Sziasztok!
Biztosan nem vagyok egyedül ebben a helyzetben, kérem mondjátok meg, hogy ti hogy lettetek túl rajta.
Van egy 9 éves nagyfiam és most egy 3 hetes pici. Egészséges, édes, aranyos mégis úgy érzem, az egész életem/életünk felborult miatta. A munkámat abbahagytam, a család élete az ő időbeosztása körül forog. Ez természetes, és ráadásul biztosan nagyon hamar meg is fog változni. Ráadásul szégyellem is magam, hiszen sok nő kezét.lábát odaadná, hogy egészséges kisbabája szülessen. De az érzelmek másképpen működnek és már én magam is unom, hogy léptem-nyomon sírva fakadok és nincs semmihez se kedvem.
Ti hogyan csináljátok?
Új privát üzeneted érkezett!
Oldal: 1 / 1
2001.09.17 14:32
nagyon-nagyon ismeros. Mindket gyerek utan olyan depresszioba estem, hogy ihaj. A masodik esetben mar a korhazbol hajnalban felhivtam a ferjemet, hogy azonnal jojjon be hozzam, mert meghalok. Es amikor hazamentunk, csak fokozodott. Ugy ereztem, nem tudok semmilyen elvarasnak megfelelni, nem tudom ellatni a ket gyereket, nincs eleg tejem, stb, sorolhatnam. aztan ahogy belerazodtunk az uj napirendbe, megszoktuk az uj felallast, minden rendezodott. Sokat segitett a ferjem is, azt hiszem, hogy ha az o hozzaallasa nem olyan lett volna, nem tudom az elso par napot nagyobb kiborulas nelkul meguszni. En is szegyelltem magam az erzeseim miatt, de hidd el, egy kis ido kerdese es elmulik. Ragadj meg minden percet a pihenesre, amihez nincs kedved es nem eletbe vago, ne csinald. Nalunk szerencsere volt segitseg, anyosom itt volt velem az elso honapban, lelkiismeretfurdalas nelkul rahagytam a hazimunka nagyreszet.
Egyebkent en mar a masodik terhesseg alatt rettegtem, hogy mi lesz, ha felborul a jol megszokott eletunk egy uj pocok miatt.
Vigyazz magadra, ne add at magad a ketsegbeesesnek, az ilyen helyzetek megoldjak sajat magunak.
Jo babazast!
Udv
Eva
Egyebkent en mar a masodik terhesseg alatt rettegtem, hogy mi lesz, ha felborul a jol megszokott eletunk egy uj pocok miatt.
Vigyazz magadra, ne add at magad a ketsegbeesesnek, az ilyen helyzetek megoldjak sajat magunak.
Jo babazast!
Udv
Eva
2001.09.17 17:41
Kedves Judit!
Nalunk kb. egy honap telt el, mire tuljutottam a dolgon. Nalunk az is kozrejatszott, hogy a nagyobbik meg csak keteves volt, ot is megviselte egy kicsit a testverke erkezese, otthon volt velem o is, es eleg nehez volt ket kicsi gyerek ellatasa. Foleg az volt nehez, hogy elegge nehezen jott bele a lanyom a szopcsizasba, volt ugy, hogy msafel orat szoptattam, kozben persze a fiamra is oda kellett figyelni. Nehezen tudtam [pihanni, hiszen ejszaka is gyakran szoptattam, nappal meg otthon volt a ket gyerek, es egy ido utan a haztartas. Az elso ket honap utan hullafaradt voltam. De mikorra beallt a napirendunk, a fiam megszokat az uj helyzetet, nagyon boldog napok kovetkeztek. Mostmar konnyebb, mert a fiam ovis, napkozben csak a picivel vagyok, nagyon elvezem a tarsasagat. Nalatok a nagyobbik hogyan viselte a pici erkezeset?
Egyebkent most jutott eszembe, hogy valahol kell lennie egy topicnak, ahol volt a szules utani depressziorol szo. Keress utana, talan van nehany hasznalhato tanacs ott is.
