Kiemelt témák

Zaha, szerintem erre nincs elfogadható válasz. Biztos ti is hasonlóképpen gondolkodtok erről. Ép eszű ember nem gondolhatja, hogy "megérte"... mert ezáltal tanultam(?!) valamit.
Vagy mert most a lányom halála miatt annyira hűde átértékelek mindent és "megerősödöm", meg okosabb, akármilyenebb leszek/lettem. Annyira utálom, amikor ilyesmit hallok vagy olvasok, hogy miért volt "jó", hogy ezt megélték. Soha nem fogok ilyesmit mondani.. Mekkora baromság!
tökjó, most legalább tudom, hogy ki milyen ember úgy istenigazából?! hát kit érdekel(nek)...

ja ,igen, most már több, mint 8 hónapja. Nem tudom, hogy ez sok vagy kevés idő... Fura.
Egyébként momentán tényleg egész jól vagyok, csak itt hőbörgök kicsit, bocsessssz!

jó éjt mindenkinek!

Az ajándékkal kapcsolatban azt gondoltam ki, hogy veszek magyar fűszereket. Lehet azokat is kapni, szép diszcsomagolásban. Talán annak örülnek és tudják használni.



Betti

Én sem hánytam sosem. Sőt, én meg sem éreztem szinte hogy terhes vagyok. Csak a mellem feszült. A nővéremnek meg mind a három fiánál hozzátartotozott a napirendjéhez a hányás.

Jó reggelt!

Franka, majd megnézem én is az újságot, nagyon durván hangzik. Különben ezekben a baba-mama lapokban olyan rózsaszínre festenek mindent, és aztán az ember ott áll...ez embertelen.
Amit írtál, dettó, teljesen.

Melcsike, én viszont rókákat tenyésztettem Vinyóval is félidőig, de akkor még elviselhető volt, majdnem végig dolgoztam (bár egyszer beokádtam a munkahelyemen a lépcsőfordulóban...), most pedig brutál módon ment a dolog. Azt gondoltam, terhességi vészes hányás, de a doki, akihez Vácott jártam, azt mondta, nem, ez normális, mivel dupla a hormonszint. Megint félidőig tartott.
A fűszer jó ötlet, Tokaji?

Nálunk még mindenki alszik.
Leengedek a torkomon egy kávét.

Bende, Ti már nyaraltok? Vagy merre vagy?

És Te Tünci? Jövő héten már dolgozol?

Sziasztok!

bocsi, hogy nem írtam két napja, de olyan vacak napom volt.Nagyon csúnyán összevesztünk a férjemmel, nagyon eljárt a szám, úgy szégyelltem magam, nincs is magyarázat rá, ráadásul baromságon veszekedtünk(fontos dolgon sosem szoktunk), de nagyon vacak hangulatom volt tőle.

Most visszaolvastam mindent, megpróbálok reagálni.

szóval ott maradtam le ,hogy....:


Bea,
én is Boldog NÉvnapot kívánok Marcellnak!!
Okés, akkor nem hízókúrázunk..
Amit írtál a férjedről, detto, nekünk is ilyen semmiséágeken megy a vita, ki ,mit csinált, mit kéne, mennyit kéne, nem holnap, hanem ma kéne..egy nő aztán nem lazíthat, nehogymár..
A pc-d gyorsan gyógyuljon meg!

Hasli,
szívből kívánom, ohgy a 2010- es év, sikert hozzon Neked!!!
S, ha kívánhatok egy merészet, akkor ezt kívánom kivétel nélkül mindannyiónknak!!
Az a sminkes állás szerintem nagyon jó lehet, próbáld, ki hátha el tudod viselni a bundás banáykat..ha meg nem, legfeljebb otthagyod!
Élvezzétek a kirándulást, ott is olyan szép az idő, mnit itt?

Zaha
A Bende-szobor állításban benne vagyok, majd egyeztetünk!
Jó ,hogy Te is kicsit tudsz lazítani a szabin...
"lehetett volna egy tökéletes nap"..néha érzek ilyet, de mégis másfajta tökéletesség.Nem tudom jól elmondani ,de néha közel érzem az elvesztett gyermekem, annyira, mintha a valóságban érezném..és azok, másfajta tökéletes napok...


