Nagyon sajnálom..........
Sok-sok ölelést küldök és sok-sok pozitív energiát.
Elmúlik ez a nap is.....
bárcsak tudnék valami vigasztalót, erőt adót mondani
Új privát üzeneted érkezett!
2010.01.17 19:54
Köszi Jázi, olyan kedves vagy. Igen, nagy szüksége van rám. Össze kell szednem magam.
És szégyellem magam előttetek a sok nyavalygásért, amikor nekem legalább itt van ő...ne haragudjatok.
Kubi, dehogy, ne gondolj ilyet, hogy miattad szakadt fel a seb. Igazság szerint be sem forrt soha...most ezek nehezebb napok, de nem miattad. Nektek is, és mindenkinek ugyanolyan szüksége van rá, hogy idejöjjön, és segítsünk egymáson. Nem szabad ilyenre gondolni.
Szintike, Neked is.
Tünci, az istened áldjon meg ezért a fórumért.
És szégyellem magam előttetek a sok nyavalygásért, amikor nekem legalább itt van ő...ne haragudjatok.
Kubi, dehogy, ne gondolj ilyet, hogy miattad szakadt fel a seb. Igazság szerint be sem forrt soha...most ezek nehezebb napok, de nem miattad. Nektek is, és mindenkinek ugyanolyan szüksége van rá, hogy idejöjjön, és segítsünk egymáson. Nem szabad ilyenre gondolni.
Szintike, Neked is.
Tünci, az istened áldjon meg ezért a fórumért.
Zaha
2010.01.17 19:59
Zaha:Igen Neked ott van Ő, de meghalt a két pici testvére, és Vincus léte nem jogosít arra, hogy ez kevésbé fájjon.Ne kérj senkitől elnézést, tudod, hogy szeretünk és lélekben veled vagyunk!Én legalábbis biztosan.Csak sóhajtozok itt nagyokat, erre nincsenek okos szavak meg mondatok...
2010.01.18 08:42
Sziasztok!
Zaha!
Nagyon sajnálom, hogy ez így feljött benned. Még rám is vár valami hasonló!
Lányok!
Búcsúzok Tőletek! Nem szeretnék magyarázkodni, hogy miért, mivel annyira mások vagyunk, és biztos vagyok benne, hogy nem mindenki értene meg. Köszönök mindenkinek minden kedves és vigasztaló szót, és kívánom, hogy mindenki kompenzálva legyen a sok szörnyűségért, amit meg kellett élnie!
Zaha!
Nagyon sajnálom, hogy ez így feljött benned. Még rám is vár valami hasonló!
Lányok!
Búcsúzok Tőletek! Nem szeretnék magyarázkodni, hogy miért, mivel annyira mások vagyunk, és biztos vagyok benne, hogy nem mindenki értene meg. Köszönök mindenkinek minden kedves és vigasztaló szót, és kívánom, hogy mindenki kompenzálva legyen a sok szörnyűségért, amit meg kellett élnie!
2010.01.18 13:15
Zaha:Köszönöm.Benjamin (nagyobbik) ö már tudta hogy anya hasába ott van a baba és vigyázzni kell rá.Minden este adot a hasamra puszit.èrdekes miótta a tragédia történt,nem simmogatja nem puszilgatja a hasam.Pedig nem mondtunk neki semmit olyan mintha tudná.(néha meglepödök hiszen még itt vana tojás héj a posiján és méigis milyen értelmes)
Philip ö még kicsi azzért ö nem tudja.
Philip ö még kicsi azzért ö nem tudja.
2010.01.18 15:51
Sziasztok!
Zaha!
Ma jobb már egy picit?
Köszi, alakulok, ahogy itt írtátok egyet előre, kettőt hátra. A hétvége volt az előre....
Hemej!
1 hét még tényleg nem is idő....
Kubi!
Hogy bírod az 1. napodat a munkahelyen?
Silvi!
Hogy vagy?
Angie!
Nagyon sajnálom, hogy elmész. Remélem egyszer még újra találkozunk az eredeti topikunkban!!!
Írtam Neked privit.
Zaha!
Ma jobb már egy picit?
Köszi, alakulok, ahogy itt írtátok egyet előre, kettőt hátra. A hétvége volt az előre....
Hemej!
1 hét még tényleg nem is idő....
Kubi!
Hogy bírod az 1. napodat a munkahelyen?
Silvi!
Hogy vagy?
Angie!
Nagyon sajnálom, hogy elmész. Remélem egyszer még újra találkozunk az eredeti topikunkban!!!
Írtam Neked privit.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára dido 2010.01.18 16:14-kor.
dido
2010.01.18 16:10
Zaha!
Remélem a mai nap már jobb egy kicsit.
Angie!
Nagyon sajnálom, hogy elmész. Nekem sokat segítettek az írásaid, némelyiket el is mentettem. Biztos van okod rá, hogy így döntöttél. Most már csak annyit, nagyon szeretnék majd valamikor csatlakozni ahhoz a topikhoz amit Dido "eredeti topik"otoknak nevezett. Remélem ott majd még találkozunk. Sok-sok puszit küldök.
Dido!
A mai napom elment. Voltam dolgozni is 2 órát. Igaz hazafelé az újságosnál megálltam a múlt hónapi újságomért és ott a hölgy még nem tudott róla, így egy kicsit sírás lett a vége, de most már jobb. Itthon mindjárt tanulnom kellett a fiammal így elterelődtek a gondolataim.
Hemej!
Nagy-nagy ölelést neked!
A gyerekek csodálatos kis emberkék. Sokkal többet éreznek és értenek a világból mint azt mi gondolnánk. És sokkal jobban meg is értik az érzéseinket. Olyan mintha kis radarjaik lennének. Én sem tudtam soha a fiam elől eltitkolni, ha valami bántott vagy baj volt.
Olyankor ha nem is tudta mi a baj, bújt hozzám. És ez így van a mai napig.
Kubi!
Munka?
Remélem a mai nap már jobb egy kicsit.
Angie!
Nagyon sajnálom, hogy elmész. Nekem sokat segítettek az írásaid, némelyiket el is mentettem. Biztos van okod rá, hogy így döntöttél. Most már csak annyit, nagyon szeretnék majd valamikor csatlakozni ahhoz a topikhoz amit Dido "eredeti topik"otoknak nevezett. Remélem ott majd még találkozunk. Sok-sok puszit küldök.
Dido!
A mai napom elment. Voltam dolgozni is 2 órát. Igaz hazafelé az újságosnál megálltam a múlt hónapi újságomért és ott a hölgy még nem tudott róla, így egy kicsit sírás lett a vége, de most már jobb. Itthon mindjárt tanulnom kellett a fiammal így elterelődtek a gondolataim.
Hemej!
Nagy-nagy ölelést neked!
A gyerekek csodálatos kis emberkék. Sokkal többet éreznek és értenek a világból mint azt mi gondolnánk. És sokkal jobban meg is értik az érzéseinket. Olyan mintha kis radarjaik lennének. Én sem tudtam soha a fiam elől eltitkolni, ha valami bántott vagy baj volt.
Olyankor ha nem is tudta mi a baj, bújt hozzám. És ez így van a mai napig.
Kubi!
Munka?
Silvi
2010.01.18 18:39
Dido!
Nem volt könnyű. Pedig nem is az első alkalom, hisz ahány dokit már végig jártam azóta. Plusz már pár emberrel találkoztam azóta. És mégis. Szerintem még el fog telni egy kis idő addig amíg sírás nélkül fogok tudni beszélni róla. De azt be kell vallanom, hogy már érzem, minden nappal egy kicsit jobb. A nappalok elég jól telnek. Ha itthon vagyok és csak a napi teendőimet végzem. Persze azokon a napokon amikor pl. a kismamás ruháimat rakom a szekrény mélyére, vagy rendezgetem az orvosi papírokat 25-re olyankor visszaesek. Mondjuk a hétvége nekem is előre lépés volt, főleg szombat, mert akkor a napocska is sütött és sokkal pozitívabban tudtam gondolkozni.
Amióta pedig suli van és reggel a gyerkőcöt kell indítanom, már a reggelek sem annyira fájdalmasak.
Elhatároztam, hogy változtatni fogok. Holnaptól felfordítom a lakást, mindent átpakolok. Ez egy darabig lefoglal. Utánna meg majd meglátom.
Nem volt könnyű. Pedig nem is az első alkalom, hisz ahány dokit már végig jártam azóta. Plusz már pár emberrel találkoztam azóta. És mégis. Szerintem még el fog telni egy kis idő addig amíg sírás nélkül fogok tudni beszélni róla. De azt be kell vallanom, hogy már érzem, minden nappal egy kicsit jobb. A nappalok elég jól telnek. Ha itthon vagyok és csak a napi teendőimet végzem. Persze azokon a napokon amikor pl. a kismamás ruháimat rakom a szekrény mélyére, vagy rendezgetem az orvosi papírokat 25-re olyankor visszaesek. Mondjuk a hétvége nekem is előre lépés volt, főleg szombat, mert akkor a napocska is sütött és sokkal pozitívabban tudtam gondolkozni.
Amióta pedig suli van és reggel a gyerkőcöt kell indítanom, már a reggelek sem annyira fájdalmasak.
Elhatároztam, hogy változtatni fogok. Holnaptól felfordítom a lakást, mindent átpakolok. Ez egy darabig lefoglal. Utánna meg majd meglátom.
Silvi
2010.01.18 19:43
Dido, Szilvi, köszi, igen, ma jobb már egy picit. Dolgoztam, emberekkel találkoztam, nem is volt időm rágódni.
Kubi, írj, hogy élted túl az első napot!!!
