Zoliapu:
No comment. És nem azért, mert nem lennének érveim. Hanem mert totálisan értelmetlen. Én nem közöltem idáig még sehol sem a válásról alkotott nézeteimet. Tehát, amit te írsz az a tömény feltételezés. Amire én reflektáltam, az a te hozzáállásod a női nemhez. Arról továbbra is meg van a véleményem. Kiabálni nem kiabáltam:-) ugyanis nem írtam sehol sem nagybetűkkel. És igazad van nem kellett volna sértegetnem téged, vagy ha igen, akkor nem csak ennyire:-) osztogasd a továbbiakban is az észt a szokásos lenéző stílusodban.
Adios
Új privát üzeneted érkezett!
2004.06.01 13:42
Kedves Beszti,
Nalunk nincs "jegkrem" gond. Es nincs fodrasz gond. Hala istennek. Remelem nem is lesz.
Pocsekolas problemak vannak. De en ebbol nem engedek. Es biztos, hogy nem is fogok. Egy forintot sem! Ha lesz 1 milliardunk, akkor sem.
Ezt tudja a parom is es mivel lassan 7-8 eve egyutt vagyunk, gondolom el is fogadta.
"Bár az a mondatod, hogy neki "nem is kell tudnia a dolgokról", mert "úgy jobb neki", számomra azért nem elfogadható."
Most viszunk egy epitkezest. Szerintem jobb nem tudnia a problemakrol. Eleg nekem idegeskedni az egeszen. Minek tegyek meg ebbol is a vallara? Szerintem jobb, ha nem is tudja, hogy pl: kesik a tegla, es kozben allnak az emberek ennyiert meg ennyiert. O tudja nagyon jol, hogy legjobb tudasom szerint szervezem(-uk) meg az epitkezest. Es ebbe nem szol bele. Es nem azert, mert nem szolhat bele, hanem mert igy alakult ki. Amikor tanacstalan vagyok, akkor ugy is kikerem az O velemenyet. Ha maskepp nem is, de olyan teren biztosan, hogy melyik kivitelezot latod rendesebbnek/becsuletesebbnek? Tehat O epitkezes teren megbizik bennem. Mint ahogy en is a vasarlas, oltasok, stb... teruleten. Es en sem szolok bele abba, hogy a gyereknek mikor milyen cipot veszunk. Es melyik pelenke a jo. Mert nem ertek hozza. Es nincs sem idom, sem energiam pluszban utananezni, hogy melyiknek mi az elonye es mi a hatranya. Ezekkel tobbnyire O foglalkozik. Mint ahogy azzal is, hogy "otthon"-t teremtsen. Egy olyan "legkor-t" csinalni, ahova jo hazamenni. Ez sem kis feladat! Gondolom, en nem is tudnam.
Kedves Thira,
Sajnalom, ha igy latod. Tudtommal en nem nezem le a noi nemet. A paromat meg vegkepp nem. A lenezo stilussal sem ertek egyet.
Egyebkent meg a legjobbakat Neked!
Udv, ZoliApu.
Nalunk nincs "jegkrem" gond. Es nincs fodrasz gond. Hala istennek. Remelem nem is lesz.
Pocsekolas problemak vannak. De en ebbol nem engedek. Es biztos, hogy nem is fogok. Egy forintot sem! Ha lesz 1 milliardunk, akkor sem.
Ezt tudja a parom is es mivel lassan 7-8 eve egyutt vagyunk, gondolom el is fogadta.
"Bár az a mondatod, hogy neki "nem is kell tudnia a dolgokról", mert "úgy jobb neki", számomra azért nem elfogadható."
Most viszunk egy epitkezest. Szerintem jobb nem tudnia a problemakrol. Eleg nekem idegeskedni az egeszen. Minek tegyek meg ebbol is a vallara? Szerintem jobb, ha nem is tudja, hogy pl: kesik a tegla, es kozben allnak az emberek ennyiert meg ennyiert. O tudja nagyon jol, hogy legjobb tudasom szerint szervezem(-uk) meg az epitkezest. Es ebbe nem szol bele. Es nem azert, mert nem szolhat bele, hanem mert igy alakult ki. Amikor tanacstalan vagyok, akkor ugy is kikerem az O velemenyet. Ha maskepp nem is, de olyan teren biztosan, hogy melyik kivitelezot latod rendesebbnek/becsuletesebbnek? Tehat O epitkezes teren megbizik bennem. Mint ahogy en is a vasarlas, oltasok, stb... teruleten. Es en sem szolok bele abba, hogy a gyereknek mikor milyen cipot veszunk. Es melyik pelenke a jo. Mert nem ertek hozza. Es nincs sem idom, sem energiam pluszban utananezni, hogy melyiknek mi az elonye es mi a hatranya. Ezekkel tobbnyire O foglalkozik. Mint ahogy azzal is, hogy "otthon"-t teremtsen. Egy olyan "legkor-t" csinalni, ahova jo hazamenni. Ez sem kis feladat! Gondolom, en nem is tudnam.
Kedves Thira,
Sajnalom, ha igy latod. Tudtommal en nem nezem le a noi nemet. A paromat meg vegkepp nem. A lenezo stilussal sem ertek egyet.