Betti, szorítok az uh maitt, az állás mondjon le!Te meg a fűnyírásodhoz szeretnélegy fenékberúgást is????HÁt nincs SZ-en elég sok szép szál legény ,aki húzná a nyírót???Dehogynincs, a saját szememmel láttam!!!

Szinti, aranyosak a képek, Fruzsi is milyen gyorsan cseperedik, meg a pocaklakód is!Szép, felnőttként is jól viselhető neveket választottatok!
Remélem eeljön hamarosan az az idő, hogy mindenki bármikor könnyedén ellátogathat az igazi hazájába!!
Jó barátnőzést, szülinapozást!

Melcsike, Neked is jó szülinapozást.Ajándék tippeket nem adok, mert én mindig baromságokat, teljesen haszontalan dolgokat találok venni...

Franka,szia, hiányoztál!
Annak örülök, hogy kicsit le tudtad foglalni magad..az első napok sírás nélkül, nagy lépés..a test teszi a dolgát, tudja, hogy élni kell tovább..
Éberen álmodni??Hónapokig csináltam ezt, a mentőöv volt egy fuldoklónak..még a terhességet is tovább éltem, elképzeltem újra és újra mindent, ahogy történnie kellett volna..sokáig kísértek ezek a képek..
Nagyon szép gondolatokat fogalmaztál meg, örülök, hogy írtál!!
Az újság, döbbentet, hogy a szerkesztőnek nincs ennyi esze..érdemes lenne egy pár sosros email küldeni a szerkesztőségbe, megvilágítani nekik egy merőben más nézőpontot!!

Kismamát vettem elsőre, vettem másodikra, most már meg sem látom az újságosnál. Egyszerűen nem köt le, nem érdekel a tartalma.

Elfáradtam, most értünk haza, még voltunk kajálni is, fazék van!

Szintus
Anyum élettársa, mivel német, röszkénél átsétált, de 3 km-et mert ott volt a sor előtte, mi meg Bácsalmáson keresztül, mert ugye kis határon csak magyar-német, feltúrták az autóinkat, mire beszóltam, hogy tök jó újra itthon már hiányzott magyarország...utána rohantunk röszkére, az Uwe átsétált + még a felüljáróig, pályával szemben, de így csak egy órát vártunk, ha ő velünk van 5-öt.
Ennek tetejébe még igazoltatták a rendőrök, mit kolbászol a pályán gyalog, de ez van.
Mi mindig nagyobb katolikusok vagyunk a pápánál is, értem ezt a vámosokra, akik már sportot űznek a tisztességes magyar ember szívatásából.

magyar-szerb...bocs

Franka
Én is gondolkoztam ezen a bűnhődésen...anyumnak 3, anyósomnak kb 4 abortusza volt....ha ezt összeadom az 7......
Hogy túl szép volt-e minden? Valójában tényleg elégedett voltam, párom, házasság, lakás, munka, anyagiak rendben, dehát ez már baj?
Péntek este kinéztünk otthon a borfesztiválra, mivel rég voltam otthoni rendezvényen, sok ismerős, régi csaj jött velem szembe, én meg csak ámélkodtam, hogy ennek is mekkora pocija van, jé ez is terhes, itt meg már megint....és hirtelen olyan nyomorultan éreztem magam. Ott sétáltam a siker és a természetesség közepén és rájöttem, hogy ennek a világ legtermészetesebb, legboldogabb dolgának kellene lenni, hogy tessék itt vannak ők, akarunk babát és kihordjuk és itt a baba, én meg már most iszonyatosan félek, mi lesz holnap, legszívesebben bevennék valami altatót, hogy csak előtte keljek fel...nem tudom az érzést elmagyarázni. Két közeli ismerősöm szül szeptember 23.-án, én 24.-én tettem volna és minden teljesen természetes, első baba, minden rendben, hála Istennek...csak olyan irigy vagyok, hogy ilyen is lehet.
Mert csak azt tudom magamban mondogatni, hogy könyörülj Isten rajtam, ne vedd el, de mi van, ha nincs elég hitem, ha úgy ítéli meg, nem hiszek benne eléggé és büntetésből elveszi újra?
Azért félek ennyire, mert nincs bennem több Lányok. Még egyre nincs.
Ha holnap jót mondanak, az már a 10. hét, elvileg már innen csak nincs szívmegállás, hisz már kifejlődött mindene, akkor innen már jó, betegségre nem is gondolok, mert annyi bogyót eszek, hogy meg kell legyen minden, különben nem érnek semmit sem.
Annyira félek, hogy el sem tudom mondani, de főleg attól, hogy hitem szerint, ha bíznék Istenben, nem lenne helye a félelemnek, csak a feltétlen bizalomnak és rettegek, hogy büntetés lesz megint.
Iszonyatosan félek.

