Sziasztok, dumaládák!
Nekem nem gond, hogy erről beszélgettetek, meg a többi 100 000 olvasónak sem szerintem.
Írtó sz-r napom volt, de erről később.
Tigris, várjuk nagyon a képeket!
Minden rendben lesz/van, mert most már talán túl is vagy rajt.
18 23 van éppen.
Mumi, ha császár, akkor császár! Te vagy a főnök!
Háááááát, a sűrűségek khm...attól függ.
Most talán 6, de havonta és a 30. napon vagyok, tehát durván 24 nap alatt. Nem sok.
De mi ugyebár 3-an élünk, nem úgy van, hogy akkor, amikor jólesne.
Sokszor egymásnak esnénk délután, de anyu csak nem tarthatja a gyertyát. Vagy kiírjam az ajtóra, hogy "Ha unokát akarsz, most gyorsan tiplizz!"
Mumi, sajnálom, hogy ilyen ájulós vagy. Borzasztó lehet.
Na, ruha....a combfix undorító a férjemnek!
Kár, hogy az esküvőnkkor nem szólt előre, mert az volt rajtam.
Most már bokafix lenne, mert lepasszoltam kicsit és tágul is a gumija. Csak úgy emlékbe eltettem az egyiket, a másik ki is lyukadt!
Szexidresszből csak a csipkés bugyellárist mellllllyyytartóval próbáltam, de mindig röhögnöm kell, mert 12, lassan 13 éve nem bírja két kézzel sem kikapcsolni a melltartómat, ha nem látja!
Mással nem próbálkoztam, nejlonharisnyához nem nyúl, mert nem bírja az anyagát, a selyem-nem selyem, milyen anyag az a ....amiből a kombidresszt, hálórucikat csinálják?!
Nem jut eszembe....annak az anyagát én sem bírom. Hideg.
Igaz, én most is zokniban, pizsamában alszom 3 takaróval.
Lehet, hogy azért vagyunk ritkán együtt, mert mire kihámozna a gatyából, elmenne a kedve?
Majd ha lesz idén nyár, beújítok valamit, ha addig be nem babulok.
Rééééééégen, még az ókorban sűrűbb volt! Sőt, volt, hogy dupláztunk!
Ma meg örülök, ha ki tudom egyenesíteni a lábaimat egy-egy tartós pozitúra után!
31 évesen, mint a vének....
Mai napom:
Helyettesítettem kolleginát 1., 3., 4. órában, majd napközi 4-ig.
Nem kismiska egész nap. 1. óra után jön igh., hogy rossz híre van, meg kell tartanom a tesiórát, mert nincs senki.
Nekem meg haza kell mennem (gyógyszerbevételek)
A férjem lógva a mhelyéről, már 5 perce várt rám.
Igh.nő felment, hogy megpróbál valamit intézni.
Várom, várom.....felmentem, hogy mi van.
Ja, ő már el is felejtette.
De kérjem meg a kollégát (rendszergazda), hogy tartsa meg.
Értitek, éééééén kérjem meg!
Hát, nemhogy nem kértem meg, de úgy vágtam be az ajtót, hogy csak na.
De majdnem sírtam, már lábadt könnybe a szemem a dühtől.
A tesis kolléga negyedórája szólt, hogy nem tud jönni....
Na, leviharoztam, hogy szóljak férjemnek, hogy menjen, nem engednek haza, de megjött tesis kolléga mégis.
De aztán itthon hasmenés 2-szer, suliban (sosem voltam idegen helyen, de nem volt mit tenni) 2-szer, majd itthon annyira, hogy alig tudtam elvánszorogni az ágyba, a végem majd' szétszakadt, úgy marta.
Bocsánat, az érzékeny gyomrúaktól elnézést!
Reggel meg a másik véglet volt, még véres is volt, remélem, csak aranyérből fakadt.
Ezt okozta az idegesség!
Úgy elegem volt.
Mint a marionett-bábukat, úgy rángatják az embert.
Holnap is helyettesítek 2 órában, meg a saját napközim, meg szerda is egész nap.
Hangom alig volt délutánra...meg az egész napos állás....
Az ig. is bent volt az ajtócsapásom után. Nem vagyok rá büszke, de jobb, mintha nekimentem volna valakinek, nem?!
Ja, és nem vagyok agresszív ember, de ez már felháborító!
Abszolút nem érdekli őket az ember betegsége, pedig tudják is.
Bízom benne, hogy ennyi volt, holnap már kutya bajom lesz.
Cickatea sokat szokott segíteni, jó a gyomor- és bélhurutra.
Na, ennyit rólam.