Renikém! Már indulunk is udvarolni. Te csak készíts husikákat. Enni azt szeret!
Én a rendezett lakáskán már nem is töröm magam. Nekem is volt olyan időszakom, amikor szinte "élére vasaltam" a házat minden nap. Aztán rájöttem, hogy nem én vagyok ő érte. Az alapvető, normális rend mindig meg volt, de a rendmániát sikerült leküzdenem. Most meg örülök, ha nagyjából sikerül elvégeznem, amit eltervezek. Főleg, ha melóm is van..
Trinky! Rámol. Nagy élvezettel, szakértelemmel teszi. Ma a szobájában dolgozott. Szóltam neki sokszor, hogy ha nem hagyja abba, becsípi a fiók az ujját. Becsípte. Sírt, aztán folytatta. Négyszer. Egyébként meg rámoljon. Érdeklődik, nézeget, fog, tapogat, nyalogat mindent. Azért vagyok itthon vele, hogy elpakoljak, amit ő még nem tud. De majd megtanuljuk azt is. Addig meg hadd tanuljon szétpakolni.
Jaaa, sokan nézik idősebbnek... Hosszú, magas gyerek. Meg nagyon ügyike szerintem.
Mágnes! ma is megpróbáltam egy kis sinlacot csempészni a szájába. Sikerült 3 kanállal. Attól még nem fog hízni.
Domo! Lili még nincs elkésve a fogzással. Ráértek. Addig sem harap meg!
Mint Lukács engem. Szerintem csak szeretetből teszi. Cicit ritkán fogja meg a fogaival, de a karomat, államat, fülemet és hasamat már megharapta. Jaj, meg van, hogy fújja,mint én szoktam az ő pocakját. Jól "megrotyogtatja" aztán felnéz, naná, hogy úszunk a nyálában és nevet.
Egyébként meg boldog 8. hónapot!
Ilonám! Legyen logisztikus, ha azt szeretné, de kereskedelembe csak vezetőként, mint az anyja!
Bolt működik, de sajnos, azt látom, hogy amíg én vittem, jobb volt. Most azt hiszem a sok bába közt a gyerek elveszik. Működik, de nem úgy, ahogy kéne. Volt jobb is. Kicsit összekapom magam, és jobban ránézek..
Gyöngyi! Nektek is gratula 7. hónaphoz!
Nagyon ügyesek vagytok! ( Mi már a legalsó szinten használjuk a kiságyat. )
Fogacska van már? Lukács akkor nem engedte a szájába a kanalat, amikor jött a foga, vagy épp kibújt. Gondolom érzékeny volt neki, vagy féltette. Meg Lukácsom a kaja hőmérsékletére kényes. Inkább csak langyoska legyen...
Mi ma méretkőztünk. 7 kiló és 73 centi... Az elmúlt hónapban nem hízott semmit. Illetve a hó közepére fogyott 20 dekát, azt szedte vissza. A fogyás a pisibaktériumok és az antibiotikumok miatt volt.
Ja, meg a fogak miatt. Talán.
Most várunk két hetet, hátha beindul megint a gyarapodás, meg most adom neki a normaflore-t. És közben remélem, mutatkozik valami, és nem kell majd tápszert is kapnia. Vagy ki tudja, lehet, hogy azzal mennénk valamire? Bár Lukács jókedvű, mozgékony, kiegyensúlyozott. Apja is vékonyka volt gyereknek, rólam meg ne is beszéljünk...
Nagyon szépek a gyerekeid. Édesek a hintával..
Kicsibém! Hooool csavarogtál?? Végre itt vagy, ez a lényeg. Régen láttuk Lujzit! Hajrá tesóprojekt!
Odry! Hű, hogy' tudod a melót megoldani a két gyerekkel? Nekem néha még eggyel is nehéz.
Ja, de a muszáj, az muszáj.
Miért vagy romokban?!
Jucmuc! Köszike. Lukács nagy pancsis. Járunk babaúszni is. Eddig nagyon szereti. Ha már csak arra jó, hogy meg tudom mosni a haját üvöltés nélkül, már nyert ügyünk van. De már csúszott el a vízben a nagy játszásban és mi jobban megijedtünk, mint ő.
Trinky! még egy kicsit neked...
Szeeeeeeegéééééény Lotti!
Most megtanultad, hogy nem tömünk gyereket?! Te nem liba az!!!
Milyen tejpép volt? Lukács is hányt tőle, bár én nem tömtem bele.
Kétszer adtam neki, kétszer hányt tőle. Egyszer éjjel. Arany kis szivem feküdt benne. Én meg sírtam, hogy éééén idióta, mit tettem vele... De sajnos, hogy rájöjjünk, hogyan "működnek" a gyerekeink, el kell követnünk pár bakit... Ne aggódj a hurkákon végre. Majd nézd meg, mennyivel ügyesebben fog mindent csinálni, mit egy dagibabi. Persze, azok is édesek, de! Itt a faluban van egy kisgyerek, aki már nagyon kövérke lett. Nem is csinál semmit, csak fekszik. Az anyjának már szóltak, hogy nem kéne ennyi tápszert adni a picinek, de ő azt mondta, hogy ő ugyanmááá, nem veszi el a megszokott mennyiséget a gyerektől. Közben arra nem gondol, hogy annak a kicsi szívnek mennyit kell dolgozni abban a nagy testben..
Lukács nem kakilt három napja.... Ma végre sikerült. Láttam, hogy tol ezerrel. Mentünk is kicsomagolni a cuccost. Hát nézem, ezért nem volt érdemes erőlködni. Kezdem törölni a kis popsit, amikor egy puki elszabadult. Jól van mondom, talán lesz itt még valami, mikor Életem újult erővel az alkotásba kezdett. Pelust már kivettem alóla, csak a törlőkendő volt a kezemben, amikor sikerült a produktumot napvilágra erőltetni. Mit volt mit tennem, hát odatartottam a kendőt a likacska alá. Erre a kisfiam teletojta a markomat. Már épp kezdtem beletörődni, hogy bizony, ettől lepotyoghatnak a körmeim, amikor ismét elkezdett nyomni. Hűha, mondom, ennek nincs vége. Gyorsan leültünk a bilire. Kicsit mondókáztunk és sikerült a bilibe is egy kupacka kakit és még pisit is tenni. Volt öröm!!!!!
Ez ám a méltó befejezése a regényemnek!