Hemej, lehet, hogy a kisfiad (nagyobb) tényleg érezheti, hogy valami történt. Édes.
Nálunk Vincus a mai napig szokott nekik csinálni dolgokat. Mondjuk építőzik vagy gyurmázik és mondja, hogy ez a Hajnikáé, az Zaláné. Gondol rájuk, pedig nem erőltetjük, ha kérdez, válaszolunk, és ha megkérdi, miért sírok, megmondom. És a kép, amit rajzolt egy autóról, amiben öten ülünk, kint van a szobája falán.
Dido, örülök, hogy hétvégén azért jobb volt.
Megértelek Angie. Azért is ilyen ez a topik, mert a mindennapi életet éljük "kint", mi is ugyanúgy, ide meg jöhetünk kiborítani a szomorúságunkat. Ha valaki nem ismer, esetleg meg sem mondja, mi történt, én is szeretek röhögni, szivatni egymást a kollégákkal, barátokkal, vidámnak lenni, stb., talán ezért is gondolják, jól vagyok, átvészeltem. De ez itt, ez itt olyan mint egy siratófal. Nem vagyunk mindig szomorúak, de ha igen, azzal ide zarándokolunk...mert másnak nem mondhatjuk el ennyi idő után...
Kubi, írj, hogy élted túl az első napot!!!
Hemej, lehet, hogy a kisfiad (nagyobb) tényleg érezheti, hogy valami történt. Édes.
Nálunk Vincus a mai napig szokott nekik csinálni dolgokat. Mondjuk építőzik vagy gyurmázik és mondja, hogy ez a Hajnikáé, az Zaláné. Gondol rájuk, pedig nem erőltetjük, ha kérdez, válaszolunk, és ha megkérdi, miért sírok, megmondom. És a kép, amit rajzolt egy autóról, amiben öten ülünk, kint van a szobája falán.
Dido, örülök, hogy hétvégén azért jobb volt.
Megértelek Angie. Azért is ilyen ez a topik, mert a mindennapi életet éljük "kint", mi is ugyanúgy, ide meg jöhetünk kiborítani a szomorúságunkat. Ha valaki nem ismer, esetleg meg sem mondja, mi történt, én is szeretek röhögni, szivatni egymást a kollégákkal, barátokkal, vidámnak lenni, stb., talán ezért is gondolják, jól vagyok, átvészeltem. De ez itt, ez itt olyan mint egy siratófal. Nem vagyunk mindig szomorúak, de ha igen, azzal ide zarándokolunk...mert másnak nem mondhatjuk el ennyi idő után...
Zaha
2010.01.18 21:12
Sziasztok Lányok!
Most értem haza, munka után még fodrászhoz mentünk.
Hű hosszú volt a nap.
Igazából könnyebb volt, mint gondoltam. Reggel minél közelebb jutottam a munkahelyemhez, annál inkább bőghetnékem volt.
Aztán bent a kollégák nagyon aranyosak voltak, senki sem kérdezett semmit, nem kellett beszélni róla. Akikkel régebben is jóban voltam, azok közül volt aki már e-mailt írt mire beértem, hogy sokat gondol rám és örül, hogy hozzájuk mehettem vissza. Egy másik kollégnőmtől kaptam egy csokit, hogy legalább ez édesítse meg az első napomat. Szóval azért a történtek ellenére, ha már így alakult nagyon vártak.
A nagyobbik főnököm volt csak ma (pasi, és nagyon nem egyszerű eset, szerintem egyenesen utálja a családosokat), így vele beszéltük meg a teendőket. De ő is kellemes csalódás volt. Elmondta, hogy azért kapok most más munkát, mert ez könnyű, abszolút tervezhető, nem kell túlórázni és így talán könnyebb lesz visszarázódni. Ennek mondjuk örülök.
Ma még unatkoztam is, ami nem feltétlen volt jó.
A haza felé út sikerült szarul, mivel a lépcsőházban találkoztam egy régi kolléganőmmel, ő még nem tudott semmit. Nohát beszélni nem sikerült róla, dehát nyilván amikor meglátott tudta, hogy mi újság. Még novemberben futottunk össze utoljára, akkor már hatalmas nagy pocakom volt. De látta, hogy mindjárt elsírom magam, így mondta, hogy menjek csak. Aztán most látom, hogy írt e-mailt.
Folyt köv.
Most értem haza, munka után még fodrászhoz mentünk.
Hű hosszú volt a nap.
Igazából könnyebb volt, mint gondoltam. Reggel minél közelebb jutottam a munkahelyemhez, annál inkább bőghetnékem volt.
Aztán bent a kollégák nagyon aranyosak voltak, senki sem kérdezett semmit, nem kellett beszélni róla. Akikkel régebben is jóban voltam, azok közül volt aki már e-mailt írt mire beértem, hogy sokat gondol rám és örül, hogy hozzájuk mehettem vissza. Egy másik kollégnőmtől kaptam egy csokit, hogy legalább ez édesítse meg az első napomat. Szóval azért a történtek ellenére, ha már így alakult nagyon vártak.
A nagyobbik főnököm volt csak ma (pasi, és nagyon nem egyszerű eset, szerintem egyenesen utálja a családosokat), így vele beszéltük meg a teendőket. De ő is kellemes csalódás volt. Elmondta, hogy azért kapok most más munkát, mert ez könnyű, abszolút tervezhető, nem kell túlórázni és így talán könnyebb lesz visszarázódni. Ennek mondjuk örülök.
Ma még unatkoztam is, ami nem feltétlen volt jó.
A haza felé út sikerült szarul, mivel a lépcsőházban találkoztam egy régi kolléganőmmel, ő még nem tudott semmit. Nohát beszélni nem sikerült róla, dehát nyilván amikor meglátott tudta, hogy mi újság. Még novemberben futottunk össze utoljára, akkor már hatalmas nagy pocakom volt. De látta, hogy mindjárt elsírom magam, így mondta, hogy menjek csak. Aztán most látom, hogy írt e-mailt.
Folyt köv.
2010.01.18 21:22
Zaha, remélem mára jobb lett egy icipicit.
Angie, így ismeretlenül is, remélem, azért búcsúzol, mert már tudod teljesen optimistán látni a világot.
Hemej, ez a ruha dolog.... Én a kismamaruháimat pakoltam el először, illetve azokat is, amik babásan rajtam voltak. Persze zokogva. Ennek az lett a következménye, hogy gyakorlatilag egy teljesen új ruhatár kellett.
Tényleg érezhetnek valamit a kisgyereket. Nekem egy két és fél éves unokahugim van, viszonylag ritkán találkozunk, de ő is annyira várta az ikreket. Ha meglátott az volt az első, hogy húzta fel a felsőmet és simogatta meg puszilgatta a hasamat.
De szegénykém még kb egy hete is rákérdezett, hogy mi van a babákkal. Pedig gondolom anyukám és a nővérem rengeteget trenírozta, hogy nem kérdezgessen. És hát majd meg szakad a szívem ilyenkor, mert tudom, hogy imádták volna egymást:((((
Szilvi én is terveztem, hogy tetőtől talig kitakarítom a lakást, hát nem ment. Most majd talán normálisabban be tudom osztani az időmet, így hogy kevés lesz belőle....
Dido, nem írtad, hogy vagy?????
Angie, így ismeretlenül is, remélem, azért búcsúzol, mert már tudod teljesen optimistán látni a világot.
Hemej, ez a ruha dolog.... Én a kismamaruháimat pakoltam el először, illetve azokat is, amik babásan rajtam voltak. Persze zokogva. Ennek az lett a következménye, hogy gyakorlatilag egy teljesen új ruhatár kellett.
Tényleg érezhetnek valamit a kisgyereket. Nekem egy két és fél éves unokahugim van, viszonylag ritkán találkozunk, de ő is annyira várta az ikreket. Ha meglátott az volt az első, hogy húzta fel a felsőmet és simogatta meg puszilgatta a hasamat.
De szegénykém még kb egy hete is rákérdezett, hogy mi van a babákkal. Pedig gondolom anyukám és a nővérem rengeteget trenírozta, hogy nem kérdezgessen. És hát majd meg szakad a szívem ilyenkor, mert tudom, hogy imádták volna egymást:((((
Szilvi én is terveztem, hogy tetőtől talig kitakarítom a lakást, hát nem ment. Most majd talán normálisabban be tudom osztani az időmet, így hogy kevés lesz belőle....
Dido, nem írtad, hogy vagy?????
2010.01.18 22:58
Én még a kismama ruhámat sem voltam képes elrakni..., igaz nem volt túl sok, mert még csak most kezdtem el vásárolgatni. A pocakos nadrág még mindig ott van az előszobában, képtelen vagyok hozzányúlni, pedig ki kellene mosnom és el kellene raknom.
Néha ahogy olvaslak benneteket azt érzem, hogy én nagyon "elhagyom" magam, de annyira tudok rettegni bizonyos dolgok megtételétől, hogy elkezdek remegni és akaratlanul sírni.
Minden este elhatározom, hogy másnap már tényleg elindulok, lemegyek a boltba vagy legalább csak a ligetbe, és amikor odaérek, teljesen leblokkolok, meg sem bírok mozdulni, csak ülök és remegek.
Ma eljött a Bátyám, szegénykémnek mindig elsírom magam...
De azért történt jó dolog is, szombaton elmentünk a Férjemmel sétálni, így már 2x voltam el itthonról. De a ruha nekem is gond, mert amiket a télen hordtam már nagyok és nem is akarom hordani, viszont amiket régen hordtam még kicsik, így a kordnadrágom végig ki volt gombolva és a slicc is csak félig volt felhúzva
, de ennek ellenére jó volt sétálni a Férjemmel.