Egyebkent meg a legjobbakat Neked!
Udv, ZoliApu.
2004.06.01 14:42
Zoilapu!
Azt hiszem, leírtad a lényeget! Párod elfogdta a pocsékolással kapcsolatos rigolyádat (ami sztem is az
), így ez nálatok működik. Máshol talán nem azon merül fel a gond, hogy ki hány kortyot iszik a Red Bull-ból, hanem azon, hogy éppen eme nem kimondottan olcsó és nem kimondottan alapélelmiszer az asztalra kerül-e...
Mi a párommal TÁRSkét működünk. Egyenrangú társként. Nem azért, mert ez olyan jól hangzik, hanem azért, mert az autó megjavíttatásának a kínja, és aztán a jó autó használatának öröme is közös. Éppígy közös a vízv.szerelővel való probléma, de a függönyvásárlás, és annak a megvarratása is, mint ahogy öröm mindezek rendeződése után is a helyzet élvezése.
Cseppet sem érzem úgy, hogy bármi "probléma" megoldása (mind a női, mind a férfi oldalról) teher lenne a másikunk számára. Max én kevésbé lelkesedem egy "jó áron" beszerzett téligumi vásárlásakor, párom meg nem ugrál örömében, ha jó függönyhöz jutok
Pocsékolás nálunk nincsen.
Ha egy Red Bull annyira hivatott, hogy két korty fogyjon belőle - akkor két korty fogy.
Vagyunk olyan viszonyban, hogy elfogadjuk a másik ítélőképességét!
Mivel tisztában vagyunk az anyagi helyzetünkkel, így nem fogok -nyilván- fagyi után (most persze csak képletesen a fagyi a példa) kuncsorogni. Ha viszont ellenállhatatlan vágyat érzek a fagyi után, még ha két harapás után ki is dobom, akkor megveszem, és megteszi ezt ő is nyugodt szívvel.
Van az embernek annyi gondja ilyen apróságokon nem szabad fennakadni
Mint ahogy -szerintem- két korty Red Bull sem ér meg egyetlen vitát sem.
Amit a dolgok működéséről írsz, (női-férfi szerepek), nos, az már más terület. Világ életemben férfimunkát végeztem, de attól még nő maradtam. A szerepek szerinti leosztás nekem nem jön be.
Nem vagyunk egyformák. Én korlátozva érezném magam, ha a párom perselyezne a "pocsékolásom" miatt, Te meg val.szeg rohamot kapnál, ha a téglákról többet tudnék, mint Te
De pont emiatt vagy Te a Te pároddal, én meg az enyémmel.
Nálatok - nálunk sincs lelki terror, hiszen mindenki elfogadja a párját olyannak, amilyen
A gond akkor kezdődne, ha valaki korlátozva érezné magát a másik "rendeletei" miatt.
No, akkor az már lelki terror lenne
Üdv: Csi
Azt hiszem, leírtad a lényeget! Párod elfogdta a pocsékolással kapcsolatos rigolyádat (ami sztem is az
), így ez nálatok működik. Máshol talán nem azon merül fel a gond, hogy ki hány kortyot iszik a Red Bull-ból, hanem azon, hogy éppen eme nem kimondottan olcsó és nem kimondottan alapélelmiszer az asztalra kerül-e... Mi a párommal TÁRSkét működünk. Egyenrangú társként. Nem azért, mert ez olyan jól hangzik, hanem azért, mert az autó megjavíttatásának a kínja, és aztán a jó autó használatának öröme is közös. Éppígy közös a vízv.szerelővel való probléma, de a függönyvásárlás, és annak a megvarratása is, mint ahogy öröm mindezek rendeződése után is a helyzet élvezése.
Cseppet sem érzem úgy, hogy bármi "probléma" megoldása (mind a női, mind a férfi oldalról) teher lenne a másikunk számára. Max én kevésbé lelkesedem egy "jó áron" beszerzett téligumi vásárlásakor, párom meg nem ugrál örömében, ha jó függönyhöz jutok
Pocsékolás nálunk nincsen.
Ha egy Red Bull annyira hivatott, hogy két korty fogyjon belőle - akkor két korty fogy.
Vagyunk olyan viszonyban, hogy elfogadjuk a másik ítélőképességét!
Mivel tisztában vagyunk az anyagi helyzetünkkel, így nem fogok -nyilván- fagyi után (most persze csak képletesen a fagyi a példa) kuncsorogni. Ha viszont ellenállhatatlan vágyat érzek a fagyi után, még ha két harapás után ki is dobom, akkor megveszem, és megteszi ezt ő is nyugodt szívvel.
Van az embernek annyi gondja ilyen apróságokon nem szabad fennakadni
Mint ahogy -szerintem- két korty Red Bull sem ér meg egyetlen vitát sem.
Amit a dolgok működéséről írsz, (női-férfi szerepek), nos, az már más terület. Világ életemben férfimunkát végeztem, de attól még nő maradtam. A szerepek szerinti leosztás nekem nem jön be.
