egyszerű mostanában. Holnaptól kicsit könnyebb lesz, mert Panka oviba megy
Felvették a miklósi oviba, így egy kicsit egyszerűbb lesz az életem. Zsófi egy zabagép, nagyon sokat eszik. Egy etetésre 100-150 grammokat. Azt nem tudom, hogy hány kiló most, de a kaját azért tudom, mert tápizik is, és az mérhető. Szóval durva...
Csillag: Te kérdezted, hogy Panka milyen a tesóval. Nagyon szereti, de mindent velem akar csinálni, ahogy Bencus is a fürdést. Nálunk azért elfogadja apát is, ha nagyon nincs más megoldás. Most pl. ordít a szobájában, mert nem kapott csokit. Amúgy sem egy egyszerű gyerek, de ez az egész megviselte. Holnap ovi, már várja.
Mona: Gratulálok!!! Ez csodás hír!!! Annyira örülök! Sok boldogságot nektek!
Dike: Gratula a kisfiúhoz! Csodálatos!
És akkor a részletek rólunk, amire kíváncsiak voltatok: Szóval... a két hónap kórház nagyon kikészített, nem volt egyszerű. A császármetszés nem volt rosszabb, mint Pankánál, de egyszercsak közölte az altatóorvos, hogy elaltat, mert nem tudják elállítani a vérzést. Előtte hallottam, amikor mondja a dokim, hogy törlést, törlést, a legnagyobbat. Szóval eléggé vérzett. Ezután következett egy 2.5 órás műtét, ahol élet-halál között voltam, már az összes doki a műtőben volt. Kaptam egy csomó vért és kivették a méhemet, nem tudták megmenteni. A lepény teljesen ránőtt a régi császárhegre, nem tudták leválasztani. Ezután felvittek az intenzívre... Ott is kaptam vért. Az egész szülészet-nőgyógyászat rólam beszélt, hogy majdnem meghaltam, mire lekerültem a szülészetre, addigra mindenki tudott rólam. Tök fura volt. A hasamból lógtak a csövek, mindenem fájt, de másnap mentem a gyerekért, szoptattam, mindent csináltam. Csodálkoztak is rajta, de muszáj volt. Azóta is mindent csinálok itthon is.
Lelkileg nem viselt meg, mert a dokim mondta, hogy esetleg ez lesz. Mondjuk azt ők sem gondolták, hogy ennyi vért fogok veszíteni. Szerencsére vége van, van két gyönyörű gyerekem, semmivel sem tartozik nekem az élet. Azt hiszem, minden így tökéletes.
Bocs, hogy nem írtam személy szerint mindenkinek...
Puszka nektek, majd még jövök...