Sziasztok Lányok!
Bár borzasztóan fáradt és elnyűtt vagyok, tartozom Nektek annyival, hogy mesélek a mai napról...
Az első és 2. helyen is mindössze 2-3 mm-es embriót mértek, szívműködés nélkül.
A régi doki bácsim próbált vígasztalni, hogy higgyem el, ennek oka van, még mindig jobb hogy így alakult, mintha 20.hétben derül ki, hogy baj van...Mindenképp azt javasolta, hogy minél hamarabb végeztessem el a műtétet, mert szövődmények is lehetnek.
Elmentem a helyettes dokihoz is, Ő ugyanezeket mondta, csak totál látszott rajta, hogy mindez őt hidegen hagyja...kértem, hogy ha lehet, végezze el ő a műtétet még a héten, mert más orvost nem ismerek, jövő héten költözünk és itt van még nekem 4 gyermekem is...ja és nem mellesleg nagyon rosszul vagyok még mindig...
Ő azt javasolta, hogy inkább várjam meg az orvosom (jövő szerda), és ha közben elkezdek nagyon vérezni, akkor futás...
Aztán végül "megesett rajtam a szíve"és beprotezsált holnap reggelre még 10 abortuszos mellé az éppen ügyeletes orvos kezei közé. Akiről semmit nem tudok, sőt, azt sem, hogy ki az...
Próbáltunk ismerősökön keresztül orvost keresni, de hiába. A legtöbb szabadságon van.
Anyukám reggel idejön és vigyáz a gyerekekre, elvileg engem este hazaengednek, s majd próbálok a hétvégén pihenni...
Egy valami biztos:senkinek nem kívánom, hogy orvosilag úgy járjon mint én, az elmúlt 11 évben!Mindegyik gyerek másnál született, ha gond volt vagy probléma, soha egyikükre sem számíthattam...
Mit meg nem adtam volna egy olyan dokiért, mint Mártié!
Kérlek gondoljatok rám holnap/ma(?), hazudnék ha azt mondanám, hogy nem félek...kisírni már kisírtam magam.
Egyben szeretnék elbúcsúzni is, túl szép lett volna hozzátok tartozni, olyan jó kis csapat vagytok!!...kívánok Mindannyiotoknak csodaszép babavárást, egészséges bébikkel!!Olvasni biztosan foglak Titeket!
Puszi!