Udv
Eva
Nalunk kb. egy honap telt el, mire tuljutottam a dolgon. Nalunk az is kozrejatszott, hogy a nagyobbik meg csak keteves volt, ot is megviselte egy kicsit a testverke erkezese, otthon volt velem o is, es eleg nehez volt ket kicsi gyerek ellatasa. Foleg az volt nehez, hogy elegge nehezen jott bele a lanyom a szopcsizasba, volt ugy, hogy msafel orat szoptattam, kozben persze a fiamra is oda kellett figyelni. Nehezen tudtam [pihanni, hiszen ejszaka is gyakran szoptattam, nappal meg otthon volt a ket gyerek, es egy ido utan a haztartas. Az elso ket honap utan hullafaradt voltam. De mikorra beallt a napirendunk, a fiam megszokat az uj helyzetet, nagyon boldog napok kovetkeztek. Mostmar konnyebb, mert a fiam ovis, napkozben csak a picivel vagyok, nagyon elvezem a tarsasagat. Nalatok a nagyobbik hogyan viselte a pici erkezeset?
Egyebkent most jutott eszembe, hogy valahol kell lennie egy topicnak, ahol volt a szules utani depressziorol szo. Keress utana, talan van nehany hasznalhato tanacs ott is.
Udv
Eva
2001.09.17 21:34
Szia Judit!
Bizony nem vagy egyedül! Szerintem többé-kevésbé mindenki depis az elején, csak sokan még maguknak sem vallják be. Én már túl vagyok rajta, de legalább 3 hónapos koráig eltartott, hol jobban, hol kevésbé. Illetve, egy-egy rohamban most is lekap, de ez szerintem már nem a szüléstöl van, hanem az ösztöl. Nálunk még tetézte az inkompetencia érzését, hogy sokáig tápos volt a babám, mert nem volt elég a tejem. Egyik emlékem, hogy feküdtem a baba mellett, már egy órája próbáltam szoptatni, potyogtak a könnyeim, a baba ordított, ha kivettem a cicit a szájából, az anyósom pedig simogatta a hátát, hogy szegényke, fáj a hasa. Meg a vágy, hogy csak egyszer tudnék három órát aludni egyben.
Szerintem az az elsö mérföldkö, amikor elkezd a baba mosolyogni. Onnantól könnyebb, addig az ember úgy érzi, mintha a filodendront tutujgatná, és még szégyelli is, hogy így érez. És ha van segítség (férj, nagymama, elviselhetö anyós), pofátlanul sózz rájuk minden melót: mosás, mosogatás, vasalás. A szoptatáson kívül mindent meg tudnak csinálni! Meg segített, hogy napközben többször felhívtam a férjem, így nem volt olyan rettenet hosszú az idö egyedül.
A nagyfiaddal próbálj meg foglalkozni, mert most ö biztos vesztesnek érzi magát.
Kitartás, szerintem a nehezén már túljutottál.
Üdv, Fruzsa
Bizony nem vagy egyedül! Szerintem többé-kevésbé mindenki depis az elején, csak sokan még maguknak sem vallják be. Én már túl vagyok rajta, de legalább 3 hónapos koráig eltartott, hol jobban, hol kevésbé. Illetve, egy-egy rohamban most is lekap, de ez szerintem már nem a szüléstöl van, hanem az ösztöl. Nálunk még tetézte az inkompetencia érzését, hogy sokáig tápos volt a babám, mert nem volt elég a tejem. Egyik emlékem, hogy feküdtem a baba mellett, már egy órája próbáltam szoptatni, potyogtak a könnyeim, a baba ordított, ha kivettem a cicit a szájából, az anyósom pedig simogatta a hátát, hogy szegényke, fáj a hasa. Meg a vágy, hogy csak egyszer tudnék három órát aludni egyben.
Szerintem az az elsö mérföldkö, amikor elkezd a baba mosolyogni. Onnantól könnyebb, addig az ember úgy érzi, mintha a filodendront tutujgatná, és még szégyelli is, hogy így érez. És ha van segítség (férj, nagymama, elviselhetö anyós), pofátlanul sózz rájuk minden melót: mosás, mosogatás, vasalás. A szoptatáson kívül mindent meg tudnak csinálni! Meg segített, hogy napközben többször felhívtam a férjem, így nem volt olyan rettenet hosszú az idö egyedül.
A nagyfiaddal próbálj meg foglalkozni, mert most ö biztos vesztesnek érzi magát.
Kitartás, szerintem a nehezén már túljutottál.
