Dongó!
Igazad van, a Jeromos tényleg nem bibliai név, én csak leragadtam a másik 2 névnél, és általánosítottam.
Egyébként szerintem nagyon különleges és szép név mindhárom.
A Te sztorid is elég durva a szülőkkel kapcsolatban.
Ginnie!
Jobbulást a miómával! Örülök, hogy az UH-n minden ok volt!
Szabccsi!
Neked is jobbulást!
Heni!
Hát Te sem jöttél túl jó hírekkel! Remélem semmi komoly nincs! Ez az MRI vizsgálat nem árt a babának? Régen én is voltam már ilyenen.
Az legalább megnyugtató, hogy a kis pocaklakóval minden rendben!
Detty!
Nagyon aranyos a kis "Egy Kék"!
Nálatok már nem lesznek egykék!
Tetszik, amit írtál: "Majd írok egy papírt, hogy én akartam, ne csukják börtönbe." Jót röhögtem rajta!
Boule!
Légy üdvözölve köreinkben!
Anikó!
Köszi az infókat!
Anyós-Após téma:
Az én szüleim Esztergomban laknak, 45 km-re tőlünk. Így hetente egyszer látjuk őket, általában vasárnaponként. Ilyenkor mindig ebédre vagyunk meghívva. Vagy ők jönnek hozzánk, de ez ritkább, ők már nem szeretnek kimozdulni annyira, apukám már elég idős (a megszokotthoz képest). Viszont sokat segíítenek nekünk, kapjuk a sok házi lekvárt, befőttet, gyümölcsöt, bort... Férjemet imádják, pedig korábban senkit nem akartak elfogadni. És nekem is jó a kapcsolatom velük, bár ez régen sosem volt így.
Férjem az apukáját már 6 éves korában elveszítette, testvére nincs, anyukája pedig tegnap volt egy éve, hogy meghalt, 56 évesen!
Merem állítani, hogy a világ legjobb anyósa volt, nagyon imádtuk egymást, anyám helyett anyám volt. Sosem szólt bele semmibe, max elmondta a véleményét, és ránk bízta a döntést. Sosem akart zavarni, belemászni az életünkbe. Pedig neki meglett volna az oka, hogy félen attól, hogy elveszik az 1 szem fiát, hiszen rajta kívül nem volt senkije. Se férj, se másik gyerek. Viszont ő látta, hogy a fia boldog, és neki ennyi épp elég volt, onnantól ő is nagyon boldog volt vele együtt. Úgy sajnálom, hogy nem élhette meg, hogy unokája szülessen. Pedig nagyon vágyott rá, és nagyon megérdemelte volna.
Na én ilyen anyóst kívánok mindenkinek, csak sokkal hosszabb ideig!
Úgyhogy mi ha azt vesszük, egyedül vagyunk, mert a környezetünkben senki nincs, aki segítséget nyújthatna, csak az én szüleim, de ők ahhoz azért messze vannak. Ja, és anyósom és szüleim is azt tartották, hogy nem egészséges a szülőkkel együtt lakni, bárhogy is szeretjük egymást, mert egy idő után biztos, hogy kialakul valami konfliktus, ami megrontja a viszonyt.
Bocs, ha túl hosszú voltam!