Silvi!
Örülök, hogy túl vagy az első lépéseken, lassan nekem is el kell indulnom majd....
És az még jobb, hogy érzed, hogy napról-napra jobb. Van, hogy én is így érzem, aztán meg vissza szinte az egész....
Zaha!
Érezni az írásodból is, hogy ma már jobb volt a napod.
Teljesen igaz, amit írsz a topikról, és jó, hogy van nekünk ez a hely, ahol elsírhatjuk magunkat. Remélem előbb-utóbb nekem is újra meg lesz a "hétköznapi" életem is.
Kubi!
Jó olvasni, hogy nem is volt olyan szörnyű a visszatérés. Nagyon rendes kollégáid vannak.
Nekem is egy Unokahugim van, de Ő még csak márciusban lesz 2 éves, Ő még nem tudott az Unokaöcsi jöttéről, pedig én is biztos voltam benne, hogy majd nagyon jól ki fognak jönni egymással.
Néha ahogy olvaslak benneteket azt érzem, hogy én nagyon "elhagyom" magam, de annyira tudok rettegni bizonyos dolgok megtételétől, hogy elkezdek remegni és akaratlanul sírni.
Minden este elhatározom, hogy másnap már tényleg elindulok, lemegyek a boltba vagy legalább csak a ligetbe, és amikor odaérek, teljesen leblokkolok, meg sem bírok mozdulni, csak ülök és remegek.
Ma eljött a Bátyám, szegénykémnek mindig elsírom magam...
De azért történt jó dolog is, szombaton elmentünk a Férjemmel sétálni, így már 2x voltam el itthonról. De a ruha nekem is gond, mert amiket a télen hordtam már nagyok és nem is akarom hordani, viszont amiket régen hordtam még kicsik, így a kordnadrágom végig ki volt gombolva és a slicc is csak félig volt felhúzva
, de ennek ellenére jó volt sétálni a Férjemmel.
Silvi!
Örülök, hogy túl vagy az első lépéseken, lassan nekem is el kell indulnom majd....
És az még jobb, hogy érzed, hogy napról-napra jobb. Van, hogy én is így érzem, aztán meg vissza szinte az egész....
Zaha!
Érezni az írásodból is, hogy ma már jobb volt a napod.
Teljesen igaz, amit írsz a topikról, és jó, hogy van nekünk ez a hely, ahol elsírhatjuk magunkat. Remélem előbb-utóbb nekem is újra meg lesz a "hétköznapi" életem is.
Kubi!
Jó olvasni, hogy nem is volt olyan szörnyű a visszatérés. Nagyon rendes kollégáid vannak.
Nekem is egy Unokahugim van, de Ő még csak márciusban lesz 2 éves, Ő még nem tudott az Unokaöcsi jöttéről, pedig én is biztos voltam benne, hogy majd nagyon jól ki fognak jönni egymással.
dido
2010.01.19 00:57
A kismama ruhákkal a múlt héten eljutottam odáig, hogy bedobáltam a szekrény aljára amit utoljára hordtam és kimostam. Ma már átraktam az egész szekrényt. Mindig a nyári-téli forgás szokott lenni, egy hónapja kicsi-jó forgás volt, most pedig vissza az egész. azzal a változással, hogy én is kiszedtem azokat is amit babásan hortam és most is hordhatnám, de nem bírnám felvenni. Így most a kismama ruhák a sarokban egy kupacban, tovább nem jutottam. Holnap majd bezsákolom és megy a kamrába. Jó sok van, mert imádok vásárolni és persze amint megtudtam, hogy jön a baba már vásároltam is. Van olyan amit még nem is hordtam, csak előre vettem.... úgy szeretném még hordani őket.... most jut az eszembe a kabátom is kint lóg az előszobában azt is el kell rakni.
Dido
a séta a Férjeddel nagyon jó dolog. Mindig egy kicsit többet és jó lesz. üzletbe egyedül én sem tudok menni, ahol voltam mindig a párommal, de eddig egyik sem végződött jól. Te is visszatérsz a hétköznapi életbe, csak kissé nehezebben megy. Próbálkozni kell, aztán majd egyszercsak sikerül, csak nem szabad teljesen bezárkózni. Erőnek erejével kell a pozitív gondolatra koncentrálni. Nem kell a bolttal kezdeni. kezd olyan helyen ahol nincs sok ember akivel szóba kéne állnod.
A Bátyád miatt nagyon irigyellek.Én nagyon jól kijöttem régen a Bátyámmal, szinte naponta beszéltünk, ha nem személyesen akkor telefonon, de amióta együtt van az élettársával, már szinte nincs is kapcsolatunk. Szeptemberben beszéltünk utoljára a nagymamánknál, búcsúkor. (a párja akkor is grimaszolt.) A Bátyám azt sem tudja szerintem, hogy babát vártam nemhogy a történteket. Hacsak azóta valaki nem mondta neki. Bár fel sem hívott, úgyhogy vagy nem tudja, vagy a párja lebeszélte róla. El tudom róla képzelni, mert kb. 2 kete láttam a csajt az üzletben és elfordította a fejét mintha nem látna, pedig ott mentem el előtte. Én meg direkt hangosan ráköszöntem. A párom le is tolt, hogy miért nem hagyom a csudába. Azért, mert nagyon hiányzik a Bátyám, de ezt ő nem igazán érti, mert nem állnak annyira közel egymáshoz a testvéreivel.
Újabb változás:tavaly még ki nem léptem volna az utcára teljes smink nélkül( szó szerint: alapozó, szemceruza, arcpír, rúzs). Azóta, hogy hazajöttem a kórházból nem volt smink. Múlt héten max. kihúztam a szemem ha mentem dokihoz. ma pedig ahogy indultam benéztem a tükörbe és arra gondoltam kéne egy kis rúzs a számra. Ezeket mind-mind apró kis pozitív lépéseknek fogom fel. Talán már kezdek egy kicsit felébredni. Ma már azt is észrevettem, hogy furán néz rám köszönés után egy ismerős az utcán(olyan aki biztos nem tud még semmit). Rájöttem miért. Mert régen mindig szélesen mosolyogva köszöntem mindenkinek, így most amikor ő mosolyogva köszönt én pedig simán köszöntem, nem mosolyogtam egy cseppett sem, ő meglepődött. Nem álltam meg beszélgetni, gondolom most azt hiszi talán haragszom. Most tudatosítottam magammal, hogy milyen összegörnyedve, fejet lehajtva, szomorúan megyek az utcán. Ezen is megpróbálok változtatni.
Zaha,
örülök, hogy ma már jobban vagy.
Nagyon is egyetértek veled, azzal amit Angienak írtál (nem tudom hogyan kell betenni az idézetet) de tényleg olyan ez a hely mint a siratófal, jó elmondani azt amit más nem ért meg. van, hogy a párom is csak néz, hogy hát az előbb már nevetgéltünk, mi van megint, hogy sírok?! És hiába nevetgélek odakint, a lelkem fáj és elég egy pillanat és minden újra előjön.
Kubi,
nagyon szorítottam a mai napra neked. Jó, hogy egész jól sikerült. Most már biztos könnyebb lesz még ha lesznek is rosszabb napok.
Na, megint jól belelendültem. Csak ne lennének ezek az esték és ne kéne lefeküdni. Ez még nehéz. De most már muszáj, mert reggel kelni kell. Remélem most gyorsan beájulok az ágyba és már elég zsibbadt az agyam, hogy ne gondolkozzak....
Dido
a séta a Férjeddel nagyon jó dolog. Mindig egy kicsit többet és jó lesz. üzletbe egyedül én sem tudok menni, ahol voltam mindig a párommal, de eddig egyik sem végződött jól. Te is visszatérsz a hétköznapi életbe, csak kissé nehezebben megy. Próbálkozni kell, aztán majd egyszercsak sikerül, csak nem szabad teljesen bezárkózni. Erőnek erejével kell a pozitív gondolatra koncentrálni. Nem kell a bolttal kezdeni. kezd olyan helyen ahol nincs sok ember akivel szóba kéne állnod.
A Bátyád miatt nagyon irigyellek.Én nagyon jól kijöttem régen a Bátyámmal, szinte naponta beszéltünk, ha nem személyesen akkor telefonon, de amióta együtt van az élettársával, már szinte nincs is kapcsolatunk. Szeptemberben beszéltünk utoljára a nagymamánknál, búcsúkor. (a párja akkor is grimaszolt.) A Bátyám azt sem tudja szerintem, hogy babát vártam nemhogy a történteket. Hacsak azóta valaki nem mondta neki. Bár fel sem hívott, úgyhogy vagy nem tudja, vagy a párja lebeszélte róla. El tudom róla képzelni, mert kb. 2 kete láttam a csajt az üzletben és elfordította a fejét mintha nem látna, pedig ott mentem el előtte. Én meg direkt hangosan ráköszöntem. A párom le is tolt, hogy miért nem hagyom a csudába. Azért, mert nagyon hiányzik a Bátyám, de ezt ő nem igazán érti, mert nem állnak annyira közel egymáshoz a testvéreivel.