Üdv, Fruzsa
2001.09.18 06:46
A legrosszabb az az egészben, hogy minden, amit a könyvek javasolnak OK. Van segítségem a háztartáshoz, a férjem mindent megtesz, hogy támogasson, és mégis... A leglehetetlenebb időkben jön rám az őrült rosszkedv, sírás stb...
Mindemellett természetesen a lelkemet kiteszem azért, hogy a nagyobbik fiam ne érezze magát kirekesztve. De az idő nyilván mindezt megoldja. Azért is furcsa ezt az új állapotot látni magamon, mert egyébként egyáltalán nem vagyok ilyen.
De hallani, hogy mással ez hogy esett meg, a legjobb gyógyszer.
Sziasztok, Judit
Mindemellett természetesen a lelkemet kiteszem azért, hogy a nagyobbik fiam ne érezze magát kirekesztve. De az idő nyilván mindezt megoldja. Azért is furcsa ezt az új állapotot látni magamon, mert egyébként egyáltalán nem vagyok ilyen.
De hallani, hogy mással ez hogy esett meg, a legjobb gyógyszer.
Sziasztok, Judit
2001.09.18 20:38
Kedves Judit!
Én egy másik Judit vagyok. Most toltom be a 20. hetemet elso terhességemmel, és antidepresszánst szedek. Sajnos számithatok rá, hogy ilyen "eloélettel" nem menekulok a szulés utáni depressziotol sem. Ne szégyelj segitséget kérni pszichiátertol, nem kell szenvedned a rossz érzésektol, ami esetleg meggátol abban, hogy jo anya legyél. Ha pontosabb orvosi véleményt is olvasnál, klikkelj a rendeloben a pszichiáter válaszol-ra, ott részletesen szo van errol, nem csak laikus szájábol hallod.
Jobbulást!
egy másik Judit
Én egy másik Judit vagyok. Most toltom be a 20. hetemet elso terhességemmel, és antidepresszánst szedek. Sajnos számithatok rá, hogy ilyen "eloélettel" nem menekulok a szulés utáni depressziotol sem. Ne szégyelj segitséget kérni pszichiátertol, nem kell szenvedned a rossz érzésektol, ami esetleg meggátol abban, hogy jo anya legyél. Ha pontosabb orvosi véleményt is olvasnál, klikkelj a rendeloben a pszichiáter válaszol-ra, ott részletesen szo van errol, nem csak laikus szájábol hallod.
Jobbulást!
egy másik Judit
2001.10.28 18:48
Nekem kb. 1 évig tartott, nem is rögtön szülés után jelentkeyett (mint pl. az elsõ baba esetében). Jártam psyichológushoz is (semmit nem ért), magától múlt el (legalábbis remélem!). A védõnõ meg frászt kapott, mikor egyszer kétségbeesésemben tõle kértem segítséget. És az volt még bosszantó, hogy igazából sehol nem foglalkoznak ezzel a témával. A Kismamában is csak felületesen írnak róla, nem beszélve a többirõl.
2001.11.05 15:52
Sziasztok!
A munkám miatt (egy antidepresszánst is forgalmazó cégnél dolgozom) több pszichiáterrel is kapcsolatba kerültem. Én úgy tapasztaltam, hogy természetesen a klinikai szakemberek ennél sokkal nagyobb problémákkal foglalkoznak, de vannak olyan háziorvosok, akik haladva a korral nem ragadtak le és egyre többet foglalkoznak a terhességi, gyerekágyi, a szezonális (õszi-téli), valamint a menstruációt megelõzõ (PMS)depresszióval, illetve az ezek okozta pszichoszomatikus betegségekkel.
A probléma inkább a betegekkel van, akik azt hiszik, hogy autómatikusan pszichopatának nyílvánítják majd õket és kemény antidepresszánsokra fogják beállítani õket, ezért nem mernek orvoshoz menni.
Úgy tudom, hogy a Konzultáció Alapítvány küld ki szakembereket a háziorvosok rendelõibe, így a beteg ott helyben is megbeszélheti a panaszát az orvossal és nem kell a pszichiátriára mennie.
Ez nem reklám, csak egyszer tõlük kértem segítséget, amikor kíváncsi voltam, hogy a magyar betegeknek hány százaléka depi! Elég lelombozóak az adatok, de nem vagyunk reménytelen esetek.
De! Minedenképpen kezelni kell a depressziós eseteket, mert minél többször esik bele valaki annál kellemetlenebb.