Nem vagyunk egyformák. Én korlátozva érezném magam, ha a párom perselyezne a "pocsékolásom" miatt, Te meg val.szeg rohamot kapnál, ha a téglákról többet tudnék, mint Te
De pont emiatt vagy Te a Te pároddal, én meg az enyémmel.
Nálatok - nálunk sincs lelki terror, hiszen mindenki elfogadja a párját olyannak, amilyen
A gond akkor kezdődne, ha valaki korlátozva érezné magát a másik "rendeletei" miatt.
No, akkor az már lelki terror lenne
Üdv: Csi
2004.06.02 10:07
Kedves Lanyok!
Mar tobbszor tapasztaltam, hogy valamihez hozzaszolok es leul a topic.
Nem tudom, hogy a szemelyisegem v. a stilusom vagy barmi mas miatt, de en nem akarom kiirtani a beszelgeteseket, ezert jobbnak latom uriember modjara tavozni. Lehet, hogy mar-mar a mumus a szerepet is betoltom itt a forumon, csak eppen nem tudok rola?
Es mivel en nem is en lennek, ha nem mondhatnek valami bolcseletet,ezert itthagynam Nektek "ZoliApu kozhely"-et:
Ha ertekeltek egy embert, akkor azt ne borszin, intelligencia, penz, humor, tehetseg, szorgalom, stb... alapjan tegyetek meg.
Hanem, hogy "joindulatu" v. "rosszindulatu".
Ez az egy ami legbelulrol jon. Es alapvetoen nem valtozik az ember jellemen. (Gondolok itt a "Schindler listaja"-ra) Es probaljatok a donteseket is ez alapjan meghozni.
Ha valakit (akaratlanul is) megbantottam, sajnalom.
A legjobbakat Nektek!
Udv, ZoliApu.
Mar tobbszor tapasztaltam, hogy valamihez hozzaszolok es leul a topic.
Nem tudom, hogy a szemelyisegem v. a stilusom vagy barmi mas miatt, de en nem akarom kiirtani a beszelgeteseket, ezert jobbnak latom uriember modjara tavozni. Lehet, hogy mar-mar a mumus a szerepet is betoltom itt a forumon, csak eppen nem tudok rola?
Es mivel en nem is en lennek, ha nem mondhatnek valami bolcseletet,ezert itthagynam Nektek "ZoliApu kozhely"-et:
Ha ertekeltek egy embert, akkor azt ne borszin, intelligencia, penz, humor, tehetseg, szorgalom, stb... alapjan tegyetek meg.
Hanem, hogy "joindulatu" v. "rosszindulatu".
Ez az egy ami legbelulrol jon. Es alapvetoen nem valtozik az ember jellemen. (Gondolok itt a "Schindler listaja"-ra) Es probaljatok a donteseket is ez alapjan meghozni.
Ha valakit (akaratlanul is) megbantottam, sajnalom.
A legjobbakat Nektek!
Udv, ZoliApu.
2004.06.02 12:37
Zoliapu!
Eddig csak olvastam, most írnom "kell". Nem gond, hogy a különböző házasságok/kapcsolatok nem egyformán működnek jól. Neked/Nektek úgy jó, másnak máshogy jó. A gond nem azzal van, hogy Te hogyan látod a dolgokat, illetve hogyan oldjátok meg a problémákat. A feleséged elfogad ilyennek, elfogadja a szabályaidat és úgy látszik igyekszik betartani. Azok a mondatok voltak számomra idegenek, amikor általánosítottál. Pl hogy a NŐKnek nem kell tudni dolgokról, vagy a NŐK mihez értenek jobban. A Te feleségedre ez igaz, de nem minden nőre. Nálatok ez működik, máshol elképzelhetetlen.
Mindenkinek vannak rigolyái, Neked a pocsékolás, másnak a rossz helyen megnyomott fogkrémestubus,stb. Csak ne általánosíts.
Nálunk, mivel eddig GYES-en voltam, a Férjem keresete volt a több. De soha nem jutott eszébe, hogy érzékeltesse velem, vagy az orrom alá dörgölje, hogy azt a pénzt Ő kereste. És én sem tettem ezt 4 éve, amikor én kerestem jól, Ő pedig 4 hónapig munkanélküli volt, vagy utána egy évig, amikor kevesebb volta a fizetése, mint az enyém. Most, hogy letelt a GyES, és készülünk a második babára, arra kért, ne menjek vissza dolgozni, hanem biztosítsam Neki és a kisfiunknak a nyugodt hátországot. Közben kezdem majd a fősulit, ami ugye megint viszi a pénzt. És tudom, hogy nem kell azt éreznem majd, hogy mindezt az Ő pénzéből engedhetem meg magamnak. Természetesen a második gyerek, ha ovis lesz, újra dolgozni fogok. A pénz közös, közösen döntjük el, hogy mire mennyit költünk. Tudni akarok minden kiadásról, és Ő is. Néha pocsékolunk, mindketten. Persze, ha nem volna miből, egyikőnk sem tenné.
Nálunk ez így működik jól. Mint ahogy Nálatok is jól működik, csak mások a "szabályok".