A hányást azért még nem írnám a várandóság számlájára, ez az egy alkalom volt csak, de szerintem az a korty rozé okozta, amit megkóstóltam a párom poharából, elég savas volt és mivel mindig van valami alap émelygésem, ez még dobott rajta.

Betti, szorítok holnap, jelentkezz, ahogy megjöttél a dokitól!

Tünci! Írtam privit...

Sziasztok!

Tünci!
Köszi!
Nekünk is sikerült jól összebalhéznunk
Általában nem jellemző tőle az ilyen hozzáállás,de sajna néha előjőn.

Betty!
Asszem nem írok semmit........csak,hogy összeszorult a szívem az írásod láttán és szorítok Neked!!!!! Hogy minden rendben legyen,mert redben kell lennie!!!!

Betti én is nagyon szoritok holnapra,én bizom benne,hogy
minden rendben lesz!
Nagyon sokat gondolok rád holnap és majd irj,hogy mit mondott a doki!
De annyira elhiszem,hogy félsz és hidd el meg is értelek!
Aki már veszitett el babát annak a következő terhességek mind rettegésben telnek el a 4o.-dik hétig,hogy nehogy baj legyen......
Minden jót neked!Mi gondolatban veled vagyunk!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Köszönöm a biztatásokat.
Nem akarok itt senkiben félelmet kelteni, csak muszáj néha kiírnom, mit gondolok, mert becsavarodok.

Nem bírok aludni sem, szalad a lakás, azt hiszem sorban szépen nekikezdek, meg főzök valami finomat az új lábasban.

"Sokak szerint a remény erőt ad, mások viszont, akik már reméltek, nemcsak úgy ímmel-ámmal, hanem igazán, azok tudják, hogy ez pont fordítva van: a reményhez kell az erő.
Sokkal több erő kell hozzá, mint a reménytelenséghez."

(Bartis Attila: Felvidék visszatért)

Mindenkinek, de ma különösen Neked, Betti.

Hiányolt valaki...megvagyok, de nem, nem a tengerparton, idén nyáron nem tudunk elmenni sehova.Otthon a kertben a gumimedence partján nyaralok a kutyámmal meg a szerelemmel.Semmilyen napjaim vannak, ezért nem nagyon írtam.

Szia Jázmin, szabin vagy?

Zaha, szia!
Nem, nincs szabim, elment a sok klinikára rohangálásra, műtéti időszakra.Pár napot tartalékoltam őszre.Ilyen 1 napokra megyek szabira pl pénteken, és akkor van 3 napom egybe.
Talán ősszel majd elutazunk valahova.Még nászúton sem voltunk, pedig most volt az első házassági évfordulónk pár hete.Tavaly a költözés volt a fontos, most meg nincs rá keret.De igazán nem érdekel, tök jól elvagyok otthon a mini beach-en.

Franka, még Neked akartam írni arra, hogy ezek az első sírás nélküli napok: nekem az elején is volt olyan, hogy napokig nem tudtam, aztán egyszercsak jött, aztán megint nem, és ez a mai napig így van.

Tünci, jobban vagy? Kibékültetek?

Hasli, milyen volt a kirándulás?

Igen, meló mellett már az is nyaralás, ha az ember otthon dekkolhat kicsit.

És mi lesz a kövekező lépés babaügyben?

Felkötöm magam.
Na jó nem...várni várni várni januárig.Addig védekezés.
Majd szeptember elején meglesz a pesten végzett kontroll véreredményem, oda megyünk megint Czeizelhez.De lényeges változás nem lesz, ha megerősítik a szegedi eredményt, ha nem.
Napok óta megriaszt egy gondolat.Néha bevillan, pl éjjel mikor megyek wc-re, hogy mi lesz, ha megint sikerül...és olyan félelem kap el...hogy néha arra gondolok, hogy nem is akarok terhes lenni.Fura érzés.

