Sucer..hasam??...hajjajjjjj
látszik hát
Na szóval főnök sztori...tudjátok mennyire féltem....meséltem.....
Most előtte napokkal és a karácsony is úgy telt, hogy elhatároztam elmondom neki mielőtt elutazik egy hónapra...naghyon nőni kezdett a hasam..gáz lett volna inkább "lebukni"
Bementem, aznap reggel azt hittem meghalok annyira fájt a hasam az ideg miatt...rettegtem szó szerint....aztán kérdezte hogy telt a karácsony stb.
Kifakadtam, elsírtam magam...ő meg????
Nemhogy leb*szott volna ahogy vártam és őrjöngés...hanem gratulált, mosolygott, átölelt..kedves volt....sőt...nem aggódott, hogy jövök e még a szünet után dolgozni, vagy meddig akarok stb. Nem pánikolt, hogy embert kell majd felvennie...szóval SEMMI...
Sőőőtttttttttttttttttt, ilyet szól, ha szerencsém lesz fiam lesz és tudnak adni egy csomó mindent
hát mondom ez kész.
EZ szerdán történt.
Aznap még ki voltam este is, nem tudtam átállni arra, hogy megnyugodjak....aztán már sikerült felfognom.
Vége titkolózásnak, rettegésnek, lelkifurdalásnak.....
Már iwiwre is felraktam a kis Tájfununkat:))))hagy tudják meg mások is:-)))Most már örülök.
A pénz?
Hát az nálam is gázos.
De nekem azért,mert szarul vagyok bejelentve.
De voltam TB szakértőnél...és ő fog majd segíteni...
És majd lesz valahogy...
elmúltak a félelmeim...első babám.....igenis örülök és boldog vagyok és várom...remélem ezennel befejeztem a depizést és a szorongást.
februárban még van egy munkaügyi perem, de kiverem az exfőnökből a pénzemet...kell a babakelengyére