Kedves Ubi és Mindenki!
Tökéletesen igazad van a kifakadásoddal, én bizony tudom, hogy nekem szántad, és így hiányoltál engem
Nem szeretnék hálátlan lenni. Tudom, hogy amikor lombik volt, mindennapos lakója voltam a topiknak, napi száz hozzászólást küldtem, és mindig mindenbe belekotyogtam. Bezzeg most elmaradok hetekre, hónapokra.
Amikor lombik után visszamentem dolgozni, rám zúdult minden - reggeltől estig bent voltam a munkahelyemen. Kiderült, hogy jövőre elsős ofőnek szeretnének megtenni, így az összes ezzel járó "irigyelt" feladat a nyakamba hullt. Jöttek az ovisok, óvó nénik, szülők, bemutatók és miegymás. És mennyi minden van még hátra... Persze emellett is lehetne időm olvasgatni, írni, de babaügyileg kicsit megzuhantam a sikertelenség után. Persze jól vagyok, belefojtom magam a munkába, és ahogy tudom, kerülöm kicsit a témát. Bocsánat.
Azóta új sorszámom van, és jan.4-én megyek Tanár úrhoz megbeszélésre a Forgácsba, hogyan tovább... Februárban elvileg újra próbálkozunk, de most még nem mozdít engem pozitív irányba a lehetőség - kicsit pesszimista vagyok a dolgokhoz, de majd ha belelendülök, akkor talán újra pörgésbe hozom magam. Néha bekukkantok, de igazából a függőségből szerettem volna kimozdítani magam, mert még mélyebbre zuhannék. De senkit nem felejtettem, és borzasztóan drukkolok mindenkinek, akinek még szüksége van rá. Sokat gondoltam rád is, Ubikám!!
Szóval ne haragudjatok, néha bekukk majd, és néha írok is, ezt ígérhetem
Millió puszi nektek és a sok kis csibésznek odahaza!
Babszi