Melcsike, a mai naphoz sok-sok erőt Neked.A

"A bánatot, mit tán ma érez,
mint brummogó, halk őszi hangot,
idomítgassa a kezéhez,
gyúrjon belőle kis harangot,
csigát, lovat, s ne kérje számon,
a búanyag rém furcsa jószág,
egy formátlan szomorúságon
cseppet sem segít a valóság.
De hogyha átöleli szépen,
megdédelgeti az ölében,
s csinál a búból búbabát,
tükörbe néz a hülye bánat
s mert a bánat egy hiú állat,
elvigyorogja tán magát."

(Parti Nagy Lajos)

Értem, azt hiszem.
De Te írtad, hogy akarsz gondoskodni valakiről a férjeden kívül, hogy annyira szeretnél kisbabát, hogy ez az életed értelme és célja, hogy muszáj, muszáj kibírni.

Persze, ezt szeretném a legjobban, csak néha megijedek.Teli vagyok félelemmel, keserűséggel.
Ti vállaltok újra babát?Beszéltetek erről?

Drága Melcsike, ma mind Veled vagyunk...

"Itt vagyok, Anya, nézlek az égből
Majd idefentről vigyázok Rád
Könnyeiddel én simítom arcod
Eljut majd hozzám minden imád

Itt vagyok, Anya, ne félj, jól vagyok
Testem elhagytam, lelkem szabad
Felhőről felhőre ugrándozva
Egy csodás világ felé halad

Hol nincs kín, bánat, égő fájdalom
Csak szeretet és mennyei fény
Itt vagyok, Anya és egy sugarán
Eljövök Hozzád minden nap én

Lelked érintem, álmod vigyázom
Őrködni fogok léted felett
S örömmel nézek vissza a múltra
Hiszen annyira jó volt Veled

Itt vagyok, Anya, suttogó szélként
Harmatcseppként egy fűszál hegyén
Szíved ha dobban… velem lüktet
Ezért amíg élsz, itt leszek én "

(egy gyászoló apa verse...)

Hát, Jázmin, nem tudom...
Az első gondolatom az volt, hogy igen, minél hamarabb, mert nem bírom ki másképp. Aztán rájöttem, hogy azért nem születhet meg, hogy nekünk jobb legyen.
Utána sokáig hallani sem akartam róla.
Most megint motoszkál a fejemben, de én is félek rettenetesen, elmondhatatlanul.
Ha belevágunk, csak jövő tavasszal, én mindenképp akarok várni egy teljes évet, meg akarom várni a születésük napját januárban, Zalán évfodulóját, ami február vége. Csak utána.

A férjem azt mondja, hogy ő nagyon szeretne még, de rám bízza. Ha maradunk hárman, ő annak is örül, de titkon vágyik még babára.

Tüncike, írsz pár sort mi van Veled?

Puff neki, a dokim csak pénteken tud fogadni. Honnan veszi, hogy addig kibírom?

Jázmin
Én is tudok mesélni a félelemről, nagyon, nagyon értem miről írsz.
Ez már nem is félelem, valami más.

Bacca meg a dokim, az még 4 nap! Ember! Jó ég, ezeknek fogalmuk nincs, min megyünk keresztül, darab, darab és kész.


Melcsike
Nagy ölelést és vígasztaló szeretet küldök neked és Kislányodnak.

Zaha
Nagyon találó, amit írtál. Reménykedni kell erő, talpra állni és elhinni, hogy lehet. Itt már a remény nem jön magától.

Sziasztok!

Melcsike!
Sok erőt a mai naphoz!!! Tudod Te vagy az erősebb

Álomangyal

"Csak álmomban látlak annyi magány után, most hallgatok!
Részeg vagyok, de nélküled úgy szomjazom!
Furcsa árnyak az égen, elkísérnek hozzád!
Mikor erősen érzem a vihar szagát, megfagyok!


Néha még az égen kereslek!
Tudom, hogy a Földön nem találnék rád!
Néha még a mélyben kereslek!
Már tudom, az angyalom vagy,
És álmomban vigyázol rám!
Csak hallgatok... hallgatok...

Apró kis gyermek egy székből feléd mutat.
A szemében látom a fényed, kicsit idősebb vagy.
Olyan zavaros most ez az álom,
Ahogy látom a gyerekszobát!
Pöttyös kis ruhában forogsz-forogsz,
Felém nevetsz, és én boldog vagyok!

