Sziasztok!
Nem is tudok nagyon reagálni, kavarognak a fejemben a gondolatok, csajok, amik veletek történtek szörnyűek, már az is önmagában szörnyű, hogy mennyi ideje várjátok a csodát, plusz még ha elveszititek a babákat, azt el sem tudom képzelni milyen borzalom lehet, de talán tényleg jobb minél előbb, akkor is biztos rohadt nehéz, de még ha szabad igy mondanom nem nőtt annyira hozzád, nem érezted a rugását, stb. Hú, én sem akarok itt drámázni, de Nórinak és Angie-nek minden tiszteletem, másfelől örülök, hogy már tudtok róla beszélni, ez valahol jó, bár biztosan az ilyen fájdalmak csak könnyebbek lesznek, de el sose múlnak. Azután itt van még Babszi, én is úgy vagyok vele, bocs, hogy még reménykedem, hogy csak bújkál a babóca, bár ebben az esetben is tudom a leirtak alapján, hogy majdnem semmi esély sincs erre, azért a mai technika mellett, létezhetetlen, hogy ne szúrnák ki, ha egészséges terhesség lenne, de mint mondani szokás a remény hal meg utoljára, úgyhogy Babszikám én még reménykedek, és drukkolok, hogy legalább ne keljen műteni, meg ne legyen semmi bajod. Itt van még a többi babára váró, Betty, neked drukk, Arikon szintén, remélem mostmár közel a cél, meg ugyanúgy Nórinak, Babszinak és Angie-nek is, akármin is mentek/mentetek most keresztül. Judy nálad pedig szerintem minden rendben, de persze biztosat csak bő egy hét múlva fogunk tudni, de addig is (tudom könnyű mondani) próbálj meg ne idegeskedni, tereld el a figyelmedet, és szoritok nagyon, hogy minden rendben legyen!
Beteg gyerek: a véleményem nekem is az, hogy tényleg minden elismerésem azoknak, akik beteg gyereket/gyerekeket nevelnek, de én is úgy érzem, hogy nem tudnám bevállalni (talán most hülyén fog hangzani, de nekem is néha még Niki is sok, pedig őrá sem lehet egy rossz szavam se, az meg, hogy nem mindent csinál úgy, ahogy mondom, azért van mert gyerek, ha nem igy tenne felnőtt lenne, na meg nem is lenne jó, de attól függetlenül minden nap hálát adok az égnek érte), ha dönthetek. Persze, ha már a születése után derül ki a betegség, vagy ne adj Isten később történik valami, akkor persze vállalom, sőt, de amig dönthetek, hogy megszülessen-e az a beteg baba, addig azt hiszem én is megszakitanám a terhességet, bár biztosan borzasztó lenne. Igazán csak elképzelni tudom, mivel már anya vagyok, igy van elképzelésem a gyerekkel kapcsolatos érzésekről, de átérezni meg megérteni amin keresztül mentetek azt nem tudom, én is azt vallom, hogy csak akkor tud valaki valamit igazán megérteni, ha már benne volt.
Vidámabb téma: Bibi tényleg én is kiváncsi lennék rád piásan!
Csak szex és más semmi?! Talán kistesó project is benne van a dologban, vagy csak simán az élvezeti rész? Én mára már azt vallom, hogy ne legyen cigi, pia, kaja, de szex, az minden mennyiségben, pedig valaha nagy piás voltam, most meg szinte anti (néha iszom pezsgőt, alkalmakkor, vagy ha apával romantikázunk, ami egy évben kétszer fordul elő, bár mostanában már többször, mert Niki néha ott alszik anyunál, olyankor szabad a terep...
), a cigiről is le tudtam mondani, pedig tiz évig aktiv, nagyon erős dohányos voltam, szülés után már a kajáról is le tudtam mondani, olyan szinten, hogy kevesebb édesség, több zöldség- és gyümölcsféle, de a szexhiány, az megviselt...
Egyik gyerektelen barátnőm mondta is, mikor megtudta tőlem meg a komasszonyomtól, hogy ha férjhez mész kevesebb lesz a szex, de ha gyereked lesz akkor már majdnem azt se fogod tudni, hogy az mi, hogy nem is csoda, hogy ilyen depressziósok vagyunk...