Tudjátok, mit vettem észre még magamon. Azt hogy igyekszem jobb ember lenni. Jobban odafigyelek dolgokra, másokra. Na, eddig sem voltam önző vagy ilyesmi, de jobban teszek másokért. Eddig eszembe sem jutott, hogy vért adjak - ugye megint a szúrizás- de volt egy esetem, ami miatt így döntöttem. Egyszer a legutolsó sikertelen inszem után, éppen egy plázában sétáltunk, mikor azon gondolkodtam, hogy mit kéne tennem, hogy végre sikerüljön. Kicsit Istenhez beszéltem, kicsit magamnak, hogy mit kellene még megtennem? És a következő pillanatban odalépett hozzám egy hölgy, és arra kért, hogy adjak vért, mert véradás van az első emeleten. Sajnos az orvosi vizsgálatok miatt éppen aznap és az előző nap csapoltak meg, így nem tudtam vért adni. Aztán úgy jött ki a dolog, hogy nem volt véradás, én meg nem kerestem.
Aztán a munkahelyemen most február 11-én rendeztek országos véradást. Egyszerűen úgy éreztem, hogy ez most Isten ujja, ezt most nekem szervezte, és mennem kell!
Szóval meg volt az első véradásom, és tudom, hogy nem nagy szó, de nekem az!
A másik hasonló dolog, hogy a múltkori inszememnél még arra gondoltam, hogy milyen jó lett volna még bowlingozni egyet. Aztán nem lettem terhes és a bowling is elmaradt. Aztán nem is foglalkoztatott a dolog. Aztán a kollégáim február 8-ára bowlingot szerveztek, és így játszani is tudtam még.
Szóval két érdekes dolog is összejött úgy, hogy nem én kerestem a lehetőségeket, hanem ők találtak meg engem!
Szóval érdekes. ÉS én eddig nem voltam vallásos, és az igazi értelemben nem vagyok hívő, nem járok templomba, de hiszek Istenben és rendszeresen beszélek is hozzá. Azóta jobban is alakulnak a dolgaim! Na, most nevethettek!