Néha még az égen kereslek!
Tudom, hogy a Földön nem találnék rád!
Néha még a mélyben kereslek!
Már tudom, az angyalom vagy,
És álmomban vigyázol rám!
Csak hallgatok...vége már,
Egy utolsó mondat még a fejemben jár,
Hallgatom, álmodom,
Most magunkat látom és én veled vagyok!

Néha még az égen kereslek!
Tudom, hogy a Földön nem találnék rád!
Néha még a mélyben kereslek!
Már tudom, az angyalom vagy,
És álmomban vigyázol rám!
Csak hallgatok...hallgatok...
Csak álmomban látlak annyi magány után, most hallgatok!"

A többieknek is küldöm ezt:

http://www.videoplayer.hu/videos/play/153315

JÁzmin, sajnálom, ohgy várnotok kell januárig.
Sajnos a félelem szerintem nem kevesbedik, erről Betti tudna mesélni..

Betti, basszus, tényleg nem érti a doki, ohgy Neked ez mennyire fontos?NÁlatok nincs olyan, hogy csak SZtk alapon vmi rendelőbe elmész egy uh-ra?


Zaha, csak úgy elvagyok.A héten szabadságon lennék, de ha már úgyis kiírt a doki,akkor inkább maradok táppénzen,nem pocsékolom a szabit, jó lesz még az őszre.Ahogy hallom idegbetegség van a melóhelyen, újabb létszámleépítés lesz a leltár után.Azért azt még megcsináltatják...

Érdekes, ohgy egy baba elvestése után milyen egyforma gyászreakciók vannak..legtöbben azonnal akarunk újabb terhességet, aztán csendesen változik minden érzelem..

Betti:én a műtét előtti hétvégén annyira féltem, hogy már nem él, hogy egyszerűen bementem az ügyeletre és megmondtam, hogy nézzék meg.Ott voltak a papírok, az előzmények...KÖTELESEK megvizsgálni.Én a helyedbe bemennék este.Basszus, miért is fizetsz egy halom tb járulékot???Menjél menjél menjél.
Megnézik, megnyugszol, aztán majd mész pénteken.

Ibolyám nincs, hol van itt az SZTK.

De nem akarok idegen dokihoz menni. Ha baj van, tőle akarom hallani, de most nagyon elegem van belőle.
Nem igaz, 5 perc se. Mert ilyenkor még paraméter nem néznek, 10. héten csak szívhangot, hogy életben van-e még, ez kb 3 perc szokott lenni.
Mindegy. Holnap bemegyek dolgozni, meg szerdán is, hogy teljen az idő....

Jázmin, a tb még csak hagyján, hanem az, amit még pluszban fizetünk....
Csak olyan csalódott vagyok, de neki gondolom olyan beteg vagyok mint a többi, egy az ezer közül.

Menjél be az ügyeletre a kórházba!Mondd azt, hogy szúrkál a hasad és a dokid csak pénteken fogad.Szarabb, ha idegeskedsz.Bár, tulajdonképpen még 7 hónapot fogsz.

Jó reggelt!

Köszönöm szépen! Majd irok.



Majd jövök. Most dolgozom. Elég sz@r ma. Valahogy túl élem.



Puszi mindnekinek!

Betti, menj be szerintem is. Megnyugszol akkor is, ha idegen doki néz meg, nem tesz jót, ha péntekig őrlöd magad.

Igen, nekik (az orvosainknak) egyek vagyunk a sok közül, és én ezt valahol meg is értem. Nem az ő bajuk, nem vehetik mindenki terhét magukra, nekik csak annyi a kötelességük, hogy legjobb tudásuk szerint ellássanak.
A dokim egyszer azt mondta nekem, hogy náluk első az önvédelem, aztán a szakma, hátul kullog az emberség vagy inkább emberiesség.

Tünci, nálunk is szívóztak, nem leépítéssel, hanem áthelyezésekkel. Nagyon idegbeteg voltam egy hétig, aztán meg úgy értékeltem át magamban a dlgot, hogy ha esetleg engem is átraknak valami nemszeretem helyre, hát akkor maximum váltok. Más kérdés, hogy az egyik álmomról mondanék le és a hivatásomról, de mi ez a többihez képest? Úgyhogy azóta nem görcsölök rajta, utánam az özönvíz (eddig megúsztam).