Mukilány (aki most szintén depi)
A munkám miatt (egy antidepresszánst is forgalmazó cégnél dolgozom) több pszichiáterrel is kapcsolatba kerültem. Én úgy tapasztaltam, hogy természetesen a klinikai szakemberek ennél sokkal nagyobb problémákkal foglalkoznak, de vannak olyan háziorvosok, akik haladva a korral nem ragadtak le és egyre többet foglalkoznak a terhességi, gyerekágyi, a szezonális (õszi-téli), valamint a menstruációt megelõzõ (PMS)depresszióval, illetve az ezek okozta pszichoszomatikus betegségekkel.
A probléma inkább a betegekkel van, akik azt hiszik, hogy autómatikusan pszichopatának nyílvánítják majd õket és kemény antidepresszánsokra fogják beállítani õket, ezért nem mernek orvoshoz menni.
Úgy tudom, hogy a Konzultáció Alapítvány küld ki szakembereket a háziorvosok rendelõibe, így a beteg ott helyben is megbeszélheti a panaszát az orvossal és nem kell a pszichiátriára mennie.
Ez nem reklám, csak egyszer tõlük kértem segítséget, amikor kíváncsi voltam, hogy a magyar betegeknek hány százaléka depi! Elég lelombozóak az adatok, de nem vagyunk reménytelen esetek.
De! Minedenképpen kezelni kell a depressziós eseteket, mert minél többször esik bele valaki annál kellemetlenebb.
Mukilány (aki most szintén depi)
2001.11.05 16:40
Szia Mukilány!
Sajnos én úgy érzem velem is gond van.Igaz nem most jelentkezett elöször de mindig azt hittem csak a hangulatomal van baj.(Idõjárárs,menzesz elõtti lehangoltság,stb,stb).A férjem állandóan "cikizget",hogy te ilyen tehén te olyan .........................................
ÉS most azt hiszem itt a vég.Már a gyerekekel sincs türelmem foglalkozni,ami nagyon nagy gond.Nincs türelmem játszani velük,tanulni a naggyal .Pedig az életem adnám értük úgy imádom.lehet,hogy már tulságossan is.Beléjük próbálok kapaszkodni.Ez szerintem azért sem jó mert a nagyot(aki tavasszal lesz 9 éves)nem hagyom a saját kis életét élni.Mindenben csak a rosszat látom,keresem.
És a másik fõ nagy baj,a Sex sem érdekel már úgy ahogy kellene egy 30év körüli nõt.
Bocsi ha zavartam alakit is de nagyon jó volt leirnom ezt az egésszet.
Ja: 4évvel ezelõtt nem tudom biztosra de szerintem a férjemnek volt valakije.....
Szeretnék névtelen maradni.
Sajnos én úgy érzem velem is gond van.Igaz nem most jelentkezett elöször de mindig azt hittem csak a hangulatomal van baj.(Idõjárárs,menzesz elõtti lehangoltság,stb,stb).A férjem állandóan "cikizget",hogy te ilyen tehén te olyan .........................................
ÉS most azt hiszem itt a vég.Már a gyerekekel sincs türelmem foglalkozni,ami nagyon nagy gond.Nincs türelmem játszani velük,tanulni a naggyal .Pedig az életem adnám értük úgy imádom.lehet,hogy már tulságossan is.Beléjük próbálok kapaszkodni.Ez szerintem azért sem jó mert a nagyot(aki tavasszal lesz 9 éves)nem hagyom a saját kis életét élni.Mindenben csak a rosszat látom,keresem.
És a másik fõ nagy baj,a Sex sem érdekel már úgy ahogy kellene egy 30év körüli nõt.
Bocsi ha zavartam alakit is de nagyon jó volt leirnom ezt az egésszet.
Ja: 4évvel ezelõtt nem tudom biztosra de szerintem a férjemnek volt valakije.....
Szeretnék névtelen maradni.
2001.11.28 13:02
sziasztok!
