Sziasztok! Vagy inkább szép estét!
Csajok alszanak, Apa alszik a kanapén és a köv. etetés előtt van még egy laza órám, úgy hogy most jövök és mesélek!
Szóval: 30-án hétfőn, 11.30-ra mentem Nst-re. Semmi extra nem volt, csak a Kisasszony....akit most már nyugodtan nevén nevezhetek, Mirának!
...kicsit lustizott és ezért az Nst-s nő átküldött a dokihoz a másik szobába. Ott a doki kérdezte, hogy mikorra vagyok kiírva, mondtam mára. Erre ő, hogy jó, akkor menjek át UH-ra, mert a szonográfus nézze meg, hogy milyen a flo-m meg a magzatvíz helyzete. Persze minden totál normál volt, de azért doki bá felküldött a kórházba, hogy jelentkezzek be a szülészeten az ügyeletes dokinál.
Okés, gondoltam ha ez a kívánsága, hát legyen. Erre felmegyek, ügyes doki megvizsgál és közli, hogy engem ugyan nem enged sehová, mert 2 ujjnyira nyitva vagyok!
Kérdezi, tényleg nincsenek fájásai? Mondom tényleg nincsenek! Azért 3. gyereknél csak felismerek már egy fájást, nem?!
Bent kell maradnom, hozzam fel a pakkomat. Kértem, hogy had menjek haza, megetetem lefektetem a Lányokat és estére visszajövök. Persze azonnali NEM volt a válasz, mert mi van ha út közben elfolyik a magzatvíz stb.? Szóval blabla szöveg a doki részéről, nem kockáztat.
Na ekkor már fél 3!!!! volt és közben János a Lányokkal lent várt az autóban!
Lementem, közöltem mi van....hát nem nagyon örültem neki.....pakkomat felkaptam, Jánost hazaküldtem a Lányokkal.
Persze mehettem az 5 ágyas vajúdóba, nulla fájással.
És még szegény Ritát is "berángattam", mert a doki azt mondta, hogy hívjam fel, mert bármi lehet.
Aztán jött egy szülésznő, felkötött Nst-re, megbökdöste Mirát, aki természetesen produkált neki egy szuper Nst-t
úgy hogy doki bá megnyugodhatott, hogy minden okés a gyerekkel csak délelőtt még szunyókált! Amit persze én tudtam, mert ugye Mira éjszaka élte az életét a pocakomban.
Közben jöttek 3-an, akik már tényleg vajúdtak, elfolyt a magzatvizük, 3-5 perces fájásaik voltak, stb. Én ott drukkoltam Nekik, hogy nyugi lányok Ti ma még megszültök!
Néztük a tévét
....mert az is van a vajúdóban..... beszélgettünk, ők vajúdtak én drukkoltam Nekik
stbstbstb. Aztán este 1/4 10 körül, jött egy szülésznő, hogy becuccoltasson a Gyerekágyra....itt vannak azok, akik már megszültek vagy be vannak fektetve valami miatt....., mert minek "nézegessem" a "komolyan szülés előtt állókat" inkább pihenjek. Köszi! Na nem mintha valami bajom lett volna a "vajdós Csajokkal"!
Egyébként csak úgy megjegyzem, hogy mindhárman tényleg megszültek még éjfél előtt!
Így kerültem egy két ágyas szobába a folyosó majdnem legvégére!
A szobatársam jó fej volt, már meg volt a kisfia és másnap már mentek is haza. Úgy hogy egyedül maradtam.
31-én, reggel 9-kor jött a vizit és prof magával intett. Mentem utána a vizsgálóba, megvizsgált....még mindig 2 ujjnyi voltam nulla fájással....és közölte, hogy két választási lehetőségem van. Vagy burkot repesztenek és még megszülök ma, vagy bent maradok egész hétre és várjuk a "medvét"!
Na ezzel úgy "felhúzott", hogy közöltem vele, hogy okés, akkor repesztés, de csak azután,miután beért a szülésznőm meg a párom. Ebbe simán belement. Aztán felhívtam Ritát, közöltem Vele mi a szitu, mondta jön, pattan a vonatra és kb. 11 körül beér. Jánost is hívtam, Ő is mondta, hogy kb. 12 körül legkésőbb bent lesz. Na ezt közöltem velük és vártunk.
Aztán megjött Rita is és János is és fél 1-kor egy nagyon vicces és kedves doktor bácsi burkot repesztett!
Mondta, hogy szerinte simán, magától megindul majd a fájás/szülés és kb. fél 4-re meg is lesz a baba! Hát nem sokat tévedett, mindössze negyed órát!
Megbeszéltem Mirával, hogy amint burkot repesztenek, tessék szépen "beindulni", mert anya nem szeretne oxit kapni. Ugyanis "bunyi dokinő" közölte még délelőtt, mielőtt bármi is történt volna, hogy ha burokrep. után 1 órával nem indulnak be a fájások, akkor oxit kapok. Gondoltam magamba ja, ahogy te azt elképzelted!
Na mindegy! Kishercegnőm nagyon rendes volt és hallgatott rám, mert 1 órakor már szerintem laza 10 perces fájásokkal kezdtem! (
Rita! javíts ki, ha rosszul emlékszem!
) Aztán annak rendje és módja szerint, csökkentek a fájások közti idők. Majd jött egy másik nagyon kedves doki bácsi, aki láttam, hogy mi Hárman....Rita, János meg én.....nagyon jól működünk együtt és csak annyit mondott, ha bármi kell, akkor ő itt van, szóljunk!
Kb. 3-szor nézett be ránk, "nem zavarva" minket, szóval tényleg nagyon kedves volt! Harmadjára már bent maradt, mert a kitolási szakasz legvége felé voltunk, de akkor is tök nyugiban ott állt mellettem és csak figyelt ill. biztatott! Mira még csak félig volt kint, de máris felsírt
aztán még egy-két nyomás és kicsusszant a kis teste is! Szóval 15.15-kor kibújt Mira teljes életnagyságban!
Rita rögtön pocakra tette, a Kishölgy ordított, ahogy kell, aztán megvártuk,míg leáll a köldök zsinor pulzálása és én magam elvágtam a köldök zsinort!
Aztán bebugyolálták, megkapta a karszalagját
aztán megkapta Apa dédelgette, míg engem kicsit rendbe szedtek, majd vissza a pocakomra és egyből cicire kattant!
Szopizott ezerrel bár még ugye nem volt mit!
Ja, egyébként itt az volt a jó, hogy a szülőszobából ki sem vitték, mert itt minden van a szülőszobán ami a baba "tisztításához/ellátásához" kell. (fürdető, pelenkázó, melegítő, stb.)
Aztán a szokásos 2 órát "lepihentem"
a szülőszobán, majd ahogy Rita mondaná, kiugrottam az ágyból és mentem fürdeni.
Aztán átrobogtunk Jánossal meg Ritával a gyerekágyra vissza a szobámba
Mirát meg elvitték a csecsemősök felöltöztetni, meg hogy megnézze a gyerek doki.
Aztán bent töltöttünk 5 napot...pénteken jöhettünk volna haza, csak a Kisasszony besárgult és két napig szoliznia kellett.... és szombaton jöhettünk haza.
Ja egyébként a szolizás jó volt, mert nem bent volt a csecs. osztályon, hanem mobilis...vagyis kiskocsiba rakható.....volt és ott lehetett velem a szobában!
Na "röviden" ennyi!
Remélem meg vagytok velem elégedve. Ha van még kérdés, tegyétek fel és válaszolok!
Ezt most gyorsan elküldöm, nehogy elszálljon!
Szép estét Mindenkinek!