Eddig csak olvastam, most írnom "kell". Nem gond, hogy a különböző házasságok/kapcsolatok nem egyformán működnek jól. Neked/Nektek úgy jó, másnak máshogy jó. A gond nem azzal van, hogy Te hogyan látod a dolgokat, illetve hogyan oldjátok meg a problémákat. A feleséged elfogad ilyennek, elfogadja a szabályaidat és úgy látszik igyekszik betartani. Azok a mondatok voltak számomra idegenek, amikor általánosítottál. Pl hogy a NŐKnek nem kell tudni dolgokról, vagy a NŐK mihez értenek jobban. A Te feleségedre ez igaz, de nem minden nőre. Nálatok ez működik, máshol elképzelhetetlen.
Mindenkinek vannak rigolyái, Neked a pocsékolás, másnak a rossz helyen megnyomott fogkrémestubus,stb. Csak ne általánosíts.
Nálunk, mivel eddig GYES-en voltam, a Férjem keresete volt a több. De soha nem jutott eszébe, hogy érzékeltesse velem, vagy az orrom alá dörgölje, hogy azt a pénzt Ő kereste. És én sem tettem ezt 4 éve, amikor én kerestem jól, Ő pedig 4 hónapig munkanélküli volt, vagy utána egy évig, amikor kevesebb volta a fizetése, mint az enyém. Most, hogy letelt a GyES, és készülünk a második babára, arra kért, ne menjek vissza dolgozni, hanem biztosítsam Neki és a kisfiunknak a nyugodt hátországot. Közben kezdem majd a fősulit, ami ugye megint viszi a pénzt. És tudom, hogy nem kell azt éreznem majd, hogy mindezt az Ő pénzéből engedhetem meg magamnak. Természetesen a második gyerek, ha ovis lesz, újra dolgozni fogok. A pénz közös, közösen döntjük el, hogy mire mennyit költünk. Tudni akarok minden kiadásról, és Ő is. Néha pocsékolunk, mindketten. Persze, ha nem volna miből, egyikőnk sem tenné.
Nálunk ez így működik jól. Mint ahogy Nálatok is jól működik, csak mások a "szabályok".
2004.06.02 17:11
Sziasztok!
A parázs vitába gondoltam én is beszállok.
Kicsit szeretném megvédeni Zoliaput!
Ő a saját tapasztalairól írt és arról ami nekik a házasságukban bejött.
Úgy kezdte,hogy férfiként neki ilyen gondolatok fordulnak meg a fejében. Ebből azt hiszem lányok inkább csak "tanulni" tudunk mi nők mert minden rosszindulat nélkűl teljesen másra jár az agya férfinek és nőnek!!!
Én értettem mit akart evvel mondani Zoliapu, mert általában a férfiak felelőssége az anyagi biztonság.Azt,hogy miért értem ezért:
válásom után 4 évig éltem egy kertesházban a kislányommal. Barátom volt de nem éltünk együtt.
25 évig éltem elötte úgy,hogy a szüleim majd az első férjem mindent megoldott helyettem (anyagilag értem). Persze nekem ott volt a gyerek a háztartás és dolgoztam is.
Nem éreztem a bőrömön ha probléma volt mert gondoltam van aki helyettem megoldja majd.
Hozzátartozik tudtam mindíg ha aktuális volt valami gond de....
Na ezalatt a 4 év alatt egy tesze-tosza baráttal a hátam mögött (kb.1000 km-rel értendő) minden rosszat megtapasztaltam.
Volt ház illeték, ami a fizetésemhez képest magas összeg volt (közalkalmazott vagyok ).
Ott volt a lakás rezsi, a lányom stb.
A gyerektartás jó magyar szokás szerint igen kis összegre rúgott.
Mindent egy fizetésből megoldani időnként lehetetlennek tünt. Volt autóm is, ezt a házasságomból hoztam. Tehát volt gumicsere amikor megpadkáztam a kereket és vennem kellett 1 pár gumit 20.000 ft-ért és pont ennyim volt hónap végéig.
Anyum segített ki ilyenkor de sajnos nem tudta örökbe adni ezeket az összegeket mert ő is egyedűl élt.
Volt,hogy több éves ruhákba jártam mert örűltem,hogy a gyereknek megtudom venni a cuccokat.
Egy bazi nagy vihar a házam tetejéről ledobott pár cserepet azt sikerűlt visszatennem. De a garázsom hullámpaláinak adott szépen. Ugyanis aki csinálta annak idején a tetejét nem rögzítette le sehogy.
Hár mire megcsináltattam az is szép összegre kerekedett.
Szóval volt minden.
Eladósodva azért nem voltam,bár fixen tartoztam hónapról hónapra ,hol anyunak,hol a barátnőmnek.
Mikor a jelenlegi férjemmel összejöttünk, azt gondolom, hogy az utolsó pillanatokban történt.
Én annyira kivoltam már az állandó "terhek" miatt ,hogy ma már megint csak nemtudom elképzelni, hogy tudtam előteremteni a dolgokat.
Most amióta megint párkapcsolatban élek lazábbra vettem a figurát.
Bár sohasem fogom elfelejteni milyen amikor üres a pénztárcám.
