Na, újra itt...
Hát nekem se nagyon pozitív a mai mérleg, de
Tündi - azért sajnos te nyered a mait. Sajnálom, hogy ilyen rossz hírt kaptál, biztosan sokáig fog bolyongani benned ma, de próbálj meg kicsit másra is gondolni: apával beszélsz holnap (?), nemsokára jön haza, a nyaralásra úgy áll rajtad a fürdőruci, hogy mindenki irigyen nézi, amint csinin gardírozod a gyerekeket a strandon!
Holnap pedig már június! (Jó, jó, én is elborzadva hallgattam Pataki Zitát az RTL-en..
) Előbb-utóbb csak ott fogunk újra tobzódni a dinnyeszezonban! Azt lehet majd adni nekik, ugye? Hehe, Ákos biztosan fogja szeretni, tavaly egy konténernyit megettem őt várva!
Gyorsan a délutánihoz:
Köszi lányok az együttérzést, már az is segített (ahogy szokott), hogy kiírtam a dolgot.
Tündi - Rátapintottál a lényegre: voltaképpen kicsit kínos nekem felpanaszolni, ha szórakozni megy, mert nem akarom, hogy azt higgye, esetleg irigykedem, és házisárkánykodni sem szeretnék, ráadásul meg is értem, hogy a sok munka után lazítani akar, no de ez ugye nekem is jó lenne... Hülye helyzet, mert nehéz ezt jól megfogalmazni. Próbálok nézni valami közös programot hétvégére, ha az a tetves idő engedi!
Madaran - Nem tudom, meddig tartott, míg beraktad azt a sok emotikont, de nagyon jólesett, és IGEN, IGEN, én is úgy éreztem, pontosan!
Egyébként hogy vagytok? Családod? Mit csinál Zsigi baba mostanság?
Angelita - Szeretem a barátságos, ám határozott stílusodat! Megpróbálom elmondani neki a dolgot, de az a helyzet, hogy nálunk már most vannak arra jelek, hogy Ákos sokkal jobban megvan velem, mint vele, pedig
Kifejezetten törekedtem és törekszem rá, hogy (persze lehetőség szerint) egálban legyen a dolog. Kicsit aggaszt is, hogy miközben én minden nappal csak nyerek, hiszen egyre jobban megismerem a kisfiunkat, ő napról napra többet veszít, és néha látom, hogy kicsit csalódott, ha Ákos nyújtja felém a kezét, pedig nála van.
Többször jeleztem neki, hogy ez nem lesz jó hosszútávon, ő mégis gyalogol ebbe. Hű, most nem akarok visszalapozni, nehogy elszálljon, amit írtam, de valamelyikőtök írta, hogy egy ismerősénél(?) később javult a helyzet, és apuka visszaszállt a ringbe! Ezt is jó volt olvasni!
Bikmakk - Hah, jót írtál te is! Két megvonás járt a fejemben
, és ebből az egyik a házi kedvezmények (elé tett reggeli, ebéd, vacsi, tea, kávé etc.) egy részének finom, ám észrevehető megvonása.
Most elvonult a drága az Akadémiára, valami hírességes gasztronómiai csoda-borvacsorára talpig nyalkán. Néztem a világos, nyárias öltönyét, laza drapp kabátját, amint derűsen bedobja az autóba, és kicsit meg kellett rázni magam, mert mintha egy filmet látnék...
(Nekem: Ákoska által összeuzsonnázott pólóban vacsora: zimbo bécsis szendvics, málnaszörp, mazsola - sikerült már megennem az összes csokit!
)
Ennyit erről, majd jövök a fejleményekkel.
Kérdésem volna: ha megfázott a kicsi, ti adtok neki valamilyen vitamint? Tea? A természetes gyógymódokban utaznék, a mi gyerekorvosunk 39 alatt csak az orrszívózást javasolja.
Én ma kínomban (úgy sajnáltam, én is utálom, ha tüsszögök) megkínáltam egy kis üres, gyenge hársfateával is a víz mellett. Meglepődött, de nyakalta, bár szerintem inkább a folyadék miatt...