ám legyen
fiú-lány téma röviden: Lilivel volt 3 nyugodt évem, Levinél égnek áll a hajam...naponta 528-szor hagyja el a számat a "nem szabad" kifejezés
Étkezésügyileg nálunk nincs gond, hacsak nincs itt az anyósom.
Ugye mi tradícionálisan nem eszünk az asztalnál, így alakult ki, egyben van a nappali-konyha-étkező, és inkább a nappaliban szoktunk, és nem is egyszerre, hanem ki mikor éhes. Nálunk a közös elmélkedés helyszíne a fürdőszoba. Na anyós mikor vigyázott a gyerekekre még mi osztálytalálkozón voltunk, akkor Lilit le akarta ültetni az asztalhoz, mindent meg akart változtatni, és mikor mondtuk, hogy de mi nem szoktunk, akkor közölte, hogy az a mi bajunk, de enni az asztalnál kell. Én meg nem akartam mondani, hogy a konyhaasztalt másra szoktuk használni
Levi meg bármikor bárhol bármiből bármennyit megeszik. Nem lehet tőle kajálni, mert kiszedi a szánkból. Valamelyik nap szerzett egy doboz vajat, és mire észrevettük a felét megette. Vágyainak csak a tejallergia szab határt...
Egészség változó, most épp Levi beteg, köhög nagyon. Pedig már csak 10 napunk van meggyógyulni. Menni kellene tejterhelésre. Egy hónapja már próbáltuk, de akkor is beteg volt előtte, és valószínű az antibiotikumtól véres volt a széklete.
Lili új oviba jár, a sima államiba, ami ezerszer jobb, mint a magán volt. Viszont ide úgy hordják be a beteg gyerekeket, mintha muszáj lenne.
Jogosítványom nekem 15,5 éve van, el sem tudnám képzelni nélküle az életem. Anno 17 évesen meg akartam tanulni vitorlázó repülőt vezetni, és mikor apu azt mondta, hogy jó, fizeti, akkor mondtam, hogy legyen inkább először autó. Ebben maradtunk
Jó az, aki jóra gondol.
De remélem elmúlik...Az ovit nem igen szereti,inkább velem akar lenni.Hiába mesélek neki szépeket az oviról,mindig azt mondja: "még beteg vagyok, nem megyek"! Nem tudom mi lehet az oka,pedig nagyon aranyosak,kedvesek az óvónénik... 
Bebujt az öltöző szekrénybe a folyosón. 
Jaj nagyon irigyellek.