Betti


Jaaaaj nagyon sajnálom, hogy nincs a dokid. Gondolok Rád én is.

Halottam egy számot a Petőfin:

"A testem virul, de a lelkem kicsit halott".

Talán Hiperkarma-

Bende???
(lenne itt új neked való képem a pomogácsról)

Melcsike sajnálom a mai napot,lélekben veled vagyok!

Melcsike

Zentán találtam dokit, aki elvállalt.
De azért pénteken is megyek az enyémhez. De addig nem bírtam.

Akkor minden rendben igaz?!


Örülök a jo hirnek!

Jo èjt!

Megnyugodtam az biztos.
Azt hiszem egy hét az az intervallum, amit bírok. De most van is időpontom az elkövetkező két hétre, utána meg majd megoldom.
De csak így bírom ki, ha tudom, még él és megvan mindene, már amennyit most lehetett látni.
A gerincet nagyon akarta nézni, de olyan kicsike még, azt mondta, két hét múlva a 12. hetinél előbb nem tud mondani semmit, ő legalább is.
Érdekes, hogy nem ő az első orvos, aki meglepődött, hogy Franciskánál a tisztelt doktor úr, aki ott a klinikán megvizsgált miért nem vette észre a 12. heti szűrésen a nagyfokú nyitott gerincet, hiszen ott, akkor csigolyáról, csigolyára végigkövetik, és ekkora elváltozás jó, hogy ki nem szúrta a szemét.
Szegeden nekem minden orvos azt mondta, hogy á, ezt nem lehetett még akkor látni, egyik védi a másikat.
A döntésem ugyanaz lett volna akkor is, csak egyáltalán nem mindegy, hogy elaltatnak és úgy történik vagy 6 órán keresztül vajúdsz és megszülöd a gyermeked. Ez a nem mindegy, mert abból még fel is kellett állni, amit ezek a jóérzésű doktorok el sem tudnak képzelni.
Mindegy ez már a múlt, csak ez a doki tegnap csodálkozott, hogy a "kolléga" hogy nem látthatta....

Melcsike, hogyan látod az egy éveteket?
És milyen érzés van benned most? Könnyebb, nehezebb, nem változott, mit gondolsz, mit érzel?

Jó reggelt!


Betti

Örülök, hogy sikerült és persze annak is hogy minden oké.


Az elmúlt egy éven gondolkodtam már. Nem gondoltam, hogy igy túlélem. Nehéz volt. Rövid volt. Mert mindenki azt várja egy év alatt felejts és túllépj és megnyugodj. Nekem kevés volt hozzá az egy év. Felejteni sosem fogok, és nem tudtam túllépni sem. Csak próbálok menni tovább több-kevesebb sikerrel. Én nem vagyok erős lelkű és nem is érdekel már. Ha sirni akarok fogok, ha magamba roskadok az is az én dolgom. Nem fogok senkinek hazudni, ha nem vagyok jól lelkileg, mert eltelt 1 év. Akkor is nagyon hiányzik a kislányom. És fáj hogy már nem láthatom többet Bogikát.



Most megyek ma nagyon sokfelé kell mennem.



Puszi mindenkinek!

betti0412ó ég, ezeknek fogalmuk nincs, min megyünk keresztül, darab, darab és kész.

Betti! Ez így van. Gondolj bele, ha minden félelmet, fájdalmat, minden veszteséget, amivel találkoznak a szakmájuk gyakorlása során, egy az egyben megélnének (és ezzel természetszerűleg a családjuknak is hazavinnének). Abba rövid idő alatt bele lehetne bolondulni. Sajnos muszáj bizonyos józan távolságtartás. Különben - a diagnózis megtalálása és a terápiás javaslat helyett - ők is a pácienseik mellé omlanának sírva...

És az orvostudomány határai nagyonis végesek, és az orvosok - még a legjobb indulat mellett - sem mindenhatók.
(persze, a szakma előírásainak ismerete és alkalmazása alapvető)

Ez így igaz is.
Az én dokim az kifejezetten kockás, szűken, tények...de mikor felvett februárban az osztályra, azért kicist kijött az ember is belőle, meg a kontorllon. Most megint szögletes, de bánom is én, nem a lelkemet viszem hozzá, hanem a testemet.