Fedühít engem is amikor egy nő pl. össze-vissza vásárol, majd valamire jó lesz címen.Pazarlásnak minősítem én is ha valaki csak két kortyot iszik a Redbullból, plána ha visszavihetné az üvegeket,ahelyett,hogy kidobná!
A kérdés az az: mit lát az ilyen anyukától a gyerek??? Utána meg panaszkodik,hogy a gyereke nem becsüli meg azt amit kap. A nagylányomnak a mai napig elmondom,hogyha új cuccot kap : vigyázzon rá nagyon! Pedig szerencsére ma már nem gond ha ne adj'Isten tönkremenne. Úgy gondolom próbálja megbecsülni a másik munkáját amivel megkeresi rá a pénzt.
Én teljesen elfogadom,hogy a férjem nem tud napmint nap segíteni itthon. Elég sokáig dolgozik. De azt is tudom ,hogy hétvégén ha megemlítem neki,hogy ketten gyorsabban megy szó nélkül nekiáll port törölni stb.
Mi mindketten határozott "egyéniségek" vagyunk és ha valaki nekem azt mondja,hogy szónélkűl kiszolgálom a férjemet este ha hazaér mondjuk 11-kor, hát elküldöm a francba mert az biztos nem én lennék. Maximálisan tiszteljük egymás dolgát, munkáját.
Bár megérezzük,hogy Gyesen vagyok de ha szóba hozom,hogy visszamegyek dolgozni ha kell ő csak mosolyog, sokkal fontosabb számára ,hogy a gyermekünkkel legyek itthon. Cserébe Ő felvállal mindent,de tényleg.
Vannak neki is "férfi" rigolyái és nekem is(női) hűű még de mennyi!!
Én megpróbálom betartani az ő által írt játékszabályokat és viszont.
Erről szól a házasság, azok a párok maradnak együtt, akik tudják a másik hülyeségeit tolerálni.
Az én páromra is igaz,hogy utálja ha a gép elött ülök, na evvel kapcs.-ban azért még viták köztünk de én lekorlátoztam arra az időre ha ő nincs itthon. Hétvégén pedig csak be-be-kukkantok.
Hétvégén ő sem dolgozik, mondván!
Na én is egy kicsit korlátozásnak érzem de ennek hangot is adok, erre ő nem tud mit csinálni.
Elnézést amiért ilyen sokat írtam!
Erika
A parázs vitába gondoltam én is beszállok.
Kicsit szeretném megvédeni Zoliaput!
Ő a saját tapasztalairól írt és arról ami nekik a házasságukban bejött.
Úgy kezdte,hogy férfiként neki ilyen gondolatok fordulnak meg a fejében. Ebből azt hiszem lányok inkább csak "tanulni" tudunk mi nők mert minden rosszindulat nélkűl teljesen másra jár az agya férfinek és nőnek!!!
Én értettem mit akart evvel mondani Zoliapu, mert általában a férfiak felelőssége az anyagi biztonság.Azt,hogy miért értem ezért:
válásom után 4 évig éltem egy kertesházban a kislányommal. Barátom volt de nem éltünk együtt.
25 évig éltem elötte úgy,hogy a szüleim majd az első férjem mindent megoldott helyettem (anyagilag értem). Persze nekem ott volt a gyerek a háztartás és dolgoztam is.
Nem éreztem a bőrömön ha probléma volt mert gondoltam van aki helyettem megoldja majd.
Hozzátartozik tudtam mindíg ha aktuális volt valami gond de....
Na ezalatt a 4 év alatt egy tesze-tosza baráttal a hátam mögött (kb.1000 km-rel értendő) minden rosszat megtapasztaltam.
Volt ház illeték, ami a fizetésemhez képest magas összeg volt (közalkalmazott vagyok ).
Ott volt a lakás rezsi, a lányom stb.
A gyerektartás jó magyar szokás szerint igen kis összegre rúgott.
Mindent egy fizetésből megoldani időnként lehetetlennek tünt. Volt autóm is, ezt a házasságomból hoztam. Tehát volt gumicsere amikor megpadkáztam a kereket és vennem kellett 1 pár gumit 20.000 ft-ért és pont ennyim volt hónap végéig.
Anyum segített ki ilyenkor de sajnos nem tudta örökbe adni ezeket az összegeket mert ő is egyedűl élt.
Volt,hogy több éves ruhákba jártam mert örűltem,hogy a gyereknek megtudom venni a cuccokat.
Egy bazi nagy vihar a házam tetejéről ledobott pár cserepet azt sikerűlt visszatennem. De a garázsom hullámpaláinak adott szépen. Ugyanis aki csinálta annak idején a tetejét nem rögzítette le sehogy.
Hár mire megcsináltattam az is szép összegre kerekedett.
Szóval volt minden.
Eladósodva azért nem voltam,bár fixen tartoztam hónapról hónapra ,hol anyunak,hol a barátnőmnek.
Mikor a jelenlegi férjemmel összejöttünk, azt gondolom, hogy az utolsó pillanatokban történt.
Én annyira kivoltam már az állandó "terhek" miatt ,hogy ma már megint csak nemtudom elképzelni, hogy tudtam előteremteni a dolgokat.
Most amióta megint párkapcsolatban élek lazábbra vettem a figurát.
