Pancsi
jól vagyok, köszönöm, csak kevés az idő...
Nekem az első szülésem egy forró fürdővel indult meg. Nem is fürdővel, hanem zuhannyal, de jó forró zuhannyal.
Mivel már egy hete túlhordtam, beutaltak, akkor begurultam és vettem egy jó forró zuhanyt. Kb hat óra múlva már kint volt a leányzó.
Timcsi
hát egész jól megy az ovi, tegnap már ott aludt, én kettőre érte mentem, hogy ott legyek, amikor felébred. Pont nyitva volt az ajtó, olyan aranyos volt, kiszaladt hozzám.
Nagyon jó volt a tegnapi nap, reggel kevesen voltak és tudtam beszélgetni az óvónénivel. Mondták, hogy minden rendben van a leányzóval, jól alkalmazkodik, nincs semmi gond.
Barátkozik, van ott egy kislány, Eszter, őt ölelgeti, meg játszik vele. De játszik több gyerekkel is, ahogy hallom.
Az a szerencsém, hogy nagyon kedves gyerek, így azért eléggé szeretik a többi gyerekek.
Legalábbis eddig ezt tapasztaltam.
Csibic
ha a férjed földhözragadt, akkor még lesz gondod a gyerekneveléssel. Mert ott mindent lehet, csak a lelki dolgokat kihagyni nem. Márpedig neki is be kell majd segíteni a gyereknevelésbe. De azért az apukák is nagyon sokat változnak, ha megszületik a gyerek. Főleg ha kiveszik a részüket a gyerekkel való foglalkozásból. Egyébként arra felhívom a figyelmed, hogy nagyon fontos, hogy ne maradjon ki a gyerekkel való foglalkozásokból, játsszon vele, vigyázzon rá, stb. Mert különben nem igazán fogja tudni kezelni a gyereket és sok gondotok lesz belőle. A férjem például nagyon sokat foglalkozik a kislányunkkal, de elég türelmetlen volt eddig hozzá, emiatt mostanában többször is összevesztünk. Aztán valahonnan a kezébe került az Anya taníts engem c. könyv és elolvasta a három éves korosztályra vonatkozó lelki dolgokat, hogy miért fél és mit lehet tenni ellene, stb., azóta nagyon elgondolkodott. Pedig ő aztán tényleg egy nagyon lelki ember, de hiába, ő is férfi... De most ez nagyon jó volt neki, örülök, hogy megvettem ezt a könyvet.
Főleg, hogy most ez megerősítette, hogy eddig hála Istennek, mindent ösztönösen jól csináltunk.
Talán egyet nem: sokszor, amikor már elmondok neki valamit kétszázszor, akkor már nem bírom és kiabálok vele, na azt nem lenne szabad. Nem mondom, elég sokáig vagyok vele türelmes, de akkor se lenne szabad vele kiabálnom. Meg azt is elrontottam, hogy amikor sokat veszekedtünk a gyerek miatt, volt, hogy azt a gyerek előtt tettük. Például volt olyan, hogy a gyerek fáradt volt és a férjem keménykedett vele, akkor volt, hogy kiosztottam, hogy nem látja, hogy fáradt a gyerek? Olyankor nem tud úgy viselkedni, mint általában. Márpedig a gyerek előtt ilyenkor a szülő elveszíti a tekintélyét. De utána elmondtam a gyereknek is, hogy legyen szíves, viselkedjen apával, mert apa neki csak jót akar. Igyekeztem én ezt helyrehozni, de azért ezt elrontottam. Erről nem olvastam könyvekben, csak tudom, hogy így van, nem kell ehhez nagy tudomány. De azért nagyon nehéz dolog a gyereknevelés. Főleg a dackorszakban, ugye... Első dackorszak, második, meg harmadik, aztán kamaszkor.
Hát igen... Valahol olvastam, hogy azért olyan édes pofák a gyerekek kamaszkorig, hogy legyen miért szeretni majd, ha kamasz lesz.
Gondolom, nem lesz könnyű az az időszak sem...
Lányok,
azért tudnak fejtörést okozni ezek a gyerkőcök... Annyit agyalok rajta, hogy mit hogyan kellene... Az, hogy meg is tanulja, amit meg kell, de közben megkapja a szeretetet is, foglalkozást is. Hogy barátja és társa legyek a bajban, de anyja is, akinek van annyi tekintélye, hogy tanuljon tőlem... Nem tudom... Néha olyan tanácstalan vagyok... Azért eddig sikerült megoldani a gondokat, de azért megmondom őszintén, néha kételkedem benne, hogy jó anya vagyok, vagy leszek. Én sajnos nagyon nem vagyok megelégedve anyukám nevelésével, ha elmesélném, akkor megértenétek, csak attól félek nagyon, hogy a gyerekem ezt soha ne érezze. Mert ki tudja, hogy amit én jónak tartok, az tényleg jó vajon? Ki tudja ezt megmondani? Bár néha amikor már nem találok semmi okosabbat, akkor megvizsgálom a kérdést magamban és eldöntöm, hogy ha a megoldás békét hoz a szívembe és szeretetet érzek mögötte, akkor úgy döntök, hogy az a jó megoldás. De ugye csak évtizedek múlva fog kiderülni, hogy tényleg jó volt vagy nem... Ti nem érzitek néha ezt???
, majd ismét se inni, se enni. Ott kell maradni a kórházban, mert rosszul lehetsz tőle és két óra múlva ismét levesznek egy adag vért..
