Domo! Szerintem kicsit kimerültem, ezért terített le minden xar nyáron. Most viszonylag sokat lazítottam, kezdek "erőre" kapni.
Lukács is mindent próbál utánunk mondani. Ma elkezdett mondókázni. Este törülközéskor apa szokta rágni a pocakját. Valahogy úgy, hogy én törlöm, pelenkázom a manót, ő pedig mondja a mondókát, hogy " ciróka, maróka", a végén, amikor "megette a pap macskája" elkezdi rágni, puszilni a gyerek hasát. Ma a ciróka maróka után apa lehallgatott, erre Lukács várt kicsit, és folytatta, hogy "hooojártá? " apa lzán rávágta, "malomba" és folytatta, hogy " mit hoztál?" erre pedig Lukács mondta, hogy "poácsát".. Na eddig bírtuk, aztán összepusziltuk, így gőzünk nincs, tudja-e tovább. Ja, mert utána már csak annyit mondott a szaros folyamatosan, hogy boci, bocitaaaaka.
Ilonám! Tökéletesen igazad van. Én is mindig csak a szépet, a jót hallom a másik anyukáktól. Közben majdnem szégyenlem magam, hogy az éjszakai szopiktól már kezd égnek állni a hajam, volt, hogy sírva próbáltam a gyereket visszaaltatni, és hányingerem volt a fáradtságtól. Ő pedig nem és nem aludt... Van, hogy szeretném letenni a seggem kicsit és akkor sem lehet, ha fene fenét eszik és mindig az én kajám hűl ki. Ráadásul a kihűlt kaját egyedül eszem meg, mert mire Lukács befejezi az evészetet, mindenki más is végez vele...
Így néha,( idézek egy kedves ismerőstől, ) úgy érzem zombi vagyok, de BOLDOG ZOMBI!!!
Amikor pedig kezdek szépen leereszteni, jön az én kis drágám, beül az ölembe, és összepuszilgat, és azt mondja, anya, szenenek. Ilyenkor pedig az ember elfelejti, hogy megint csak három órát aludt és régen úgy szerette a levest, ha szétégette a száját.
A beszédpróbálgatáson meg zokogunk a röhögéstől. Vannak csúcsok. Mamánál az egyik tacsi neve Pityusz. Lukács ezt nem tudta elsőre összehozni, ezért Pityu lett, mint a papa. Eddig jó. Majd, hogy azért meg legyeen különböztetve, vagy a becézés kedvéért Pitya lett belőle. Aztán elindultunk haza a mamával sétálva. Mamát kísérte a kutya is. Lukács pedig egész úton, hogy a kutya el ne csavarogjon, szólt neki. Pitya, Pitya, gyeee.
Cici?! Pont ma mondtam apának, hogy vagy segít leszoktatni a manót a ciciről, vagy majd elhagyja egyedül..
Örülök, hogy a férjednek sok melója van.. Nekem is.. Bár most épp pihizgetek még ,lassan kezdem csak el.
Egy három hónapos bébi mellett ne lepődj meg ha nem a tesóprojekt a legfőbb gondolatotok.
Kicsibém! Nem vagyok felfázós. Pont ezért is ijedtem meg nagyon. Tényleg a csempét szedtem le közben majdnem, aztán a mensim is megjött, így azt hittem, már véreset is pipilek..
Elmúlt már, de 4-5 napig féltem, ha wcre kellett mennem. Nem kívánom senkinek. A dokim fogta fejét, hogy mit adjon, mert szopik a gyerek.. Szóval volt minden...
Ovi-bölcsi.. Egyelőre nem tudom, ott tudnám-e Lukácsot hagyni.. Nekem biztosan sokkal nehezebb lesz, mint neki. Viszont, két hete otthagytam a mamikának egész napra. Konkrétan 8 órát távol voltam a kisfiamtól. Ő pedig egész nap játszott, nem sírt utánam,a cici után, evett, aludt, amikor papika elvitte a babakocsival sétálni. Én pedig apával mentem áruért. Tök jó volt. Igaz, sokszor rácsörögtem anyuékra, hogy mi a helyzet, de jól kinevettek. Lukáccsal minden rendben volt. Én meg sírtam, amikor hazaértünk és öleltem pusziltam, mert őrülten hiányzott...
És akkor ezek után azt hiszem, ha tényleg lesz az oviban a nagyon kicsi csoport, mert itt bölcsi nincs, akkor lehet, hogy amikor már elég nagy lesz hozzá Lukács, elvinném, max. délelőttre. Akkor én is tudnék dolgozni, a délután meg már a miénk lehetne. Ő közösségben lehetne, amit nagyon élvez.
Trin! Hajrá!!! Mikor telik le a három hónap??? Addig meg kapd össze magad, legyen a vérképed tutti, jó alap kell a tesónak!!
Gyöngyi! Anna nem ébred fel, amikor Peti felkel éjjel? Örül, hogy az öcsikéje ott van vele?
Hű, nem hazudtolom meg magam a kisregénnyel...