Bár sohasem fogom elfelejteni milyen amikor üres a pénztárcám.
Fedühít engem is amikor egy nő pl. össze-vissza vásárol, majd valamire jó lesz címen.Pazarlásnak minősítem én is ha valaki csak két kortyot iszik a Redbullból, plána ha visszavihetné az üvegeket,ahelyett,hogy kidobná!
A kérdés az az: mit lát az ilyen anyukától a gyerek??? Utána meg panaszkodik,hogy a gyereke nem becsüli meg azt amit kap. A nagylányomnak a mai napig elmondom,hogyha új cuccot kap : vigyázzon rá nagyon! Pedig szerencsére ma már nem gond ha ne adj'Isten tönkremenne. Úgy gondolom próbálja megbecsülni a másik munkáját amivel megkeresi rá a pénzt.
Én teljesen elfogadom,hogy a férjem nem tud napmint nap segíteni itthon. Elég sokáig dolgozik. De azt is tudom ,hogy hétvégén ha megemlítem neki,hogy ketten gyorsabban megy szó nélkül nekiáll port törölni stb.
Mi mindketten határozott "egyéniségek" vagyunk és ha valaki nekem azt mondja,hogy szónélkűl kiszolgálom a férjemet este ha hazaér mondjuk 11-kor, hát elküldöm a francba mert az biztos nem én lennék. Maximálisan tiszteljük egymás dolgát, munkáját.
Bár megérezzük,hogy Gyesen vagyok de ha szóba hozom,hogy visszamegyek dolgozni ha kell ő csak mosolyog, sokkal fontosabb számára ,hogy a gyermekünkkel legyek itthon. Cserébe Ő felvállal mindent,de tényleg.
Vannak neki is "férfi" rigolyái és nekem is(női) hűű még de mennyi!!
Én megpróbálom betartani az ő által írt játékszabályokat és viszont.
Erről szól a házasság, azok a párok maradnak együtt, akik tudják a másik hülyeségeit tolerálni.
Az én páromra is igaz,hogy utálja ha a gép elött ülök, na evvel kapcs.-ban azért még viták köztünk de én lekorlátoztam arra az időre ha ő nincs itthon. Hétvégén pedig csak be-be-kukkantok.
Hétvégén ő sem dolgozik, mondván!
Na én is egy kicsit korlátozásnak érzem de ennek hangot is adok, erre ő nem tud mit csinálni.
Elnézést amiért ilyen sokat írtam!
Erika
2004.06.02 17:42
Thira!
Írtad: "...Sikerült jól felbosszantanom magamat ezen a tipikus hímsoviniszta hozzáálláson. Hányok az ilyen ürgéktől. Bocs. Te is éhen halnál, ha főznöd kéne magadnak, vagy mosnod kéne. De meg is érdemelnéd..."
Remélem most már lehiggadtál a "hímsoviniszta" hozzászólásoktól és válaszolsz, ugyan mi bajod van a hím nemmel, vagy taggal, esetleg mással. Remélem válaszod majd meghaladja egy "szöke nö nulla értemi szinvonalát".
Írtad: "...Sikerült jól felbosszantanom magamat ezen a tipikus hímsoviniszta hozzáálláson. Hányok az ilyen ürgéktől. Bocs. Te is éhen halnál, ha főznöd kéne magadnak, vagy mosnod kéne. De meg is érdemelnéd..."
Remélem most már lehiggadtál a "hímsoviniszta" hozzászólásoktól és válaszolsz, ugyan mi bajod van a hím nemmel, vagy taggal, esetleg mással. Remélem válaszod majd meghaladja egy "szöke nö nulla értemi szinvonalát".
2004.06.02 18:36
Egészen egyszerűen nem szeretem, ha egy férfi azt gondolja, hogy csak azért mert a lába között hord valamit, ami egy nőnek nincsen, azért eleve jobban ért bizonyos dolgokhoz. Nem a nemi hovatartozás determinálja azt, hogy szellemileg ki mihez ért. Fizikai síkon elismerem, hogy egy férfi képes olyan dolgokra, amire egy nő nem, egészen egyszerűen az izomerő miatt. De agyban mindez nem igaz.
Hogy konkrét példát is mondjak nézd meg Zoliapu hozzászólását, amiben arra utalt, hogy én női mivoltomnál fogva egészen biztosan nem tudom milyen alkatrészeket kell kicserélni az autónkba, és képtelen vagyok felmérni, hogy mindez mennyibe kerül.(május 31-e 10h 24) Jópár olyan férfit tudnék mutatni, aki ezekkel pont ugyanúgy nincsen tisztában.
Ami engem felháborított, az a feltételezés volt, miszerint szignifikánsan kimutatható Zoliapu szerint, hogy egy női agy mit képes felfogni a család anyagi helyzetéből, állapotából és mit nem. Ezt akkor is és most is kikérem magamnak. Ez minden családban úgy alakul, ahogy a két embernek megfelel, de nem azért mert a nőnek a samponmárkák tanulmányozása a célja.