Újabb változás:tavaly még ki nem léptem volna az utcára teljes smink nélkül( szó szerint: alapozó, szemceruza, arcpír, rúzs). Azóta, hogy hazajöttem a kórházból nem volt smink. Múlt héten max. kihúztam a szemem ha mentem dokihoz. ma pedig ahogy indultam benéztem a tükörbe és arra gondoltam kéne egy kis rúzs a számra. Ezeket mind-mind apró kis pozitív lépéseknek fogom fel. Talán már kezdek egy kicsit felébredni. Ma már azt is észrevettem, hogy furán néz rám köszönés után egy ismerős az utcán(olyan aki biztos nem tud még semmit). Rájöttem miért. Mert régen mindig szélesen mosolyogva köszöntem mindenkinek, így most amikor ő mosolyogva köszönt én pedig simán köszöntem, nem mosolyogtam egy cseppett sem, ő meglepődött. Nem álltam meg beszélgetni, gondolom most azt hiszi talán haragszom. Most tudatosítottam magammal, hogy milyen összegörnyedve, fejet lehajtva, szomorúan megyek az utcán. Ezen is megpróbálok változtatni.
Zaha,
örülök, hogy ma már jobban vagy.
Nagyon is egyetértek veled, azzal amit Angienak írtál (nem tudom hogyan kell betenni az idézetet) de tényleg olyan ez a hely mint a siratófal, jó elmondani azt amit más nem ért meg. van, hogy a párom is csak néz, hogy hát az előbb már nevetgéltünk, mi van megint, hogy sírok?! És hiába nevetgélek odakint, a lelkem fáj és elég egy pillanat és minden újra előjön.
Kubi,
nagyon szorítottam a mai napra neked. Jó, hogy egész jól sikerült. Most már biztos könnyebb lesz még ha lesznek is rosszabb napok.
Na, megint jól belelendültem. Csak ne lennének ezek az esték és ne kéne lefeküdni. Ez még nehéz. De most már muszáj, mert reggel kelni kell. Remélem most gyorsan beájulok az ágyba és már elég zsibbadt az agyam, hogy ne gondolkozzak....
Silvi
2010.01.19 09:05
Dido, ne gondold, hogy Te jobban elhagytad magad. Időnként mindenki. És hát nem vagyunk egyformák. Nézz oda, már kimentél kétszer, ez is valami. Van, akinek ez az első időszak kegyetlenebb, van, aki ezt viszonylag jól viseli, akar előrelépni, és később megtorpan, mert akkor bukik ki belőle.
Ezt meg kell élni, nem sürgetni, és szép lassan össze fogod tudni szedni magad.
Nem tudom már, melyikőtök írta, hogy ajánlottak neki egy pszichodokit a II-esen, aki régen ott dolgozott. Én hozzá jártam, kedves, megnyugtató nő, csak beszélgettünk. Őszintén: nem éreztem a hatását, de lehet, hogy volt.
Szilvi, smink. Én még a kórházban is kifestettem megama, és utána is, milyen furcsa, hogy ezzel egyáltalán foglalkoztam. Nem tudom, miért.
Bátyád felesége... Tetszik, hogy köszöntél neki.
Ezt meg kell élni, nem sürgetni, és szép lassan össze fogod tudni szedni magad.
Nem tudom már, melyikőtök írta, hogy ajánlottak neki egy pszichodokit a II-esen, aki régen ott dolgozott. Én hozzá jártam, kedves, megnyugtató nő, csak beszélgettünk. Őszintén: nem éreztem a hatását, de lehet, hogy volt.
Szilvi, smink. Én még a kórházban is kifestettem megama, és utána is, milyen furcsa, hogy ezzel egyáltalán foglalkoztam. Nem tudom, miért.
Bátyád felesége...
Tetszik, hogy köszöntél neki.Zaha
2010.01.19 18:18
Sziasztok!
Úgy látom ma mindenki eltűnt:)
Hogy vagytok, mi újság?
Én ma elfáradtam rendesen, pedig nem sok munkám van. Terveztem, hogy tornázok egy picit, de nem fog menni, ezt már most látom.
Ma beszéltem a közvetlen főnökömmel is, ő azt mondta, hogy szerinte jót fog tenni nekem a munka.
Arra is célzott, hogy nyugodtan mehetek tavasszal orvoshoz, úgy ahogy eddig. Tehát fel vannak készülve arra, hogy idén újra eltűnök.
Zaha a II-esen a pszichodoki tb-alapon volt? Mennyit voltál nála? Hogy lehet hozzá bejutni??
Vagy félreértettem valamit és másnak van új infója róla?
Előre is köszi!
Úgy látom ma mindenki eltűnt:)
Hogy vagytok, mi újság?
Én ma elfáradtam rendesen, pedig nem sok munkám van. Terveztem, hogy tornázok egy picit, de nem fog menni, ezt már most látom.
Ma beszéltem a közvetlen főnökömmel is, ő azt mondta, hogy szerinte jót fog tenni nekem a munka.
Arra is célzott, hogy nyugodtan mehetek tavasszal orvoshoz, úgy ahogy eddig. Tehát fel vannak készülve arra, hogy idén újra eltűnök.
Zaha a II-esen a pszichodoki tb-alapon volt? Mennyit voltál nála? Hogy lehet hozzá bejutni??
Vagy félreértettem valamit és másnak van új infója róla?
Előre is köszi!
2010.01.19 19:03
Sziasztok én is vagyok csak ma rohangálos napoam volt.Estére meg pipát(Beni a pizzát pipának hívja)kellet csinálnom.Amúgy körülményekhez "jó"napom volt.
Smink:èn ki sminkelem magam...
Szilvi:Bátyádról irtál olyan mintha az én bátyámról irtál volna.Èn 2,5 évig nem beszéltem vele...nálunk is az ö csaja miatt.Pont most hétvégén beszéltünk elöször...Ö sem tudta mi történt most meg nem tudom hány e-mailt kaptam töle hogy mennyire sajnálja.
Kubi:Örülök neki hogy egész is jól sikerülte az elsö két napod.Tetszik a fönök hozzá állása ha dokihoz kell menni...
Torna:èn is gondolkozok rajta fitness studiókat nézztem van egy itta közelbe szombaton van nöi torna..stb talán el kéne menni szombaton apa vigyázzna a fiúkra úgy mond apa-gyerekei szombat délelött ilyenkor azt csinálhatnának amit akarnak.
Séta:Nos nekem a gyerekek miatt mindenképen kell menni de én érzem hogy a friss levegö jót tesz...vásárolnom is kell apa napközben nincs.....
Smink:èn ki sminkelem magam...
Szilvi:Bátyádról irtál olyan mintha az én bátyámról irtál volna.Èn 2,5 évig nem beszéltem vele...nálunk is az ö csaja miatt.Pont most hétvégén beszéltünk elöször...Ö sem tudta mi történt most meg nem tudom hány e-mailt kaptam töle hogy mennyire sajnálja.
Kubi:Örülök neki hogy egész is jól sikerülte az elsö két napod.Tetszik a fönök hozzá állása ha dokihoz kell menni...
Torna:èn is gondolkozok rajta fitness studiókat nézztem van egy itta közelbe szombaton van nöi torna..stb talán el kéne menni szombaton apa vigyázzna a fiúkra úgy mond apa-gyerekei szombat délelött ilyenkor azt csinálhatnának amit akarnak.
Séta:Nos nekem a gyerekek miatt mindenképen kell menni de én érzem hogy a friss levegö jót tesz...vásárolnom is kell apa napközben nincs.....
2010.01.19 20:11
Sziasztok!
Köszönöm a biztató szavakat. Talán az elmúlt 5 év miatt megy ennyire nehezen.
Az első két Baba után alig vártam, hogy elteljen a 3 hónap és újra lehessen próbálkozni, de a 3. Baba után már nem ment ez az optimizmus. 10 kilót fogytam és nem akartam újra megpróbálni. 1,5 év kellett hozzá, hogy újra úgy érezzem, hogy próbáljuk meg még egyszer.... nem gondoltam, hogy most még rosszabbul alakulnak majd a dolgok....
Nagyon próbálok erős lenni, és a mai napom nem volt olyan rossz.
Köszönöm, hogy megértetek, és segítetek.
Szilvi, Hemej!
Sajnálom, hogy így eltávolodtatok a Bátyátoktól
Nekem szerencsére, tényleg nagyon jó a kapcsolatom a Bátyámmal, bár a sógornőmmel mi sem vagyunk beszélő viszonyban, de ez szerencsére nem befolyásolja a Bátyámmal és az Unokahúgommal való kapcsolatunkat.
Szilvi!
Jó olvasni, hogy napról-napra egy kicsivel mindig előrébb jutsz.
Zaha!
Én írtam, hogy a klinikán ajánlott a védőnő egy pszichológust, de nem találtam róla semmi infót a neten, így nem hívtam fel. Nála mennyi volt egy alkalom, és hányszor voltál nála? És hol van helyileg?
Kubi!
Nagyon rendesek a munkahelyeden.
Sikerült elhozni a kórházból a leleteket?
Te voltál már kontrollon? Én még csak most megyek csütörtökön, de még mindig van egy kis barnázás. Nem tudom meddig fog tartani.
A tornára már én is gondoltam, akkor legalább nem gondolkodik az ember, de nem tudom, hogy mikor lehet ezt elkezdeni.
Köszönöm a biztató szavakat. Talán az elmúlt 5 év miatt megy ennyire nehezen.
Az első két Baba után alig vártam, hogy elteljen a 3 hónap és újra lehessen próbálkozni, de a 3. Baba után már nem ment ez az optimizmus. 10 kilót fogytam és nem akartam újra megpróbálni. 1,5 év kellett hozzá, hogy újra úgy érezzem, hogy próbáljuk meg még egyszer.... nem gondoltam, hogy most még rosszabbul alakulnak majd a dolgok....
Nagyon próbálok erős lenni, és a mai napom nem volt olyan rossz.
Köszönöm, hogy megértetek, és segítetek.
Szilvi, Hemej!
