Sziasztok!
Eltűntem, mint szürke szamár a ködben, és megkerültem, mint a tékozló fiú….
Persze most már bánom, hogy megint kihagytam 2 hónapot, ráadásul az első közös nyaralásunk élményeit (persze a fényképek azért árulkodnak). Az igazság az, hogy ellustultam…azért most bepótolok 1-2 dolgot, bár tudjátok én word-be írok, és ha mindent bemásolnék, amit leírtam, akkor kikiabálnátok a világból…Azért jól esik, hogy eszetekbe jutok
Végül nem mentünk Győrbe, mert Földeákon annyira jól éreztük magunkat, teljes kiszolgálással Gyuri egyik kedves ismerősénél. Még Anyu is lejött pár napra, hogy leváltson a játszótéren egy pár nap erejéig. Végülis minden nap a játszón voltunk, vagy pancsoltunk Móniéknál a kismedencében, vagy Móni egyik barátnőjénél, ahol volt egy 5 éves kisfiú, Máté, akivel nagyon jól összebarátkoztak.
Aztán augusztusban voltunk 2 hetet Érden a nagynénéméknél, amíg ők nyaraltak, mi őriztük a házat. Ott tapasztalta meg Lina a „mélyvíz” (neki ciciig érő) és a jakuzzi örömét, hihetetlen pancsiművész lett ő is, apja legnagyobb örömére! A karúszót ő is elviselte, sőt aug. végén egyszer kimentünk bátyámmal meg a barátnőjével a Dagályra, és ott kifejezetten ügyesen lebegett a vizen a karúszóval; ő feltartotta a kis fejét, én meg fogtam a posiját, olyan ügyes volt. A merülés őt sem veti vissza, egy kicsit olyankor megszeppenve hozzám bújik, aztán élvezi tovább a pancsit. És persze határozott nemmel válaszol a „Nem fázol?” vagy a „Kimegyünk?” kérdéseimre.
Szeptember 8-án tört meg lustaságom jege, ekkor kezdtem visszaolvasni és újra írni. A következő történt ugyanis.
A mosást teregettem, egy ideig segített adogatni a zoknikat, bugyikat, aztán lekéredzkedett a székéből. Nem is tudom, hogy miről beszélgethettünk, mikor egyszer csak odajön, átöleli a lábam, és azt mondja „Mama, szeje” – vagyis „Mama, szeretlek”!!! Szinte még most is könnybe lábad a szemem, én nagyon sokszor mondom neki, és néhány napja a nyuszikáját ölelgette meg és mondta, hogy „szeje”. Ezekért a dolgokért érdemes élni.
Így 19 hónapos korára guggolva kakil, meg kommentálja, hogy „Ina, legu, kakim”. A birtokost előszeretettel használja „iszom”, tejcim”, „kakim”. Miután kakilt, szól, hogy „kaki, kicse”, vagyis már ő kéri, hogy cseréljük ki. A másik nagy tanulása, hogy „Áki kuki, Éka nuni, Apa kuki, Mama nuni, Ina nuni”. Édes nagyon, néha az utcán is mondogatja…
Nyáron elég sokat volt pelus nélkül, ha pisilt, mindig szólt és meg is mutatta, hogy hová pisilt. Egyszer a földre kakilt, ő is megijedt tőle, aztán többször nem történt ilyen. A múltkor meg nagyon belement a nunijába a kaki és nem tetszett neki ahogy törölgettem. Mondtam neki, hogy muszáj, mert nagyon kakis és muszáj kitörölni. Kiabált, hogy „Ina, mezzé” (meg akarta nézni), de akkor nem ijedt meg.
Orsi, nagy gratula a költözéshez! Lehet csak én siklottam el fölötte, de ha ti a nagyszülők házába költöztök, ők hova mennek?
Ja, bugyizöld konyhaszekrény nagymamáméknál is volt. Tőlük van egy ugyanilyen zöld sámlink.
Úristen, állatkertben nem is tudom mikor voltam utoljára…
Igen, én is megállapítottam, hogy Borisz határozottan pasis lett!! És a többi kis csöppség is annyira aranyos!
Én is teszek majd fel képeket, de ma már nincs kedvem válogatni meg kicsinyítgetni…