Hozzáteszem, hogy mindenki annyit ér el a családon belül és annyit engedhet meg magának, amennyit ő kivív. Van olyan nő, akinek elég a cipőkérdés eldöntése és nem zavarja, ha egy jégkrémért megmorogják, van olyan férfi, akinek megfelel, hogy zsebpénzt kap, a többivel pedig az asszony gazdálkodik. Ez rendben is van egészen addig, ameddig nem kezd el lázadozni egy általa IS generált állapot miatt.
Hogy konkrét példát is mondjak nézd meg Zoliapu hozzászólását, amiben arra utalt, hogy én női mivoltomnál fogva egészen biztosan nem tudom milyen alkatrészeket kell kicserélni az autónkba, és képtelen vagyok felmérni, hogy mindez mennyibe kerül.(május 31-e 10h 24) Jópár olyan férfit tudnék mutatni, aki ezekkel pont ugyanúgy nincsen tisztában.
Ami engem felháborított, az a feltételezés volt, miszerint szignifikánsan kimutatható Zoliapu szerint, hogy egy női agy mit képes felfogni a család anyagi helyzetéből, állapotából és mit nem. Ezt akkor is és most is kikérem magamnak. Ez minden családban úgy alakul, ahogy a két embernek megfelel, de nem azért mert a nőnek a samponmárkák tanulmányozása a célja.
Hozzáteszem, hogy mindenki annyit ér el a családon belül és annyit engedhet meg magának, amennyit ő kivív. Van olyan nő, akinek elég a cipőkérdés eldöntése és nem zavarja, ha egy jégkrémért megmorogják, van olyan férfi, akinek megfelel, hogy zsebpénzt kap, a többivel pedig az asszony gazdálkodik. Ez rendben is van egészen addig, ameddig nem kezd el lázadozni egy általa IS generált állapot miatt.
2004.06.03 10:05
Thira!
Írtad: "...Hozzáteszem, hogy mindenki annyit ér el a családon belül és annyit engedhet meg magának, amennyit ő kivív..."
- Hát öszinte részvétem, ha nálatok ilyen állapotok uralkodnak.
"...Fizikai síkon elismerem, hogy egy férfi képes olyan dolgokra, amire egy nő nem, egészen egyszerűen az izomerő miatt. De agyban mindez nem igaz..."
- Szvsz a férfi és a nö éppúgy fizikai, mint ahogy szellemi síkon is pont egymásba illenek. Amennyiben nálatok nem így van, nagyon sajnállak, mert akkor jól melléválasztottál.
Írtad: "...Hozzáteszem, hogy mindenki annyit ér el a családon belül és annyit engedhet meg magának, amennyit ő kivív..."
- Hát öszinte részvétem, ha nálatok ilyen állapotok uralkodnak.
"...Fizikai síkon elismerem, hogy egy férfi képes olyan dolgokra, amire egy nő nem, egészen egyszerűen az izomerő miatt. De agyban mindez nem igaz..."
- Szvsz a férfi és a nö éppúgy fizikai, mint ahogy szellemi síkon is pont egymásba illenek. Amennyiben nálatok nem így van, nagyon sajnállak, mert akkor jól melléválasztottál.
2004.06.04 20:17
http://www.szepi.hu/irodalom/pedagogia/tped_031.html
A házasok tízparancsolata
1. Légy nyitott és fejlődőképes!
A házasság nem révbe érkezés, nem végcél - tudnod kell növekedni és elmélyülni a szeretetben házastársaddal.
2. Fogadd el házastársad másságát!
Ne ámítsd magad, hogy majd TE megváltoztatod házastársad egyik vagy másik tulajdonságát - ne akard őt saját hasonlatosságodra formálni. Ez még egy embernek sem sikerült!
3. A MÁSIKAT akard boldoggá tenni, ne saját boldogságodat hajszold!
,,Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja felebarátaiért.''
,,Szeretlek, mert vagy, mert ilyen vagy. Elfogadlak és vállallak minden pozitív és negatív tulajdonságoddal együtt egy egész életre.''
Ajándékozd neki teljesen az igazi gazdagság minden forrását: a teljes figyelmedet (ő a legfontosabb ember az életedben!), az idődet.
4. Magaddal szemben szigorúság, társaddal szemben engedékenység!
Ne várj mindig mindent őtőle! (Se a házimunkában, se a lelkiekben!)
5. Házastársadat a sorban SENKI és SEMMI meg nem előzheti!!
Mindig mindenben ő legyen az első - nem a gyerek(ek), nem a szülők (!), nem a munka, nem a karrier... stb.
Amikor valaki házasságot köt, el kell vágni - és tudni kell elvágni - a szülőkhöz kötődő szálakat!
6. Legyen rugalmasan kialakítva a felelősség-megosztás!
Ki-ki képességei, természete szerint végezze a családban előkerülő tennivalókat, és eszerint tartozzon érte felelősséggel.
7. Legyen nyitott a család mások felé is!
A legtöbb házaspár összeborul, mint a káposztalevél. Ez nem egészséges, elszigetelődéshez, belterjes probléma-felhalmozódáshoz vezethet. Legyetek keresztény család, és vigyétek el más családokhoz is az Örömhírt!