Sajnálom, hogy így eltávolodtatok a Bátyátoktól
Nekem szerencsére, tényleg nagyon jó a kapcsolatom a Bátyámmal, bár a sógornőmmel mi sem vagyunk beszélő viszonyban, de ez szerencsére nem befolyásolja a Bátyámmal és az Unokahúgommal való kapcsolatunkat.
Szilvi!
Jó olvasni, hogy napról-napra egy kicsivel mindig előrébb jutsz.
Zaha!
Én írtam, hogy a klinikán ajánlott a védőnő egy pszichológust, de nem találtam róla semmi infót a neten, így nem hívtam fel. Nála mennyi volt egy alkalom, és hányszor voltál nála? És hol van helyileg?
Kubi!
Nagyon rendesek a munkahelyeden.
Sikerült elhozni a kórházból a leleteket?
Te voltál már kontrollon? Én még csak most megyek csütörtökön, de még mindig van egy kis barnázás.
Nem tudom meddig fog tartani.
A tornára már én is gondoltam, akkor legalább nem gondolkodik az ember, de nem tudom, hogy mikor lehet ezt elkezdeni.
dido
2010.01.19 20:28
Sziasztok!
Megint egy kisbaba a nyilvános inkubátorban. És ráadásul kislány... én úgy szeretnék egy kislányt....
Kubi
nagyon jó, hogy ilyen megértő főnököd van. És még esze is van...
vagy ismeri a nőket,tudja mire számítson.
Hemej
a fiamnak a múlt héten volt pizza nap, 2x egymás után.
Nálunk nincs a közeljövőben kilátás a Bátyámmal való beszélgetésre több ok miatt is Az jó, hogy neked sikerült a tiéddel beszélni.
A női torna nem rossz ötlet. Egy kis kikapcsolódás kell neked is és az apa - gyerek program nagyon jót tesz a családnak - főleg, hogy fiúk. Nálunk is vannak olyan programok amiket csak a párom csinál a fiammal nélkülem.
Én tegnaptól elkezdtem itthon ledolgozni a kis pocakomat. A baba előtt mindig szoktam tornázni rá, most visszatérek hozzá.
Dido
hol vagy, hogy vagy? Közben látom, itt vagy!
Megint egy kisbaba a nyilvános inkubátorban. És ráadásul kislány... én úgy szeretnék egy kislányt....
Kubi
nagyon jó, hogy ilyen megértő főnököd van. És még esze is van...
vagy ismeri a nőket,tudja mire számítson.
Hemej
a fiamnak a múlt héten volt pizza nap, 2x egymás után.
Nálunk nincs a közeljövőben kilátás a Bátyámmal való beszélgetésre több ok miatt is
Az jó, hogy neked sikerült a tiéddel beszélni.
A női torna nem rossz ötlet. Egy kis kikapcsolódás kell neked is és az apa - gyerek program nagyon jót tesz a családnak - főleg, hogy fiúk. Nálunk is vannak olyan programok amiket csak a párom csinál a fiammal nélkülem.
Én tegnaptól elkezdtem itthon ledolgozni a kis pocakomat. A baba előtt mindig szoktam tornázni rá, most visszatérek hozzá.
Dido
hol vagy, hogy vagy? Közben látom, itt vagy!
Silvi
2010.01.19 20:40
Dido,
elhiszem, hogy nagyon nehéz neked azok után amin keresztülmentél. Biztos mindig nehezebb újra és újra talpra állni. De nagyon bízom benne, hogy sikerülni fog most is. Hinni kell benne, hogy most már csak jó jöhet. Alaposan kivizsgálnak és meg találják a bajt és orvosolják.
Sok-sok ölelést küldök neked (mondanám, hogy sok-sok pozitív energiát, de azt még csak én is szedegetem, de abból ami van küldök, csak az nem sok-sok)
A tornára kérdezz rá csütörtökön a dokitól. Szerintem, ha csak valami könnyűvel kezded már lehet most is.
Ma eszembe jutott, hogy pénteken kozmetikushoz van időpontom. Nincs kedvem hozzá, felhívtam, hogy nem tudok menni és kérdezte, hogy vagyok. Szerintem már hallott valamit, mert nagyon együttérző hangon kérdezte. De csak annyit mondtam, nem igazán jól a többit majd személyesen. Régi ismerősöm, biztos kiborultam volna, ha beszélek vele.
elhiszem, hogy nagyon nehéz neked azok után amin keresztülmentél. Biztos mindig nehezebb újra és újra talpra állni. De nagyon bízom benne, hogy sikerülni fog most is. Hinni kell benne, hogy most már csak jó jöhet. Alaposan kivizsgálnak és meg találják a bajt és orvosolják.
Sok-sok ölelést küldök neked (mondanám, hogy sok-sok pozitív energiát, de azt még csak én is szedegetem, de abból ami van küldök, csak az nem sok-sok)
A tornára kérdezz rá csütörtökön a dokitól. Szerintem, ha csak valami könnyűvel kezded már lehet most is.
Ma eszembe jutott, hogy pénteken kozmetikushoz van időpontom. Nincs kedvem hozzá, felhívtam, hogy nem tudok menni és kérdezte, hogy vagyok. Szerintem már hallott valamit, mert nagyon együttérző hangon kérdezte. De csak annyit mondtam, nem igazán jól a többit majd személyesen. Régi ismerősöm, biztos kiborultam volna, ha beszélek vele.
Silvi
2010.01.19 21:27
Dido,
egyáltalán nem lehet csodálkozni, hogy Neked lassabban megy. Azt gondolom, bár csak a magam nevében tudok beszélni, hogy az első után még tud az ember valamennyire optimistán a jövőbe tekinteni, de ennyi tragédia után mégis hogy kéne??????
Talán egy kis biztatás.... A nagynéném 3 középidős vetélésen van túl, az unokahúgom is 1 kg-mal született, és most már egy 20 éves nőci. Kicsit lüke
, de nem a koraszülöttségtől. Ő mondta, hogy mindenen túl lehet lenni. Nekem is az volt az első kérdésem, hogy lehet ilyen után normálisnak maradni????
Még nem hoztam el a papíromat, lehet, hogy majd betelefonálok, hogy ennyi idő után is csak simán odaadják-e. Nekem kontrollra egy hét után kellett csak mennem. Nem is igazán értettem, hogy miért nem 6 hetes van. No mindegy. Ez nekem már kimarad. Jövő héten úgyis kell hívnom a dokit, hogy a következő ciklusnál nézzen már egy hormonsort. Aztán lehet, hogy azt mondja, hogy meg is vizsgálna...
egyáltalán nem lehet csodálkozni, hogy Neked lassabban megy. Azt gondolom, bár csak a magam nevében tudok beszélni, hogy az első után még tud az ember valamennyire optimistán a jövőbe tekinteni, de ennyi tragédia után mégis hogy kéne??????
Talán egy kis biztatás.... A nagynéném 3 középidős vetélésen van túl, az unokahúgom is 1 kg-mal született, és most már egy 20 éves nőci. Kicsit lüke
, de nem a koraszülöttségtől. Ő mondta, hogy mindenen túl lehet lenni. Nekem is az volt az első kérdésem, hogy lehet ilyen után normálisnak maradni????
Még nem hoztam el a papíromat, lehet, hogy majd betelefonálok, hogy ennyi idő után is csak simán odaadják-e. Nekem kontrollra egy hét után kellett csak mennem. Nem is igazán értettem, hogy miért nem 6 hetes van. No mindegy. Ez nekem már kimarad. Jövő héten úgyis kell hívnom a dokit, hogy a következő ciklusnál nézzen már egy hormonsort. Aztán lehet, hogy azt mondja, hogy meg is vizsgálna...
2010.01.20 01:19
Silvi!
Ez nagyon szörnyű, de legalább az inkubátorba tették....
Ha jól értem, akkor kisvárosban laktok, nem lehet könnyű, hogy lépten-nyomon ismerősbe botlasz és mindenkivel meg kell állni beszélgetni....
Köszönöm az ölelést és a pozitív energiát, de Neked is nagy szükséged van rá!!!
Pontosan így érzem, hogy minden Baba elvesztése után egyre hátrábbról kell újra indulnom...., már ha van még hová...., pedig most úgy bíztunk benne, hogy minden rendben lesz...., attól félek, hogy a Kisfiunkkal elvesztettük az igazi családdá válás reményét is....
Kubi!
Nem tudom, hogy túl tudnék-e élni még egy középidős vesztést, nem is tudom, hogy bírta a Nagynénéd....
Biztos, hogy simán odaadják, legfeljebb tovább keresik. A Férjem is még csak 2 hete hozta el.
Neked 1 hét alatt el is múlt a vérezgetés?
Nem korai még hormonokat nézni? Az azért nem áll vissza ilyen hamar, nem?
Hemej!
Jó olvasni, hogy viszonylag jó napod volt.
A fiús nap az nagyon jó ötlet, gondolom a Férjed odáig van, hogy 2 fia is van. A Férjem is természetesen kisfiút szeretett volna mindig, de sajnos már csak miután megszületett tudtuk meg, hogy tényleg Kisfiunk volt...
Ez nagyon szörnyű, de legalább az inkubátorba tették....
Ha jól értem, akkor kisvárosban laktok, nem lehet könnyű, hogy lépten-nyomon ismerősbe botlasz
és mindenkivel meg kell állni beszélgetni....
Köszönöm az ölelést és a pozitív energiát, de Neked is nagy szükséged van rá!!!
Pontosan így érzem, hogy minden Baba elvesztése után egyre hátrábbról kell újra indulnom...., már ha van még hová...., pedig most úgy bíztunk benne, hogy minden rendben lesz...., attól félek, hogy a Kisfiunkkal elvesztettük az igazi családdá válás reményét is....
Kubi!
