Sziasztok!
Szerintem fontos, hogy tudjuk a szülés történetét, hogy mi történik, hogy mi történhet, hogy lélekben felkészüljünk. Morzsimama története egy olyan történet, ami előfordulhat. Nem az orvos, nem a kórház, nem a szülészek, és nem a csecsemősök, pláne nem Morzsimama hibája. Ez előfordulhat más nővel, más kórházban, más orvossal is. Rövid volt a köldökzsinór. Ki tehet róla? Senki. És elhiszem, hogy szenvedett szegény. Az anyukám is megszenvedett velem. Órákig hagyták nyomni, mire rájöttek, nem fog menni, vákuum... Azóta minden szülinapomon eszembe jut, hogy anyukám min ment keresztül, hogy én itt lehessek...
Morzsimama nem elrettentésként írta, amit írt, sőt! Ha figyelmesen elolvassátok, épp azt írta, tudta ő, hogy senkin nem múlt a dolog, mindenki kedves volt, csak abban a pillanatban, amikor teljesen kétségbe esett, pillanatnyi állapotában érezte azt, hogy sajnos nem azt kapja, amit érdemel. Ilyenkor gondolom a nőknek a lelki állapota fokozottan érzékenyebb, pláne, ha saját menstruációimra gondolok
Már akkor bolhából elefántot csinálok:DDD
Szóval, álljanak itt a hozzászólásai, hogy tiszta legyen minden, mindenkinek, és ne csak egy-egy kiragadott hozzászólásból, mondatból vonjuk le a következtetéseket.:
http://nlcafe.hu/forumkifejt.php?id=57&forumid=29740&hozzaszoltunk=1&step=0# 196, 216,225,226,246,247,248,258,259,263,307,344,435,473,477,478,490,505,506,1092,
1095,1146,1150,1151,1153,1157,1159,1160,1163
Köszönöm!
rhoney