én éppen tegnap kezdtem el gyogyszereket szedni, ugyhogy most is elég kotyagos vagyok. a doki azt mondja, hogy ez a kezdeti mellékhatás, 1-2 napon belül megszünik. én is így kezdtem: 1. gyermekem 3 éves, már akkor is voltak ilyen szülési depresszios tüneteim, de most hogy a 2. megszületett 1 éve, ez még rosszabb. 1 napon belül többszöri hangulatváltozás, iszonyu mélypontok, nem vagyok képes semmire, nem érdekel semmi és evési rohamok törnek rám. már 2x megtörtént, hogy veszekedés közben rosszullettem. hétfön elhatároztam, hogy változtatok az életemen, elmentem egy pszichiáterhez, aki nagyon rendes volt és több mint 1 orát beszélgettünk, aztán felírt 3 gyogyszert. nagyon remélem hogy ennek segítségével sikerül tultennem magam ezen.
Mea
én éppen tegnap kezdtem el gyogyszereket szedni, ugyhogy most is elég kotyagos vagyok. a doki azt mondja, hogy ez a kezdeti mellékhatás, 1-2 napon belül megszünik. én is így kezdtem: 1. gyermekem 3 éves, már akkor is voltak ilyen szülési depresszios tüneteim, de most hogy a 2. megszületett 1 éve, ez még rosszabb. 1 napon belül többszöri hangulatváltozás, iszonyu mélypontok, nem vagyok képes semmire, nem érdekel semmi és evési rohamok törnek rám. már 2x megtörtént, hogy veszekedés közben rosszullettem. hétfön elhatároztam, hogy változtatok az életemen, elmentem egy pszichiáterhez, aki nagyon rendes volt és több mint 1 orát beszélgettünk, aztán felírt 3 gyogyszert. nagyon remélem hogy ennek segítségével sikerül tultennem magam ezen.
Mea
2001.11.29 03:50
Az en kislanyom 10 honapos, elso gyermekem. A szules utani idoszak borzalmas volt, tudjatok. Hullafaradtsag. Mindennek meg akartam felelni, mert erett anya lettem, a gyermeket tokeletesen ellatni a hazban pedig egy porszemet sem akartam latni, mert a kicsinek tisztasagra van szuksege.
Ezt nem lehet igy csinalni.
Szegeny ferjemre elkezdtem kiabalni, mert nem erezte ugyanezt, nem talalta ki a gondolataimat.
Ennek szerencsere vege lett. Most is felelossegteljes vagyok, csak most mar sokat pihenek, alszok. Ez szerintem nagyon fontos. Ha a baba el van latva, de minden mas a feje tetejen van -atmenetileg- nem erdekel, ha faradt vagyok.
Inkabb az kezdett mostanaban a problemam lenni, hogy ugy erzem be vagyok zarva. Nem tehetem ki a labam a hazbol amikor akarok, estenkent nem mehetek sehova. A hetvegi tancolas teljesen felbeszakadt. Nekem nincs senki, aki segitsen, mert kulfoldon elunk. Lelkiismeret furdalasom van, de neha arra gondolok, hogy en meg fiatal vagyok, kell nekem a szorakozas. Mikor menjek szorakozni, ha majd ot egyedul itthon tudom hagyniç Addigra en mar oreg leszek.
Valaki nem erez valami hasonlot, mint enç
Ezt nem lehet igy csinalni.
Szegeny ferjemre elkezdtem kiabalni, mert nem erezte ugyanezt, nem talalta ki a gondolataimat.
Ennek szerencsere vege lett. Most is felelossegteljes vagyok, csak most mar sokat pihenek, alszok. Ez szerintem nagyon fontos. Ha a baba el van latva, de minden mas a feje tetejen van -atmenetileg- nem erdekel, ha faradt vagyok.
Inkabb az kezdett mostanaban a problemam lenni, hogy ugy erzem be vagyok zarva. Nem tehetem ki a labam a hazbol amikor akarok, estenkent nem mehetek sehova. A hetvegi tancolas teljesen felbeszakadt. Nekem nincs senki, aki segitsen, mert kulfoldon elunk. Lelkiismeret furdalasom van, de neha arra gondolok, hogy en meg fiatal vagyok, kell nekem a szorakozas. Mikor menjek szorakozni, ha majd ot egyedul itthon tudom hagyniç Addigra en mar oreg leszek.
Valaki nem erez valami hasonlot, mint enç
2001.12.15 20:16
Azt hiszem a depresszio nalam is kijott, bar nem is felteteleztem, hogy az lehet, hisz lassan egy eve szuletett a pici. Nagyon magijedtem, mert hihetetlen mennyisegu csokit es edesseget eszem es ugy erzem nem tudok leallni. Hiaba mondjak, hogy ez akarat kerdese, nem megy. Raadasul egyre tobben kezdenek cikkizni a sulyom miatt es en is kellemetlenul erzem magam. Van otletetetek?