Nem tudom, hogy túl tudnék-e élni még egy középidős vesztést, nem is tudom, hogy bírta a Nagynénéd....
Biztos, hogy simán odaadják, legfeljebb tovább keresik. A Férjem is még csak 2 hete hozta el.
Neked 1 hét alatt el is múlt a vérezgetés?
Nem korai még hormonokat nézni? Az azért nem áll vissza ilyen hamar, nem?
Hemej!
Jó olvasni, hogy viszonylag jó napod volt.
A fiús nap az nagyon jó ötlet, gondolom a Férjed odáig van, hogy 2 fia is van. A Férjem is természetesen kisfiút szeretett volna mindig, de sajnos már csak miután megszületett tudtuk meg, hogy tényleg Kisfiunk volt...
dido
2010.01.20 07:56
Jó reggelt!
Dido, látom, megint nem ment az alvás...
Nem tudom, ismered-e, van egy olyan könyv, hogy Asszonyok álmában síró babák. Történetek vannak benne babák elveszítéséről. Ott az egyik nő sorozatban hat vagy hét babát vesztett el egymás után úgy, hogy születésük után egy héttel meghaltak. És felállt. Sokféle történet van benne, egy kicsit mindannyiónkéra hasonlít valamelyik. Ha gondolod, nézz utána, én sokat olvasgattam, rengeteget segített, mert - bár akkor még nem hittem el - arról szól, hogy van tovább.
Van egy másik könyv is, az Áldatlan állapot, ebben beteg magzatokról, babákról van szó és a döntésről.
A pszichodokiról írok priviben Neked is és Kubinak is.
Legyen könnyebb napotok.
Dido, látom, megint nem ment az alvás...
Nem tudom, ismered-e, van egy olyan könyv, hogy Asszonyok álmában síró babák. Történetek vannak benne babák elveszítéséről. Ott az egyik nő sorozatban hat vagy hét babát vesztett el egymás után úgy, hogy születésük után egy héttel meghaltak. És felállt. Sokféle történet van benne, egy kicsit mindannyiónkéra hasonlít valamelyik. Ha gondolod, nézz utána, én sokat olvasgattam, rengeteget segített, mert - bár akkor még nem hittem el - arról szól, hogy van tovább.
Van egy másik könyv is, az Áldatlan állapot, ebben beteg magzatokról, babákról van szó és a döntésről.
A pszichodokiról írok priviben Neked is és Kubinak is.
Legyen könnyebb napotok.
Zaha
2010.01.20 08:13
jó reggelt!
Dido:Igen imádja a fiúkat apa.Szeretnek már most együtt szerelni ..stb
Pozitív történet:Tudom "könnyü" mondani hogy ne adjátok fel.Amikor Benit vártam megismertem egy nöt ö 37 éves volt és sorba veszitette el a babáit 6-7 babát.A kislánya sem idöre született hamarabb bújt ki intenziven ápolták..stb ma már ö is lassan 3-éves lesz semmi külömbség sincs közte és kisfiam között.Söt ö már tisztán beszél az én kisfiam meg a beszéd nem igazán barátok..mostanába kezdet beszélni de mindennap egyre többet.Nos a lényeg a nö a kislány után megint terhes lett és azóta már megis szült.
Mi azzért vagyunk egymásnak hogy "beszéljünk"vannak jobb vannak rosszab napok.
Dido:Igen imádja a fiúkat apa.Szeretnek már most együtt szerelni ..stb
Pozitív történet:Tudom "könnyü" mondani hogy ne adjátok fel.Amikor Benit vártam megismertem egy nöt ö 37 éves volt és sorba veszitette el a babáit 6-7 babát.A kislánya sem idöre született hamarabb bújt ki intenziven ápolták..stb ma már ö is lassan 3-éves lesz semmi külömbség sincs közte és kisfiam között.Söt ö már tisztán beszél az én kisfiam meg a beszéd nem igazán barátok..mostanába kezdet beszélni de mindennap egyre többet.Nos a lényeg a nö a kislány után megint terhes lett és azóta már megis szült.
Mi azzért vagyunk egymásnak hogy "beszéljünk"vannak jobb vannak rosszab napok.
2010.01.20 08:55
Sziasztok!
Zaha!
Köszi.
Már rátaláltam mindkét könyvre a neten. Nem is tudom, egy-két rész, talán ajánlóként, ki van emelve belőle és elolvastam őket, de tényleg nagyon tragikus, nagyon rossz volt olvasni. Azt mondod Neked segített? Mondjuk az biztos, hogy végig sírtam amíg olvastam, és minden sírás megkönnyebbülést hoz. Lehet, hogy igazad van és segít, amikor olvastam mindenesetre nagyon rossz volt.
Tudom én, hogy vannak az enyémtől szörnyűbb történetek is, mint pl. 40 hétig hordani és utána elveszíteni, vagy két kis életet veszteni el egyszerre minden ok nélkül, vagy a megszületése után megismerni, látni a Kicsi küzdelmét és csak napokkal, hetekkel később elveszíteni...., és tudom, hogy végül talpra áll majdnem mindenki, csak iszonyú nehéz.
Amikor a kórházban mondta, az orvos, hogy most akkor 6 hónapig ne legyek terhes, arra gondoltam, hogy én már soha nem merek vállalni többé babát. Ami pluszban nagyon szörnyű a Kisfiunk elvesztése mellett, hogy az én érzéseim, gondolkodásom szerint gyerek nélkül nem élet az élet, de hogy gondolhatnék arra, hogy még egy babát vállalok, ha nincs meg az ok, hogy miért történt ami történt, és újra megtörténhet. Még egy baba, akinek majd megint nem adom, hanem elveszem az életét... sokszor úgy gondolom, hogy már 4-et vállalni is felelőtlenség volt tőlem...
A pozitív történetek azért jól jönnek, ezekből lehet egy kis erőt meríteni!!!
Zaha!
Köszi.
Már rátaláltam mindkét könyvre a neten. Nem is tudom, egy-két rész, talán ajánlóként, ki van emelve belőle és elolvastam őket, de tényleg nagyon tragikus, nagyon rossz volt olvasni. Azt mondod Neked segített? Mondjuk az biztos, hogy végig sírtam amíg olvastam, és minden sírás megkönnyebbülést hoz. Lehet, hogy igazad van és segít, amikor olvastam mindenesetre nagyon rossz volt.
Tudom én, hogy vannak az enyémtől szörnyűbb történetek is, mint pl. 40 hétig hordani és utána elveszíteni, vagy két kis életet veszteni el egyszerre minden ok nélkül, vagy a megszületése után megismerni, látni a Kicsi küzdelmét és csak napokkal, hetekkel később elveszíteni...., és tudom, hogy végül talpra áll majdnem mindenki, csak iszonyú nehéz.
Amikor a kórházban mondta, az orvos, hogy most akkor 6 hónapig ne legyek terhes, arra gondoltam, hogy én már soha nem merek vállalni többé babát. Ami pluszban nagyon szörnyű a Kisfiunk elvesztése mellett, hogy az én érzéseim, gondolkodásom szerint gyerek nélkül nem élet az élet, de hogy gondolhatnék arra, hogy még egy babát vállalok, ha nincs meg az ok, hogy miért történt ami történt, és újra megtörténhet. Még egy baba, akinek majd megint nem adom, hanem elveszem az életét... sokszor úgy gondolom, hogy már 4-et vállalni is felelőtlenség volt tőlem...
A pozitív történetek azért jól jönnek, ezekből lehet egy kis erőt meríteni!!!
dido
2010.01.20 11:33
Dido, Te életet akartál adni nekik, és nem Te vetted el. Nem te okoztad, nem tehetsz róla. Nem vagy felelőtlen. Gyereket szeretnél, nagyon, és mindent megtettél, hogy legyen. A többi...az nem Te voltál.
Nekem azért segített az a könyv, mert valamilyen módon mindegyiknek volt egy pozitív végkicsengése. Hogy lehet még szépen, jól élni utána is, csak idővel. És akkor ezt még én nem tudtam elképzelni, azt gondoltam, bár megdögölhetnék, hogy vége mindennek. És az is jó volt, hogy láttam, nem vagyok egyedül. Kerestem az okokat, miért pont én, miért mi? És láttam, hogy nincs oka, mással, jó emberekkel, ugyanúgy megtörténik, ez nem büntetés, ahogy a jó dolgok sem az érdemeink miatt történnek.
Nagyanyám mondta, hogy az élet mindig azokkal a legkegyetlenebb, akik a leghűségesebben szolgálják. Már ezt sem gondolom, nem gondolok inkább erről semmit, próbálom fejben tartani a dokim szavait: ez egy fatális, tragikus véletlen, egy "baleset", biológia. Nincs neki mélyebb oka. Persze ő férfi.
Nekem azért segített az a könyv, mert valamilyen módon mindegyiknek volt egy pozitív végkicsengése. Hogy lehet még szépen, jól élni utána is, csak idővel. És akkor ezt még én nem tudtam elképzelni, azt gondoltam, bár megdögölhetnék, hogy vége mindennek. És az is jó volt, hogy láttam, nem vagyok egyedül. Kerestem az okokat, miért pont én, miért mi? És láttam, hogy nincs oka, mással, jó emberekkel, ugyanúgy megtörténik, ez nem büntetés, ahogy a jó dolgok sem az érdemeink miatt történnek.
Nagyanyám mondta, hogy az élet mindig azokkal a legkegyetlenebb, akik a leghűségesebben szolgálják. Már ezt sem gondolom, nem gondolok inkább erről semmit, próbálom fejben tartani a dokim szavait: ez egy fatális, tragikus véletlen, egy "baleset", biológia. Nincs neki mélyebb oka. Persze ő férfi.
