Sziasztok!
Látom, nem maradtam le semmiről.
Ne haragudjatok, hogy nem igazán reagálok a hsz-okra, de semmi újat nem tudnék mondani. Ha majd újra belendül az írogatás... - bárcsak ne lenne rá szükség!
Mindenki szépen babás lesz Karácsonyra, és akkor tényleg átnevezzük a topikot.
Velem nem kegyes a sors. Újabb és újabb pofonokkal leckéztet. Tudjátok, mennyire vártam a HSG-t, borzasztó kíváncsi voltam.
Vártam, hogy megjöjjön, és mehessek. Erre nem jött meg. Aznap, amikor kellett volna fájdogált a hasam, és még néhány napig utána, majd az is egyre gyengébb lett. Persze 4 nap múlva csináltam tesztet. Halvány + lett.
Rohantam a Dokimhoz, mert másnap elutaztunk. UH: a méhnyálkahártya szép vastag, pihenés, könnyű életmód, és 10 nap múlva újabb UH. Előtte csináljak egy újabb tesztet. Hozzátartozik a történethez, hogy már a 26. napon rosszul voltam, és utána is nap, mint nap, "természetesen" meg volt a mellfeszülés is. Elutaztunk. A tervezett nagy túrázásokból nem lett semmi. Light-os városnézés, sétálgatás, fagyizás. Nem így terveztük, de a "cél érdekében mindent" felkiálltással még élveztük így is. Alig vártam a következő Uh-t. Teszt reggel. Az még halványabb lett. Inkább már -, mint +. Teljesen letörtem, de az esti Uh ismét újabb reményekkel töltött el. A méhnyálkahártya tovább vastagodott!!
Megegyzetünk a Dokimmal, hogy mivel nem középidőben szokott lenni az ovulációm, így még az belefér, hogy ne lássuk hasi Uh-n. Hétfőn reggel - azaz ma - menjek be a kórházba, megnézzük hüvelyi Uh-n, és majd annak függvényében lesz egy BHcg vérvétel. Rezgett a léc a méhenkívüli terhesség irányába, bár ezt inkább gyorsan elvetettük, mint lehetőséget. Nyaggattam nagyon a Dokit, hogy mi lehet az oka a terhességen kívül annak, hogy vastagodik a méhnyálkahártya. Ez azt is jelentené, hogy a petefészekben ciszta van, és amiatt nem tud leválni. Ezt én is tudtam. Nálam viszont minden más nagyon szép. (Ha van még valam ok, azt szépen eltitkolta előttem, mert már nagyon azt szeretné, hogy terhes legyek). Éppen ezért tovább bizakodtunk: a Férjem, a Dokim, 1-2 beavatott barátnőm és legfőképp én, bár ekkor már eléggé ingadozott alattam a magabiztosság talaja. Kibírtam azt a 3 nap várakozást is, miért ne bírtam volna, hiszen hosszú hetek óta várok. Ma korán reggel Uh - szinte már hiányoztak a reggeli hüvelyi Uh-k
(de hülye vagyok
). És most jött a fekete leves: a méhnyálkahártya vékonyabb lett! ?????? Jó sokáig keresgélte a Doki a petezsákot, hátha mégis méhenkívül van, de a vékonyabb endometrium ezt sem támasztotta alá. Biztos, ami biztos elmentem vérvételre is. Számomra nem kétséges az eredménye. A labor jóvoltából, csak holnap reggel tudom meg. Már ma du. is kész lesz, de nem mondják meg telefonon nekem, a Dokim pedig nem lesz már bent, hogy megnézze a rendszerben. Nagyjából ennyi! Teljesen értetlenül állok az egész előtt! Nem vártam terhességet, nem képzeltem be magamnak a tüneteket! Ez biztos. Azon már rég túl vagyok. Kísértetiesen hasonlít ez az egész az 1 évvel ezelőtti eseményekre. Akkor hasonló volt a helyzet. De Uh-t nem csináltunk, csak volt egy + tesztem, és utána 1 héttel megjött.
Ma vagyok a 45. napon. Zita, ha vezeted még a táblázatot, akkor nyugodtan beírhatod. Új csúcsot döntök! Eddig a ciklusom rövidségével, most pedig a hosszával.
Sokat gondolkodtam ezen a dolgon. Eszembe jutott az, hogy én csak itt reménykedek, várakozok, más pedig már egy valóban élő babát veszít el. Annyira igazságtalan a sors! Mit akar tőlünk? Miért játszadozik velünk?
Azt már alig merem mondani, hisz rég lerágott csont, hogy a környezetemben azóta is többen kismamák lettek. Már a család is elkezdett piszkálni. Hisz eddig a főiskola volt az indok. Most majd a munkahely lesz, és jövő szeptemberben megyek egyetemre, akkor majd az lesz. Hagyjanak minket békén! Senkinek, semmi köze hozzá! Ja, és még a barátnőm macskája is terhes.
Idén már másodszor. Röhögőgörcsöt kaptam, amikor olvastam az e-mailjét. Kérdezte, hogy mi lett a HSG-mel, majd utána közölte, hogy a macskája újra terhes, és már nemsokára szülni fog. Kicsit morbid volt így ez a kettő együtt. Bár egye fene! Én szeretem az állatokat.
Azt hiszem, sikerült némiképp ledolgoznom a több hetes lemaradásomat, már ami a hsz hosszúságát illeti. Én is benevezek a kisregény-író bajnokságra. (Azt hiszem, Böbe volt a kezdeményező
.)
Ahhoz, hogy tökéletes legyen az összkép, majd holnap megírom, hogy mi lett a BHcg eredménye. A barátnőm azt mondta, hogy nem lepődne meg, ha ott is lenne valami csavar nálam. Nos, én sem.
Már egy "ilyenemnek" kellene lennie. Kívánom, hogy minél hamarabb, mindenki a pocakjában tudhasson egy ekkora apróságot!
V.