Sziasztok!
Kinga, örülök, hogy jöttél, és, hogy csupa jó hírrel szolgálsz!
Telokin, nagyon cuki Virág baba, hogy mekkora haja volt! azóta már vágtátok neki, vagy magától kopott ki, és rövidült, bár gondolom, hogy ez hülye kérdés, és vágva lett neki...
Vikoo, Te egy hős csajszi vagy, de ezt már a blogod olvasása közben megállapítottam...
szülés, nálam úgy volt, hogy van választott dokim, felkértem az SZTKban, és mondta, hogy oké, aztána szüléshez közeledvén, mint terhesgondozáson megkérdezte, hogy kinél fogok szülni, én picit furcsálltam, de nevetve mondtam neki, hogy hát önnél! mire ő, hogy ezt mikor beszéltük meg? mire mondtam, hogy hát eddig minden héten az elmúlt időszakban, így ennyiben is maradtunk.
aztán augusztus 11-én dél tájban azt vettem észre, hogy valami folyás féle távozik belőlem, de már nem áttetsző, hanem rózsaszínes. felhítam az SZTKt, pont rendelt ez a doki, és mondta, hogy menjek be, megnézi, hogy nem a magzatvíz szivárog-e (ezt egy amolyan itatóspapírral vizsgálják amúgy). de nem az volt. a biztonság kedvéért továbbküldött a kórházba. ott szintén vizsgálgattak, többen is, oszt. vez. főorvos is, meg az éppen ügyeletes (Zsigmond) doki is... nagy tanakodás, de mondták, hogy mivel zárt a méhszáj, ez meg nem magzatvíz, nyugodtan menjek haza, ha van valami menjek vissza...
ja, és másnap reggel 8ra irány az uh, majd fel a szülészetre a "dokimhoz"...
éjjel 11 magasságában már fájásokra keltem. kiköltöztem a nappaliba, a kanapéra, hogy a férjem tudjon aludni tőlem, hát tudott is. aztán is néha elszunyókáltam két fájás között, ezek még elég gyengék voltak, meg ritkák, de olyan 10 perc körüliek. hajnalban, úgy 3 körül keltettem apát, mert nem akart szűnni, irány a kórház. ott ismét megvizsgáltak, méhszáj még mindig zárt volt, így ismét hazaküldtek... CTG semmit nem mutatott, pedig volt közben fájásom! :S 7 körül érhettünk haza, aztán pici szunya, és indulás vissza, mert ugye az uh-ra menni kellett a főorvos előirányozta! reggel olyan 8 után meg is érkeztünk, de a tusolásnál, a kocsiban már nagyon durván fájtam, olyan 5-6 percenként. persze ekkkor már nem hittem semmit, gondoltam ez is normális! az uh-n várakozni kellett, hát azt hittem, hogy meghalok! na jó, annyira nem, de durva volt, csak akkor még nem tudtam, hogy mi jön utána...
mikor sorra kerültem egy másik kismama előreengedett, mert ő látta, hogy fájásaim vannak!
persze az uh már szinte semmire sem volt jó, hiszen a gyerkőc feje nagyon lent volt, mérni sem nagyon tudták. a súlyra azért becsültek egy 3,1kg-ot!
fel a szülőszobára az eredménnyel, itt találkoztam a "dokimmal", mondta, hogy szül éppen, majd jön. hát vártunk, de aztán nem bírtam már tovább, így becsöngettem, az ügyeletes megnézett, kiderült, hogy 2 ujjnyira nyitva vagyok. irány a közös vajúdó. apa közben kint a folyosón, én bent.
közben még taliztam a folyosón a "dokimmal", aki közölte, hogy tudom ugye, hogy neki rendelése van, így nem fogja tudni levezetni a szülésemet... én mosolyogtam egyet, mondtam, hogy oké, és szépen bementem apával a szülőszobába, és jött az ügyeletes doktornő, meg szülésznő, akikkel nagyon meg voltam/voltunk elégedve. ez olyan 2 magasságában lehetett
CTG, szenvedés, de kb. 2-2,5 óra alatt kitágultam 4 ujjnyira, így jöhetett apa, mentünk a szülőszobára. itt már menni nem nagyon tudtam, mert nagyon egymást érték a fájások, de kiderült, hogy belekakilt Beni a vízbe, mert egy vizsgálatnál elment a magzatvíz, egy másik doki meg valamit csinált, szerintem behelyezte Beni fejét a szülőcsatornába, és mondta, hogy akkor innentől hajrá, lehet nyomni! na, ez nagyon fájt, de azt hiszem megérte!
Beni 15:10kor született meg, 4120 grammal, természetes úton, sajnos gátvédelem nélkül, sőt, repedtem, szakadtam, vágtak, szóval eléggé nehézkesen, de megcsináltuk. amíg engem úgy 1 órán keresztül varrogattak, addig apa babázott! nagyon jó volt, és úgy gondolom, hogy egy ekkora gyereket ahhoz képest pikkpakk megszültem!
egyébként pedig az a rózsaszínes motyó a nyákdugó lehetett, mert a kórházban még többször találkoztam hasonlóval a zuhiban, mikor a labdán is ücsörögtem.
ja, én normál módon, ágyon, háton, illetve oldalt fekve szültem, de nem volt ezzel semmi gond.
lehet, hogy picit durvának hangzik, de bennem semmi rossz nem maradt meg, remélem, hogy most is megúszom egy ilyen szüléssel!
1x volt egy kósza gondolatom a fájdalomcsillapítás iránt, akkor megkérdeztem, és azt mondták, hogy olyan jól halad minden a saját útján, hogy ha beadnák, akkor azzal csak lassítanák a folyamatot, szóval végül érzéstelenítés nélkül szültem!
ja, és beöntést sem kaptam... pedig jó lett volna! na. majd most külön kérem!
jön ma az anyósom, meg délután anyukám is. nem tudom, hogy mit csinálok, de szerintem lelépek itthonról, mert kellene 1-2 dolgot vennem!
szép napot nektek! bocsi, hogy ilyen hosszú lett a sztorim!