2002.02.01 11:09
Szia Anett,
Irod kulfoldon elsz, hol?
En is benne voltam ebben. A szules utan, raadasul egy csaszarozas utan, teljesen egyedul maradtam. Az anyosom ugyan sokat segitett es telefonon tudtam beszelgetni az anyukammal, de olyan tehetetlennek erztem magam. Szoptattam is 5 honapig es mindig attol feltem, hogy nincs eleg tejem. Nagyon rossz volt, meg most is borsodzik a hatam. Rendbetenni a babat, fozni, takaritani etetni, stb. A szoptatas neha ket ora hosszaig is eltartott, mert a fiam nagyon lassu volt. Most mar hala istennek ket es feleves es boldog anya vagyok. Kulfoldon elek en is, bar jol beszelem a nyelvet en Franciaorszagban lakom. Megertelek, hogy nagyon egyedul erezheted magad. De most a legfontosabb a gyermeked. Hulyeseg arra gondolni, hogy nem tudsz menni, amikor es ahova akarsz, ezt ugye jol tudtasd mar a gyerek megszuletese elott. Ez ezzel jar. A ferjed tudna sokat segiteni? Neha o is vigyazhatna a babara. Muszaly lenne, hogy kimozdulj, mert en rajottem, hogy ha rosszkedvem van, a babara is sokat hat.Probalj meg jatszoterre menni, sokat setalni a kicsivel, en sok ismerosre tettem szert igy. Az anyukak szeretnek egymas kozott beszelgetni. Ha es gondolom igen, van barati korotok, mivel ti nem tudtok menni, hivjatok meg oket magatokhoz. Sokat jelent hidd el. Nalunk, egy fiatal lany vigyaz a kisfiamra, ha neha van kedvunk kiruccanni a ferjemmel kettesben. A Polgarmesteri hivatalban lehet erdeklodni irantuk. Fiatal tanulo lanyok, akik igy keresnek egy kis plusz penzt. Persze fo a bizalom, nem mindenki elfogadhato.
Udv,
Aniko
Irod kulfoldon elsz, hol?
En is benne voltam ebben. A szules utan, raadasul egy csaszarozas utan, teljesen egyedul maradtam. Az anyosom ugyan sokat segitett es telefonon tudtam beszelgetni az anyukammal, de olyan tehetetlennek erztem magam. Szoptattam is 5 honapig es mindig attol feltem, hogy nincs eleg tejem. Nagyon rossz volt, meg most is borsodzik a hatam. Rendbetenni a babat, fozni, takaritani etetni, stb. A szoptatas neha ket ora hosszaig is eltartott, mert a fiam nagyon lassu volt. Most mar hala istennek ket es feleves es boldog anya vagyok. Kulfoldon elek en is, bar jol beszelem a nyelvet en Franciaorszagban lakom. Megertelek, hogy nagyon egyedul erezheted magad. De most a legfontosabb a gyermeked. Hulyeseg arra gondolni, hogy nem tudsz menni, amikor es ahova akarsz, ezt ugye jol tudtasd mar a gyerek megszuletese elott. Ez ezzel jar. A ferjed tudna sokat segiteni? Neha o is vigyazhatna a babara. Muszaly lenne, hogy kimozdulj, mert en rajottem, hogy ha rosszkedvem van, a babara is sokat hat.Probalj meg jatszoterre menni, sokat setalni a kicsivel, en sok ismerosre tettem szert igy. Az anyukak szeretnek egymas kozott beszelgetni. Ha es gondolom igen, van barati korotok, mivel ti nem tudtok menni, hivjatok meg oket magatokhoz. Sokat jelent hidd el. Nalunk, egy fiatal lany vigyaz a kisfiamra, ha neha van kedvunk kiruccanni a ferjemmel kettesben. A Polgarmesteri hivatalban lehet erdeklodni irantuk. Fiatal tanulo lanyok, akik igy keresnek egy kis plusz penzt. Persze fo a bizalom, nem mindenki elfogadhato.
Udv,
Aniko
Oldal: 1 / 1
