Sziasztok Lányok!
Gyorsan írok, még alszik a ded, utána megyünk be a városba vásárolni.
Még ma meg holnap itthon vagyok, csapágyasra nyomom a mosó-, és a szárítógépet, aztán szerdán meló.
Nagyon szuper volt a nyaralás, mint már írtam, isteni szálláshely, isteni ellátással, isteni áron. Röviden ennyi. Hosszabban: 4 csillagos szálláshely kétcsillagos áron, félpanzióval. Jövőre, velük, ugyanott, annyira tetszett, ha a jóIsten is úgy akarja. A környékből is van még mit megnézni, mert azért egy kétévessel még nehéz olyan szempontból, hogy még aludnia kell, de azért legyen csavargás is, fürdő is. Na, nem sokat aludt napközben, volt, hogy csak fél órát a kocsiban, de akkor estére az étteremben zombik voltunk tőle, olyat alakított. De a pincérek tündériek voltak, nem zavarta őket a gyerek (még jó!
). Mindenkinek köszöngetett a Laura, megkérdezte, hogy mit esznek, stb. Mindenki csak mosolygott rajta, hogy milyen aranyos, mi nem győztük fegyelmezni, hogy nem illik, stb., hasztalan. De majd jövőre már szófogadóbb lesz. Igazából senkit nem zavart, hogy mászkál, dumál, csak nekünk volt kellemetlen. De azért jól zajlottak a kajálások. A vacsoránál a leves, desszert önkiszolgáló volt, úgyhogy abból bármennyit lehetett enni, a másodikat hozták a pincérek, de abból is jutott a Larának, főleg, hogy nem is sokat evett, tehát neki abszolúte nem kellett fizetni a kajáért sem, meg a szállásért sem és mindig jól volt lakva. Isteni volt a kaja, a reggeli is svédasztalos volt. Nagyon kedves emberek vannak arrafelé.
Csináltunk 20 km-es bicótúrát a kis-Balaton körül, Lara is nagyon élvezte, másnap reggel kérdezte, hogy nem megyünk bicózni?
Nekem is ment a tekerés, csak úgy leégtem mint az állat, mert ugyebár mikor kell naptej nélkül cangázni? Hát 11 és 3 között. Na mindegy. Odaértünk a kányavári szigethez, ott voltak öreg nénik, akik savanyúságot, lekvárt árultak. Lara meglátta az uborkát, nem győzte mondogatni, kéjek ubit! Úgyhogy öreglánynál otthagytuk egy valag pénzt, mert akkor még vetetett szedret is, akkor már én is kinéztem kétféle lekvárt, úgyhogy jól bevásároltunk, csak utána nem bírtam el a hátizsákot, mert ugyebár még vissza kellett bicóznunk a kocsihoz. Úgyhogy néninél otthagytuk a hátitatyót, és visszamentünk érte autóval.
Minden nap voltunk a fürdőben is, az is szuper, hatalmas a strand, mi a hullámmedencét használtuk. Jókat rötyögött Laura a hullámokban, apja vigyázott rá nagyon, karúszók a kezén + úszógumi. Csak úgy lovagolt a hullámokon, amik kicsit sem voltak gyengék, sokszor úgy pofán vágott, hogy öröm volt nézni.
Dottoztunk is, megnéztük a várost, ami csodaszép, virágos, gyönyörű kertekkel. Felbicóztunk a városi kilátóba, voltunk a szomszédos bivalyrezervátumban is.
Nagyon jó időnk volt, csak szombaton lett szar, de akkor meg vettünk kiegészítő jegyet az élményfürdőbe és ott élménykedtünk. Apa szombat délután elindult a karos maraton bicóversenyen, mi addig aludtunk a szobában, aztán lementünk elé a célhoz, de mire leértünk, már beért.
Nagyon szuper nyaralás volt, képek az iwiwen, nagyon jó volt ennyi időt együtt tölteni, remélem Lara már emlékezni fog ezekre a dolgokra.
Most az idő kikészít, fáj a fejem, meg már szerdán meló, vissza kell rázódnom az álomvilágból a valóságba, de azért menni fog.
Csajok! Mindenkit puszilok, köszönöm az érdeklődést, majd még jövök!
Most megyek, mert felkelt!
Azért egy pár kép: