Sziasztok leendő kismamák és már babázók!
Amíg Petrának két szopizás között ideje és energiája lesz, hadd csillapítsam a feszültséget saját "szüléstörténetemmel". Májusban szültem Keszthelyen, Doma Imrénél és Színé Gyöngyi szülésznőnél. Őszintén szólva eléggé rossz érzéseim voltak, tavaly költöztünk ide, a kétéves fiamat még Bp-en szültem a Szent Imrében, ahol tényleg szuperek voltak a körülmények, és a második babával is gondolkoztam kezdetben a bp-i szülésben, de azért elég nehéz lett volna megoldani. Az itteni szülészetről nem hallottam túl sok jót, és a terhesgondozáson is elég sok bunkó egészségügyi alkalmazottba botlottam. Persze egyetlen dokit sem ismertem, próbáltam puhatolózni, aztán végül Papp Imrénél kötöttem ki, tévedésből Pap Ervin helyett, haha
. Hát nem volt jó döntés, úgyhogy két hónap után váltottam Doma Imrére, aki korrekt, kedves és megnyugtató volt végig a terhesgondozás hátralévő ideje alatt. Szerencsére problémamentes terhességem volt, úgyhogy a szaktudását nem volt alkalmam tesztelni, de emberileg nálam "megfelelt"
.
A szülésznő jóvoltából már szülés előtt volt alkalmam megnézni a szülőszobát: a körülmények a hetvenes-nyolcvanas éveket idézik, nem sok változás történt azóta, de végül is nem ez a lényeg, szülés közben úgysem a falicsempében gyönyörködik az ember. Apropó szülésznő: normál szülésnél szerintem sokkal fontosabb a szerepe, mint az orvosnak, ő az, aki veled van végig, figyel rád - nálunk Doma csak a kitolásnál jött be, már féltem is, hogy lemarad
. Gyöngyi nagyon kedves, talpraesett, nem sok és nem is kevés, a jelenléte nagyon megnyugtató, homeopátiát is javasolt, és a szülés alatt gátat is masszíroz (természetesen nem kötelező jelleggel).
Én nem időztem túl sokat a szülőszobán, éjszaka négykor mentünk be, és hatra meg is volt Flóci, úgyhogy arról nem tudok beszámolni, milyenek a kórházi körülmények egy hosszadalmas vajúdásnál.
Szülés közben nem hiányoltam semmit, sem óriáslabdát, sem zuhanyt, sem bordásfalat, sőt nekem a teljesen lapos szülőágy is jobban megfelelt, mint a hiper-szuper Szent-Imrés, vagyis ezen nem fájt annyira a hátam, mint azon. Ha valakit esetleg érdekel, epidurál itt nincs, valami gázas fájdalomcsillapítás van, nem próbáltam.
Szülés után azonnal megkaptam a babucimat (úgy vettem észre, nem igazán hisznek az első bőrkontaktus jótékony hatásában, de valószínűleg felső utasításra alkalmazzák), még szopizhatott volna is, de ehhez nem volt kedve, kb. fél órát voltunk együtt. Nekem fontos volt, hogy a babám lehetőleg első perctől állandóan velem legyen (tudtam, hogy szülés után elviszik kb. két órás megfigyelésre, és kötelező jelleggel beteszik az inkubátorba), ezért a hotelszobába mentem, ahol elvileg megkaphattam volna.
A szülészeten van egy fél-rooming in szoba négy ággyal, a babákat éjszakára itt sem adják oda, sőt sokan állítólag nappalra sem kérik. Ezen kívül vannak még kétágyas szobák külön fürdőszobával, ide három óránként viszik ki a babákat szopizni.
Végül a hotelszobában sem adták ide éjszakára, napközben végig velem lehetett éjfélig, akkor be kellett szolgáltatni a közösbe
, de ez azért volt jó, mert napközben a nagyfiam is bejöhetett, és nem érezte annyira a hiányomat. Nem mondom, hogy pihentető volt, de megérte.
Nekem csak pozitív tapasztalataim voltak az ott dolgozókkal kapcsolatban és összességében kellemesen csalódtam.
Hűha, jó hosszúra sikeredett, de talán valaki hasznát veszi.
Nyugis babavárást, pihenjetek sokat, amíg még lehet!!!!