Sziasztok Lányok,
elnézést, hogy eltűntem...
Azért olvastalak titeket szorgosan, csak az íráshoz nem nagyon volt időm.
Lucuzs, Rodina - gondolok rátok. gondolom, azért kicsit feszültek vagytok már, de biztos szuper lesz a kezetekben tartani a babátokat...
Mivel én csak később csatlakoztam, megkérdezhetem, hogy nektek hogy jöttek össze a bébik? (Ha jól értettem, Rodina, neked inszemmel, de hanyadikra sikerült?)
Bikfy, mi van veled? a lakásfelújítás hol tart? és a lelked?
Kikinda, kívánom, hogy legyél belül is annyira optimista, mint, ahogy írtál... és hajrá!!!
Linácska, ez fantasztikus!!!! azért írj bővebben is, ahogy tudsz...
(amúgy én nem ismerem ezt a jósteszt-dolgot. leírnád, hogy mi ez?)
Vius, Darihoz gratulálok, nagyon édes!
A többiektől bocsánat, mindenkinek nagyon szorítok, és nagy érdeklődéssel olvasom mindenki történetét, még ha nem is tudok mindenkire reflektálni... (de azért igyekszem)
És most magamról röviden...
múlt hét hétfőn voltam átjárhatóságin. hát most talán
Mné befoghatná a fülét, nem szeretném megijeszteni, de...
lányok, ez valami borzasztó volt.
mielőtt elmentem volna, olvastam az interneten, hogy van a régi típusú röntgenes, ami fájdalmas is lehet (bár van akinek tényleg nem az), és van a modernebb, ultrahangos, ami épp csak kellemetlen... úgy voltam vele, hogy mivel Belgiumban élünk, biztos itt már az újabbat csinálják. de nem.
fel kellett feküdnöm egy asztalra, és a kontrasztanyagot nem is egy katéterrel (ami ugye vékonyabb, és hajlékony), hanem egy vastagabb fém rúddal juttaták be... az egész tényleg nem tartott soká, mondjuk úgy 5-8 percig, de én még életemben ilyen fájdalmat nem éreztem, pedig azt hiszem, elég magas a fájdalomküszöböm. miután lekászálódtam az ágyról, felöltöztem, és az orvos mondta, hogy még azért igyak meg egy teát a kávézóban mielőtt hazamegyek, majd magamra hagyott remegő lábakkal. miután hazajöttem, utána olvastam az interneten, és a magyar fórumokban azt találtam, hogy ennél a vizsgálatnál sokszór bódítanak, vagy adnak Nospát, hogy ne görcsölj annyira... , és utána még egy ideig bent is tartanak.
hát nekem semmi nem volt, és rögtön utána végül is hazamentem (azért azt a teát megittam előtte).
amúgy a vizsgálat végeztével még volt egy kis menstruációsgörcs-szerűség, de az már nem volt vészes. a vizsgálat után meg egy-két órával, meg már tényleg nem volt semmilyen fizikai tünetem, csak egyszerűen nem értettem, hogy erre miért volt szükség. mi amúgy is fizetünk az orvosi szolgáltatásokért, amit a pasim cége aztán visszafizet nekünk, tehát legalább tájékoztathattak volna, hogy van egy drágább megoldás, döntsük el, hogy melyikre tartunk igényt. na mindegy, a lényeg, hogy az eredmény jó lett, átjárható vagyok, nincs semmi gond velem!
szóval ebben a hónapban úgy döntöttünk, hogy még segítség nélkül próbálkozunk (az orvos azt mondta, hogy nem kell ezt a hónapot kihagyni, sőt!), viszont ha most sem jön össze, akkor a következő alkalommal inszem. tegnap voltunk annál az orvosnál, akinél az inszemet fogjuk csinálni, és elmondta, hogy majd megvizsgál a ciklusom 9-11 napján, és utána kapok majd egy injekciót, és aztán mehet! igazán nem értettem, hogy ez milyen injekció, és miért kapom, talán volt egy kis nyelvi probléma is köztünk, de ebben a pasiban teljesen megbízom.
az viszont kicsit szomorú, hogy azt mondta, hogy a statisztikák alapján egy inszem esélye 20%, ugyan annyi, mint az egészszéges pároknál egy alkalom után a teherbeesés esélye. az talán vígasztal, hogy mivel nálunk eddig a pasim eredményei miatt csak mondjuk kb. 8% volt a teherbeesés esélye, ehhez képest ez mindenképp magasabb, de azért még mindig elég kevésnek tűnik... de persze optimista vagyok, csak emellett realista is
hát ezekről tudtam beszámolni, a legjobb persze az lenne, ha már csak azért kéne felhívnom a nőgyógyászt, hogy lemondjam az inszemet, mert sikerült teherbeesnem ebben a hónapban. szorítsatok ennek!
sok puszi mindenkinek,
mimi