Szia Zsorzsa!
Hihetetlen lehet, de a fel az ágyra, lábakat fel, kapaszkodjon a térdébe, szemeket becsuk, és nyomnyomnyom csak durván hangzik, de nem kényelmetlen. Én pl. el sem tudtam vola képzelni, hogy állva szüljek. A hátonfekvés némi túlzás, én felhúztam magam, ezzel is segítve a tolást.
Az egyetlen, ami nem hiányzott, az a gátmetszés. A baba magától csúszott nyomás nélkül is!!! Mégis vágtak. A szülés nem is fájt, a varrás annál inkább! Nem hatott még az érzéstelenítő.
Aztán hetekig nem tudtam ülni, lila hurkám lett, és mit kaptam varratszedéskor? Zuhanyozza? Á, dehogy, végülis két óránként jártam, de mindegy...
Riasztónak hangzik, de nem az. Bármikor belevágnék egy újabb terhességbe, szülésbe, csak akkor már a saját orvosom legyen ott velem!