Zaha
2010.01.20 13:57
Dido!
Azonnal felejtsd el azokat a gondolatokat amit leírtál! Te nem vagy hibás semmiben! Ha úgy lett volna, hogy van valami ami miatt az orvos megtiltja a terhességet és Te vállalod és akkor következnek be ezek a dolgok akkor lehetne gondolkozni a felelőségeden. De így semmiképpen! Nem vetted el senkinek az életét! Lesz még babád, lesz még "igazi" családod. Ami nagyon fontos, az előbb olvastam a Babanet rendelőjében, hogy ne csak fizikailag, de lelkileg is rendbe gyere. Érdemes megfontolni a pszichodokit. Nekem a nődokim végig mondogatta, hogy az előző angyalkát el kell engednem, túl kell lépnem rajta (mivel hetente jártam hozzá ellenőrzésre, tudta, hogy nagyon parázok és mindig rá gondolok). Most már felfogtam mit értet ez alatt.
Ma reggelfelé gyönyörű kisbabákkal álmodtam. Bent voltam a kórházban és csak dajkáltam a pici babákat. Az óra csörgésére nem akartam felkelni, mert meg akartam tudni, melyik az enyém.
Sajnos nem sikerült, de éreztem ott van az enyém is köztük. Olyan szép álom volt! Remélem valóra válik. És mindenki másnak is itt a topicban.
Azonnal felejtsd el azokat a gondolatokat amit leírtál! Te nem vagy hibás semmiben! Ha úgy lett volna, hogy van valami ami miatt az orvos megtiltja a terhességet és Te vállalod és akkor következnek be ezek a dolgok akkor lehetne gondolkozni a felelőségeden. De így semmiképpen! Nem vetted el senkinek az életét! Lesz még babád, lesz még "igazi" családod. Ami nagyon fontos, az előbb olvastam a Babanet rendelőjében, hogy ne csak fizikailag, de lelkileg is rendbe gyere. Érdemes megfontolni a pszichodokit. Nekem a nődokim végig mondogatta, hogy az előző angyalkát el kell engednem, túl kell lépnem rajta (mivel hetente jártam hozzá ellenőrzésre, tudta, hogy nagyon parázok és mindig rá gondolok). Most már felfogtam mit értet ez alatt.
Ma reggelfelé gyönyörű kisbabákkal álmodtam. Bent voltam a kórházban és csak dajkáltam a pici babákat. Az óra csörgésére nem akartam felkelni, mert meg akartam tudni, melyik az enyém.
Sajnos nem sikerült, de éreztem ott van az enyém is köztük. Olyan szép álom volt! Remélem valóra válik. És mindenki másnak is itt a topicban.
Silvi
2010.01.20 19:31
Sziasztok!
Megvagyok!
Dido, jobb volt egy picit a mai napod? Szerintem semmi gond az érzéseiddel, teljesen rendben van, hogy kisbabát szeretnél, mert úgy teljes a család. Én is így érzem.
És közben ne okold magad. TE nem tehetsz semmiről. Hogy is tehetnél. A kisbabát azért szeretnéd, hogy minden szeretetet és törődést meg tudj neki adni.
A vérzés nekem kb három hétig volt, utána pedig barnázás, ami addig volt, amíg meg nem jött. (a dokit egyáltalán nem zavarta, hogy még van vérzés, megvizsgált , csinált uh-t is)Utána elmúlt. Bár most középidőben elkezdtem pecsételgetni, nem is tudom mi lehet ez.
Következő ciklusnál azért kellene hormont nézetni, mert a harmdiknál kezdhetjük az inszemet, ha készen leszünk rá. Úgy viszont nem akarom a hormon szurikat adagolni, hogy nem néztük meg mi a helyzet.
Szilvi, nekünk is azt mondta a doki, hogy csak akkor kezdhetünk, ha a babák hiánya nem befolyásolja a következő terhességet. Na dehogy ezt miből fogom tudni, hát...... Ettől félek a legjobban, hogy nehogy elkapkodjunk bármit is. Közben pedig igenis szeretnék kezdeni márciusban.
Zaha, Hemej hogy vagytok????
Én tegnap fél tízre kidőltem. Egyszer csak azt vettem észre, hogy már ennyi idő van.
Azt mondanom sem kell, hogy lakás romokban van, nem tudom, hogy majd hétvégén lesz-e kedvem egyáltalán bármihez is.
Nem is tudom, hogy jó-e, hogy teljesen lefoglal napközben a munka. Úgy érzem, hogy emiatt teljesen elnyomom a kis érzéseimet és gondolataimat. Attól tartok, nehogy ennek rossz vége legyen, és egyszerre robbanjon ki belőlem.
Megvagyok!
Dido, jobb volt egy picit a mai napod? Szerintem semmi gond az érzéseiddel, teljesen rendben van, hogy kisbabát szeretnél, mert úgy teljes a család. Én is így érzem.
És közben ne okold magad. TE nem tehetsz semmiről. Hogy is tehetnél. A kisbabát azért szeretnéd, hogy minden szeretetet és törődést meg tudj neki adni.
A vérzés nekem kb három hétig volt, utána pedig barnázás, ami addig volt, amíg meg nem jött. (a dokit egyáltalán nem zavarta, hogy még van vérzés, megvizsgált , csinált uh-t is)Utána elmúlt. Bár most középidőben elkezdtem pecsételgetni, nem is tudom mi lehet ez.
Következő ciklusnál azért kellene hormont nézetni, mert a harmdiknál kezdhetjük az inszemet, ha készen leszünk rá. Úgy viszont nem akarom a hormon szurikat adagolni, hogy nem néztük meg mi a helyzet.
Szilvi, nekünk is azt mondta a doki, hogy csak akkor kezdhetünk, ha a babák hiánya nem befolyásolja a következő terhességet. Na dehogy ezt miből fogom tudni, hát...... Ettől félek a legjobban, hogy nehogy elkapkodjunk bármit is. Közben pedig igenis szeretnék kezdeni márciusban.
Zaha, Hemej hogy vagytok????
Én tegnap fél tízre kidőltem. Egyszer csak azt vettem észre, hogy már ennyi idő van.
Azt mondanom sem kell, hogy lakás romokban van, nem tudom, hogy majd hétvégén lesz-e kedvem egyáltalán bármihez is.
Nem is tudom, hogy jó-e, hogy teljesen lefoglal napközben a munka. Úgy érzem, hogy emiatt teljesen elnyomom a kis érzéseimet és gondolataimat. Attól tartok, nehogy ennek rossz vége legyen, és egyszerre robbanjon ki belőlem.
2010.01.20 20:03
Kubi köszi kérdésed ma is türhetö napom volt.Isteni idö volt tiszta tavasz már rám fért egy kis nap sütés.Aztán Beni kért hogy menjünk biciglizni..már mint ö biciglizet egész ügyesen csinálta nagyon komoly amikor fel veszi a fejvédö sisakját...aztán voltunk ici picit játszótéren.Nem aludt délbe semmit így most hat óra elött el aludt remélem nem ébred fel este tízkor.Ha igen lesz egy izgalmas éjszakánk úgyan is ha nem álmos szeret beszélgetni hallgathatom megint hogy miért nem veszek neki igazi jegesmedvét.(Más gyereknek kutya vagy macska kell az én fiamnak jegesmedve vagy pingvin kell házi állatnak 
) A háztartás miatt meg ne aggódj/nekem két hatalmas ruha vár vasalásra/amint lesz energiád meg csinálod a dolgodat.Gyere amilyen gyakran csak tudsz hozzánk beszélgetni.
Nekem már nincs semmi vérzés csak barnázgatok ezzért is csodálkoztam hogy már most kell mennem a dokihoz.Félek a találkozotól félek hogy mi lett vizsgálat eredménye habár nem biztos hogy ilyen rövid idö alatt megvan a gén vizsgálat.
Mai "sztori" szomszédomal tallálkoztama lépcsöházba ö tudta hogy mi történt.Egyszer beszélgettünk(még tavaly) hogy neki vannak eladó cuccai babaruhák ez az amaz.Mondtam neki hogy talán átt veszek ezt azt amazt.Erre ma megkérdezi hogy áll-e még az ajánlatom.Mondtam neki tudod hogy már nincs baba nem kellenek a cuccok.Ö meg fel volt hábarodva hogy ö miattam nem adta el .A férje állitotta le mert nekem el indultak a könnyeim.Annyira kellemetlen volt,tudjátok mi volt leg rosszabb az egészbe hogy is veszitett már el babát azt hiszem egy ideig hanyagolom öt.
) A háztartás miatt meg ne aggódj/nekem két hatalmas ruha vár vasalásra/amint lesz energiád meg csinálod a dolgodat.Gyere amilyen gyakran csak tudsz hozzánk beszélgetni.
Nekem már nincs semmi vérzés csak barnázgatok ezzért is csodálkoztam hogy már most kell mennem a dokihoz.Félek a találkozotól félek hogy mi lett vizsgálat eredménye habár nem biztos hogy ilyen rövid idö alatt megvan a gén vizsgálat.
Mai "sztori" szomszédomal tallálkoztama lépcsöházba ö tudta hogy mi történt.Egyszer beszélgettünk(még tavaly) hogy neki vannak eladó cuccai babaruhák ez az amaz.Mondtam neki hogy talán átt veszek ezt azt amazt.Erre ma megkérdezi hogy áll-e még az ajánlatom.Mondtam neki tudod hogy már nincs baba nem kellenek a cuccok.Ö meg fel volt hábarodva hogy ö miattam nem adta el .A férje állitotta le mert nekem el indultak a könnyeim.Annyira kellemetlen volt,tudjátok mi volt leg rosszabb az egészbe hogy is veszitett már el babát azt hiszem egy ideig hanyagolom öt.
