szóval a nyaralásról:
Korán reggel kellett felkelni, hiszen 8.20-kor már indult a repülőnk. Persze több mint egy órát várakoztunk indulás előtt a reptéren, így Dodi egy kissé már nyűgös és türelmetlen volt. Ez azonnal elmúlt, mikor a gépbe szálltunk, lenyűgözte a dolog nagyon. Szerencsére ablak mellé kaptunk helyet, így a bámészkodási lehetőség is adott volt. Az külön élmény volt nekünk, ahogy Dodo megélte az egészet, iszonyúan tetszett neki, mutogatott, magyarázott ezerrel. Persze idővel elkezdte lebontani az üléseket, de aztán a csatornaváltónál megragadt és hosszasan azzal játszott
. Persze külön kaját nem kapott, bosszúból felzabálta mindkettőnkét szőröstől-bőröstől. A leszállás annyira már nem tetszett neki, mondjuk addigra már hulla fáradt is volt, plusz ugye elég kemény is volt Korfu rendkívül rövid kifutója miatt. Dög meleg fogadott minket, ez a fáradtságával kombinálva ahhoz vezetett, hogy a transzfer buszon azonnal elaludt, aludt még a leszálláskor is, szerencsére sikerült ügyesen leemelni.
Napjaink többnyire pancsizással, napozással teltek, baromi meleg volt, így többnyire mi is bent sziesztáztunk az apartmanban. Ott kellemes időt tudtunk varázsolni, így az alvás elég hosszúra sikerült minden alkalommal.
A tenger külön baromira tetszett neki, iszonyúan elmolyolt, a kis vödrével szállította a kavicsokat, homokot, építkezett, dobálózott, pacsált, szóval halmozta az élvezeteket rendesen. Karúszóval simán bemerészkedett egyedül is, sőt úszni is elrugaszkodott egyedül. Megtanulta használni a békatalpait, rájött, így ügyesebben, gyorsabban halad, hamarosan már ő kérte, hogy vegyük fel. Miután a víz sós volt, irtó hamar megtanulta, hogy köpje ki. Sokat fejlődött a vízben a mozgása, mostanra már tényleg nagyon kis ügyi.
Persze a harmadik nap jól felborította egy hullám, így egy ideig nem akart bemenni, mikor hullámzott, sőt azonnal kirongyolt ilyenkor bőgve. Másik 2-3 nap kellett, hogy ezt visszaalakítsuk.
Voltunk egyszer hajókirándulni is, ez is nagyon tetszett neki, ráadásul kapásból összebarátkozott mindenkivel. Mivel ez egy egész napos kirándulás volt, nyomta rendesen, de idővel bealudt, így lefektettem a hajón. Olyan mélyen aludt, hogy csöppet sem zavarta, hogy közben ezerrel szól a zene és táncolnak körülötte.
Városnézni is voltunk, ez annyira nem jött be, mert valami fantasztikusan meleg volt (42°C) így mozdulni sem volt kedve, a kocsiban ülni meg uncsi is volt, meleg is. Azért nem nyűglődött, de örült mikor otthon a hűvös apartmanban + kertben kitombolhatta magát. Ja, nem is említettem, hogy a kertben citrom és olajfák voltak, a citrom éppen ért, így minden nap friss, hideg limonádét kortyolhattunk. Dodi lelkesen jött velem mindig citromot szedni, pedig neki ezek igencsak méretesnek bizonyultak, olyan jó narancsméret, így nem is bírt el, csak egyet, a másodikat rendszeresen leejtette
.- a képen épp egyensúlyozik velük, de a következő másodpercben már pottyantak is
Cicáink is voltak, szám szerint hatan, csak sajna nem álltak meg neki, bár lehet, hogy ez is hozzájárult, hogy Belfikét kitörő lelkesedéssel üdvözölte itthon, még puszit is adott neki
Beszédben is iszonyú jól feljődött. Új szavaink: repülő, plane, sea, tenger, hajó, sziasztok, busz, hullám, wave, víz, hangya, légy, nyusz (mint nyuszi), úszik, búvár, bácsi, tánci-tánci, kavics, kő, stone, egy, kettő, három, négy, hol a
?, virág, erre, egér ezeket használja is rendesen, tudja, mi micsoda, de rengeteg olyan szót is mondott, amit csak utánunk ismétel, sikeresen, de legközelebb magától még nem tudja mondani, hogy az az.
Kajálásáról már nem is igazán írok, hiszen ha rajta múlna, a világot is felzabálná, iszonyú étvágya van és szerencsére továbbra sem az édességek a kedvencei, bár a fagyi az mégis az elsők közt szerepel. Sőt a fagyiárusokat kilóméterekről kiszúrja és mondja is, hogy kéjek fagyi
JA haza repülőút is külön sláger volt, úgy látszik az anyja repülős vérét örökölte
csak útközben beájult és aludt még leszálláskor is, amit aztán csalódott jaj felkiáltással vett tudomásul, hogy elmulasztotta
.
Szóval nagyon klassz volt, gyorsan eltelt, akkor úgy éreztük, hogy azért elég volt (szerdán jöttünk haza) - azóta már megint ott lennénk szívesen
Rit