Sziszatok!
Bocsánat, de visszaolvasni nem volt még időm!
És holnap megyünk Kemencére, villámötlet volt, így most pakolok, meg rendet akarok itt hagyni, de most Hugica szólt, hogy üljek már le, ezért leírom a tegnapi napot.
Szóval igen, igen nem csalódtam
az tuti, hogy kislány van a pocakban!
És mindenkinek köszönjük a kedves szavakat és az érdeklődést!
A genetikai központban volt időpontunk 10 órára,
hát a GPS ki is írta, hogy 9,50-re ott is leszünk, csak hát az egyik irányból dugó volt, így átmentünk egy másik útra, na hát ott ugyanez, persze a dugófigyelő rádió, csak aztán mondta be miután mi 10,40 körül megérkeztünk az Istenhegyi útra.
Ja, persze Larát is vittük, mert egyik Mama sem ért rá, de hát amúgy is kiváncsiak voltunk hogy mit szól.
Ő már 10 órától ki akart szállni a kocsiból, és hát ugye azt hitte, hogy megérkeztünk hisz folyamatosan álltunk.
Na mindegy a lényeg a lényeg, hogy 10-kor odatelefonáltam, mondták,hogy nem gond, menjük.
Mikor odaértünk, mondták, hogy hát fél órát kell várni, mert úgye volt aki időben odaért
és hát az bement.
Volt ott egy csomó játék, gondoltuk, akkor játszunk egy nagyot.
Leültünk, elővettük az első játékot, és már jöttek hogy mehetünk be.
Nagyon szimpi doktorbácsi volt.
Mondta hogy mit látunk, Lara 20 percig bírta, aztán kinyílt az ajtó és kiszaladt, és Apa után.
Nézte, nézte Hugicát, de azért nem volt nyugodt, nem tudta mire vélni, hogy mit csinál a bácsi Anya pocakjával, csak mondta, hogy Anyucim, Anyucim.
Szóval kezek, lábak rendben, vese rendben.
de hát csak nézte a szívét, csak nézte,
de nem tudta jó helyről nézni, mert kis puncis nem akart megfordulni.
Na hát a vége az lett, hogy mondta hogy mi lenne, ha visszajönnénk, két hét múlva.
Mert a kamrák, pitvarok rendben, de nem látja a szimetiát a kamrák között! És hát Ő nem kardiologus szakember.
Na godnoltam hát remek, jól felidegesítenek, és még kétszer is fizethetünk.
De nem mondtam semmit, de aranyos volt a doki, mondta hogy mit szólnék, ha most nem fizetnénk, hanem két hét múlva visszajönnénk, megnézné egy olyan uh-s doki is, aki kardiologus specialista, és akkor, mert akkor lesz készen az uh.
Mondtam hogy ok.
Na hát ahhoz a dokihoz kell menni, akihez mi akartunk, aki csinálta a 13 heti uh-t is, csak hozzá nem volt már hely, csak későbbre.
Úgyhogy igazán nem nyugodtam meg.Azonnal kérdeztem, hogy ha nem szimmetrikus akkor azt nem nőheti ki a születésig, mert úgye hall olyat az ember, hogy több lyuk is van a szivecskén, és mire megszületik eltünik.
Hát erre azt mondta, hogy hát nem is biztos hogy baj van, csak ugye Ő nem kardiologus és nem látja a babát rendesen.
Szóval nagyon aranyos volt, mert próbálta a babát úgy fordítani, de nem akart.
Már elnézést is kért, hogy sokáig tart, de hát én szívesen néztem, aztán mikor kiderült ,hogy miért tart ilyen sokáig akkor már kezdtem izgulni.
Na hát ennyi.
18 megyünk megint, remélem akkor már megnyugodthatunk egy picit!