2010.01.20 20:11
Hogy lehet ilyen érzéketlen valaki???? Pláne ha már átélte ugyanazt. Annyira tud idegesíteni, hogy egyes emberk milyen piti problémákkal tudnak foglalkozni. Hát majd eladja azokat a ruhákat.....
Ez a jegesmedve és pingvin sztori annyira édes. Mennyire igaza van a fiadnak, egy kutya vagy cica annyira snassz:) Nem is értem miért nem akarsz neki venni különleges háziállatot
Jönnék én gyakrabban beszélgetni, de a munkahelyről nem nagyon akarok irogatni, ugyanis régen volt olyan, hogy nézték az adatforgalmunkat.
Ez a jegesmedve és pingvin sztori annyira édes. Mennyire igaza van a fiadnak, egy kutya vagy cica annyira snassz:) Nem is értem miért nem akarsz neki venni különleges háziállatot
Jönnék én gyakrabban beszélgetni, de a munkahelyről nem nagyon akarok irogatni, ugyanis régen volt olyan, hogy nézték az adatforgalmunkat.
2010.01.20 22:15
Kubi:Hát sajnos vannak ilyen emberek de mondom azt fájta legjobban hogy ö is átt élte..és mégis férjem le akart menni hozzá és pénzt akart adni neki(kárpótlást)le beszéltem róla habár nem volt rossz ötlet.Persze értem hogy meló helyröl nem tudsz irní..itt nálunk isszigoruan veszik az internezést melo helyröl.
Ja jegesmedve házi állatnak nem lenne rossz...senkinek sincs.Sajnos nem fér el lakásunkba a jegesmaci...Pedig olyan cukik
Ja jegesmedve házi állatnak nem lenne rossz...senkinek sincs.Sajnos nem fér el lakásunkba a jegesmaci...Pedig olyan cukik
2010.01.20 23:23
Hemej,
hát a szomszédodat nem komentálom, mert amit mondani tudnék olyan szavakat én nem használok és nem is lenne ide való. Hogy lehet valaki ilyen?! Jól tetted, hogy lebeszélted a férjed, nem tartozol semmivel, elvégre nem "csak úgy" meggondoltad magad és nem is kötötetek szerződést azokra a ruhákra. Úgy van ahogy Kubi írja, majd eladja másnak.
Kubi,
szerintem is nézesd meg először a hormonokat, mégiscsak jobb tudni honnan indulsz. Aztán ha már úgy érzed felkészültél sok szerencsét!
hát a szomszédodat nem komentálom, mert amit mondani tudnék olyan szavakat én nem használok és nem is lenne ide való. Hogy lehet valaki ilyen?! Jól tetted, hogy lebeszélted a férjed, nem tartozol semmivel, elvégre nem "csak úgy" meggondoltad magad és nem is kötötetek szerződést azokra a ruhákra. Úgy van ahogy Kubi írja, majd eladja másnak.
Kubi,
szerintem is nézesd meg először a hormonokat, mégiscsak jobb tudni honnan indulsz. Aztán ha már úgy érzed felkészültél sok szerencsét!
Silvi
2010.01.21 11:00
Sziasztok!
Köszönöm a segítő szavakat, nagyon sokat jelent.
A tegnap szörnyű volt, nagyon felerősödtek bennem a történtek, és, hogy végül is nekem kellett meghoznom ezt a szörnyű döntést, én döntöttem...
Ma már azért nem látok olyan sötéten, mint tegnap, de ezzel nagyon nehéz együtt élni.
Du. kell mennem a nőgyógyászhoz kontrollra, viszem magammal a Kisfiam leletét és a genetikus szakvéleményét. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fog mondani.
Zaha!
Szerintem ezt a választ fogom du. én is kapni, hogy "biológia" talán csak azt nem meri majd hozzátenni, hogy "véletlen".
Te, hogy vagy?
Silvi!
Legyen mindig ilyen az álmod!!! és ha itt az ideje, akkor a valóságod is!!!
Hemej!
Neked még a legfrissebb...., olyan jó, hogy ott a két Fiad akikkel, tudsz és még mivel picik, kell is foglalkoznod.
Mikor mész a dokihoz? Nem lesz jobb ha megtudod, hogy miért? Én úgy érzem, hogy nagyon megnyugodnék, ha megtudhatnám a miértet, de nálunk, eszükben sincs génvizsgálatot csinálni, sőt egy bizonyos kor alatt szinte semmilyen vizsgálatot nem csinálnak.
Voltál már azóta másik pszichológusnál?
A szomszédodról inkább nem mondok semmit....
Kubi!
Ez a pecsételgetés szerintem még nagyon sok mindentől lehet. Lehet még a történtektől is, de lehet, hogy még a hormonok nem álltak helyre, de lehet megér egy kérdést az orvosod felé.
Szerintem időnként engedd át magad az érzéseidnek, mert ezeknek ki kell jönnie.
Igen ez nagyon nehéz, hogy mikor lehet újra kezdeni. Az, hogy fizikálisan fel van-e a szervezeted készülve, azt majd a dokid úgyis tudja, a lelki részét pedig Te érezni fogod!
Köszönöm a segítő szavakat, nagyon sokat jelent.
A tegnap szörnyű volt, nagyon felerősödtek bennem a történtek, és, hogy végül is nekem kellett meghoznom ezt a szörnyű döntést, én döntöttem...
Ma már azért nem látok olyan sötéten, mint tegnap, de ezzel nagyon nehéz együtt élni.
Du. kell mennem a nőgyógyászhoz kontrollra, viszem magammal a Kisfiam leletét és a genetikus szakvéleményét. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fog mondani.
Zaha!
Szerintem ezt a választ fogom du. én is kapni, hogy "biológia" talán csak azt nem meri majd hozzátenni, hogy "véletlen".
Te, hogy vagy?
Silvi!
Legyen mindig ilyen az álmod!!! és ha itt az ideje, akkor a valóságod is!!!
Hemej!
Neked még a legfrissebb...., olyan jó, hogy ott a két Fiad akikkel, tudsz és még mivel picik, kell is foglalkoznod.
Mikor mész a dokihoz? Nem lesz jobb ha megtudod, hogy miért? Én úgy érzem, hogy nagyon megnyugodnék, ha megtudhatnám a miértet, de nálunk, eszükben sincs génvizsgálatot csinálni, sőt egy bizonyos kor alatt szinte semmilyen vizsgálatot nem csinálnak.
Voltál már azóta másik pszichológusnál?
A szomszédodról inkább nem mondok semmit....
Kubi!
Ez a pecsételgetés szerintem még nagyon sok mindentől lehet. Lehet még a történtektől is, de lehet, hogy még a hormonok nem álltak helyre, de lehet megér egy kérdést az orvosod felé.
Szerintem időnként engedd át magad az érzéseidnek, mert ezeknek ki kell jönnie.
Igen ez nagyon nehéz, hogy mikor lehet újra kezdeni. Az, hogy fizikálisan fel van-e a szervezeted készülve, azt majd a dokid úgyis tudja, a lelki részét pedig Te érezni fogod!
dido
2010.01.21 11:26
sziasztok!
külön üdv az "újaknak", akikkel még nem találkoztam!
és őszinte részvétem is nektek Dido, Silvia, Kubi, Hemej! Sajnálom, hogy itt kell lennetek és nem egy babázós topikban Mindig belesajdul a szívem, amikor valaki új ír, ahogy gondolom itt mindenkinek. Az én kisbabám most már egy éves lenne, de én még mindig vissza-vissza csúszok a tavalyi mély kétségbeesésbe. Itt már százszor átrágtuk ezt, hogy soha nem fog a fájdalmunk elmúlni.... Ha minden jól megy, akkor egyre több lesz a "jó nap", mint a sírós. És majd jönnek a vígaszbabák, ahogy Tüncinek és Bettinek is
bocs, h rövid voltam!
Épp vendégségben vagyok
és nem bírtam ki, hogy ne próbáljak meg innen belépni a fórumra mert ugye otthonról nem megy :-S és már tavaly óta nem voltam. De azért olvaslak ám titeket!
az eredeti nick-em most sem működik, úgyhogy nagyon bölcsen megtoldottam egy 1-essel
ki nem ismert fel?????
sok puszi és boldogabb új évet kívánok kedves mindannyiótoknak!!
Franka
külön üdv az "újaknak", akikkel még nem találkoztam!
és őszinte részvétem is nektek Dido, Silvia, Kubi, Hemej! Sajnálom, hogy itt kell lennetek és nem egy babázós topikban
Mindig belesajdul a szívem, amikor valaki új ír, ahogy gondolom itt mindenkinek. Az én kisbabám most már egy éves lenne, de én még mindig vissza-vissza csúszok a tavalyi mély kétségbeesésbe. Itt már százszor átrágtuk ezt, hogy soha nem fog a fájdalmunk elmúlni.... Ha minden jól megy, akkor egyre több lesz a "jó nap", mint a sírós. És majd jönnek a vígaszbabák, ahogy Tüncinek és Bettinek is
bocs, h rövid voltam!
Épp vendégségben vagyok
és nem bírtam ki, hogy ne próbáljak meg innen belépni a fórumra mert ugye otthonról nem megy :-S és már tavaly óta nem voltam. De azért olvaslak ám titeket!
az eredeti nick-em most sem működik, úgyhogy nagyon bölcsen megtoldottam egy 1-essel
ki nem ismert fel?????
sok puszi és boldogabb új évet kívánok kedves mindannyiótoknak!!
Franka
