Detty:
Remélem a front elvonultával hanyagol majd téged a migrén.
Anyám is rettentően szenvedett régen a migréntől, de felfedezett egy gyógyszert, és azóta csak ezt használja, kb 10 perca latt hat és nagyon frankó neki. várandósan tutira nem lehet szedni, de hátha később jól jöhet, ha akarod, megkérdezem a nevét. Valami kis tasakos por (fehér tasak kék betűkkel), kva rossz íze van, de hatékony.
Nekem eddig nagyjából beváltak a homeo-cuccok, és pl allergiára, meg köptetőnek meg CSAK ezek. De biztosan szervezet függő is, ami egyiknek bejön, a másiknak nem...
Szülésnél is használtam, és most is szándékomban áll majd. Nyilván nem lehet erre fogni, hogy ilyen gyorsan tágultam, mert lehet pusztán lakati kérdés is, de azért én úgy hiszem, hogy mégiscsak segített. Végülis reggel 8-kor még csak 1 ujjnyi voltam, 10.40-kor meg már kint is volt a gyerek (és nem repedtem, nem vágtak stb). Ez első szülésnél állítólag nagyon ritka.
hm, most hogy így írod, tulajdonképp mi is a kh-felé úton egyeztünk meg a végleges névsorrendben. De most szeretnék ezen hamarabb túlesni, hogy már korábban is nevén nevezhessem őt.
nekem sem volt külön pocakfotóm P-val, csak ha épp voltunk vhol várandósan és készült rólam egész alakos - talán azért, mert nem is nőtt a pocakom
de most a csajok kedvéért (hadd szörnyülködjenek - heheheee) csináltam. :8
Bumbike:
köszi, igen, saját kreálmány a torta. Kakaós piskóta 8hogy jobban mutasson felszeletelve
(meg mostanában P odavan a kakaóért), túrókrémet kutyultam hozzá, meg egy üveg meggybefőtt is bele/rá került.
Igen, Panna tulajdonképp Bene Anna Tünde, ebből volt a korábbi beceneve is: Tündérpanka. De az néha túl hosszú, ebből jött a Panna. Apjának leggyakrabban Maki - ne is kérdezd, honnan jött vagy hogy miért nem talált ki kedvesebb nevet neki, örülök, hogy nem hiéna vagy büdösborz, vagy mittoménmi.
Én is megszoktam kérdezni a boltban az eladót, ha bizonytalan vagyok és ő valszeg jobban ért hozzá, mint én. Szerintem nincs semmi szégyellnivaló abban, ha képesek vagyunk segítséget kérni másoktól
zsuzsi:
hmmm:altatás.
necces dolog még mindig nálunk.
ugye korábban elkezdtem leszoktatni az ölben-elalvásról, és haladtunk is (apránként, lassacskán, de mégiscsak haladtunk), de mikor volt a felújítás és anyóséknál kényszerültünk lakni egy ideig, na, ott elakadt a dolog. Sőt: visszaesett a korábbi szintre. Azóta meg akárhogy próbálom, nem haladok, makacsul ragaszkodik a megszokott metódushoz.
Jelenleg ott tartunk, hogy nem kell mászkálnom vele, hanem elég ülnöm (ha nagyon ki van bukva akkor lágyan ringatózom is), ő a vállamra borulva fekszik és hallgatja amit énekelek, aztán kis idő múlva lefekszik szigorúan a jobb karomra bölcsőtartásban. itt még félig éber és ebbe na pozícióban kell megvárnom míg mélyálomba kerül, hogy le tudjam tenni. Ez annyiban visszaesés, hogy a költözés előtt a bölcsőtartásban kicsit ringattam és még ébren be tudtam tenni a kiságyba, ahol kevés fészkelődés után maga aludt el. Most nem hajlandó megpróbálni sem az önálló elkókadást.
És 3 db kötelező kellék van: Én üljek a megszokott kis fotelbe (ha nem otthon vagyunk ,akkor csak simán üljek valahol, de itthon csak AZ a fotel jó - szent hely, ebben is szoptattam
), legyen az ölemben és dúdoljak/énekeljek neki, legyen a feje alatt vagy a keze ügyében egy bizonyos fehér alapon piros pöttyös nagypárna huzat (még anyám kapta stafírungba, szal gondolhatjátok, hogy hányszor volt az már kimosva pályafutása során, csoda, hogy még egyben van. már én magam is kb 5000x varrtam itt-ott, porrongynak selejteztem le a szekrényből a felújítás után most nyáron és P akkor nyúlta ki magának a kupacból. azóta nyáron ezzel kellett betakarnom és ha hozza elő/vagy rámutat játék közben, akkor tudom, hogy aludni akar.)
Coryzalia: istentáp, csak ezzel úsztam meg a nyarat, hogy nem kellett kezelésre mennem az allergiám miatt!
Nusyka:
fel a fejjel, meglásd, majd elszáll az idő. a 2 gyerekkel lesz úgyis elég elfoglaltságod, hogy egyszer csak azt vedd észre: húú, apának már le is szállt a repcsije, na srácok, mosakodjatok, öltözzetek, jön apa...
Nicolca:
Rozi én is voltam pár évig anyámnak, ha épp vmi olyat csináltam, amit nem kellett volna
grat a fogacskáknak! úúúúúgy-de-úgy irigyellek titeket (is)érte!
ó, nálunk is megvan még a fosi, csak egyenlőre fogak nélkül...
Mától bizonytalan ideig felújítási munkálatok zajlanak alattunk 2 szinttel az egyik lakásban. Ez azt jelenti, hogy reggel héttől este 9-ig/10-ig fúrják és kalapálják a vasbetont, egy élmény itthon lenni. Szegény gyereket át is fuvaroztam anyám lakásába - most innen írok - mert otthon képtelenség megmaradni, nemhogy aludjon szegénykém. És persze a napirendünk is ugrik, mert még dolgozni fognak, mikor mi este már elkezdenénk a fürdés/vacsi/alvás - progit. úgyhogy valahogy el kell húzni a napját a gyereknek
nemtom, hogy fogja tolerálni...
ó, és hogy még izgibb legyen: Misi hulla beteg, 40 fokos láza volt tegnap. a doki szerint vmi vírus, de nem influenza. kapott lórúgás anitbibit, meg hullaméreg-szerű köptetőt + erősen halódi kaz ágyban egész nap. Akószám gyártom a mézes-citromos teát, és felváltva rohanok hol az egyik óbégatóhoz (P), hol a másikhoz (M)....
És csütörtökön, az uh napján lehet, hogy anyám mégse tudja bevállalni P-t, ami azt fogja jelenteni, hogy ha M nem lesz jobban , akkor egyedül hévezek be a gyerekkel az örsre.
Az még egy élmény lenne, úgyhogy mondtam M-nek, hogy kapja össze magát, mert ha 1x is elfelejti bevenni a gyógyszerét, vagy 1x nem issza meg a teát amit viszek neki, ha nem úgy pihen ahogy kéne és emiatt nem lesz jobban, akkor olyan szentsorakozót kiabálok össze csütörtökön, hogy haja nem marad a fején.
Nem is mert ma még a számítógép közelébe sunnyogni