Sziasztok!
Először is Kikihez szólnék!
Nagyon köszönöm az sms-t, és hogy gondolsz rám!!! Nagyon jól esik! És őszintén mondom, hogy ez a kölcsönös, nekem is sokat jársz az agyamban!!!
A két manóhoz millió drukk!!!
Valójában olvastam, és követem az eseményeket körülötted, de mindig csak pár pillanatra jártam erre. Az okokról majd később...
És akkor egy kicsit rólunk:
Mi egy hete itthon vagyunk. Első héten apa is velünk volt, ma ment vissza melózni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy ma lettem beledobva a mélyvízbe.
De hála az én két drága, tündér gyerekemnek, minden nagyon simán ment.
Bogi egy tündér Balázzsal, imádná minden percben.
Balázs meg a megtestesült nyugalom, hangját nem sokat hallani. De azért ha nem tetszik neki valami, akkor nem fogja vissza magát.
Én elég sokat szenvedek még a szülés következményei miatt
, fáj a gátsebem, a medencém, és most már azt is tudom, mi az az aranyér...
Szóval ezért nem megy a netezés, alig bírok ülve maradni.
Ahhoz, hogy most írni tudjak, szétberheltem a számítógépparkot és az ágyból, félig ülve irogatok.
Amúgy meg minden percem be van osztva, bár főznöm nem kell, mert azt a szülők átvállalták, de így is marad a háztartás többi része, Balázs, és persze Bogi, akivel most sokkal többet kell foglalkoznom, hogy ne érezze magát kitaszítva. Egyenlőre nem megy oviba, hogy meddig még nem tudom, de én nem is várom...
És vasárnap Bogi-szülinap, már egy ideje azt is szervezem...
Képet is akartam rakni, de most esik le, hogy erről a gépről nem tudok. Igyekszem majd pótolni!!!
Lányok! Most lépek, mert még aludni akarok, mielőtt Balázs felkel!
Jó éjszakát mindenkinek!!!
Sokat gondolok rátok és drukk hegyek szállnak mindenkinek!!!