8. Tiszted az életet. Fogadd örömmel a gyermekáldást!
Mondj IGEN-t az életre! Isten is IGEN-t mondott Rád! Ahol a (leendő) szülők igaz szeretettel szertik egymást és Istent, és letették életüket-jövőjüket Isten kezébe, ott minden más - anyagi, munkaügyi, szabadidős, hobby stb. - szempont eltörpül. ,,Ami szükséges, azt megadja az Úr.''
A testi szeretet Isten ajándéka a Számotokra. Gondoltál már arra, hogy megköszönd Neki?
9. Ne feledd dicsérni társadat!
Ez a szeretet, az együttlét örömének egyik kifejezése. Ne érjen véget az udvarlás az esküvővel! Végy időnként feleségednek egy-egy szál virágot - ,,csak úgy''! Készíts néha férjednek gyertyafényes vacsorát - csak az ő kedvéért!
Nem elég egyszer, az esküvőn elmondani: ,,Szeretlek!'' - hanem minden nap ezer jelét kell ennek adni - és néha nem árt újra és újra elmondani. Ne mondd, hogy ,,Úgyis tudja!'', mert nem TUDNI akarja, hanem nap mint nap TAPASZTALNI!
10. Legyen ünnep és lazítás is betervezve - kettesben!
,,Az Úr napját szenteld meg!'' A vasárnap nem arra való, hogy a férj túlórákat, fusimunkát végezzen, vagy a feleség egész nap süssön-főzzön és a héten elmaradt házimunkát csinálja! Miből akarsz adni, ha nem töltekezel? Pár óra a mézesheteket idéző békességben, egy kellemes séta a természetben - felüdít egész hétre.
--------------------------------------------------------------------------------
Nem angyalok, hanem emberek házasodnak,
s ha nem látjuk egymás hibáit a szerelem rózsaszínű felhőin keresztül,
az még nem jelenti azt, hogy nincsenek.
Tartós házasságot csak a lélek köthet, nem a test.
A házasok tízparancsolata
1. Légy nyitott és fejlődőképes!
A házasság nem révbe érkezés, nem végcél - tudnod kell növekedni és elmélyülni a szeretetben házastársaddal.
2. Fogadd el házastársad másságát!
Ne ámítsd magad, hogy majd TE megváltoztatod házastársad egyik vagy másik tulajdonságát - ne akard őt saját hasonlatosságodra formálni. Ez még egy embernek sem sikerült!
3. A MÁSIKAT akard boldoggá tenni, ne saját boldogságodat hajszold!
,,Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja felebarátaiért.''
,,Szeretlek, mert vagy, mert ilyen vagy. Elfogadlak és vállallak minden pozitív és negatív tulajdonságoddal együtt egy egész életre.''
Ajándékozd neki teljesen az igazi gazdagság minden forrását: a teljes figyelmedet (ő a legfontosabb ember az életedben!), az idődet.
4. Magaddal szemben szigorúság, társaddal szemben engedékenység!
Ne várj mindig mindent őtőle! (Se a házimunkában, se a lelkiekben!)
5. Házastársadat a sorban SENKI és SEMMI meg nem előzheti!!
Mindig mindenben ő legyen az első - nem a gyerek(ek), nem a szülők (!), nem a munka, nem a karrier... stb.
Amikor valaki házasságot köt, el kell vágni - és tudni kell elvágni - a szülőkhöz kötődő szálakat!
6. Legyen rugalmasan kialakítva a felelősség-megosztás!
Ki-ki képességei, természete szerint végezze a családban előkerülő tennivalókat, és eszerint tartozzon érte felelősséggel.
7. Legyen nyitott a család mások felé is!
A legtöbb házaspár összeborul, mint a káposztalevél. Ez nem egészséges, elszigetelődéshez, belterjes probléma-felhalmozódáshoz vezethet. Legyetek keresztény család, és vigyétek el más családokhoz is az Örömhírt!
8. Tiszted az életet. Fogadd örömmel a gyermekáldást!
Mondj IGEN-t az életre! Isten is IGEN-t mondott Rád! Ahol a (leendő) szülők igaz szeretettel szertik egymást és Istent, és letették életüket-jövőjüket Isten kezébe, ott minden más - anyagi, munkaügyi, szabadidős, hobby stb. - szempont eltörpül. ,,Ami szükséges, azt megadja az Úr.''
A testi szeretet Isten ajándéka a Számotokra. Gondoltál már arra, hogy megköszönd Neki?
9. Ne feledd dicsérni társadat!
Ez a szeretet, az együttlét örömének egyik kifejezése. Ne érjen véget az udvarlás az esküvővel! Végy időnként feleségednek egy-egy szál virágot - ,,csak úgy''! Készíts néha férjednek gyertyafényes vacsorát - csak az ő kedvéért!
Nem elég egyszer, az esküvőn elmondani: ,,Szeretlek!'' - hanem minden nap ezer jelét kell ennek adni - és néha nem árt újra és újra elmondani. Ne mondd, hogy ,,Úgyis tudja!'', mert nem TUDNI akarja, hanem nap mint nap TAPASZTALNI!
10. Legyen ünnep és lazítás is betervezve - kettesben!
,,Az Úr napját szenteld meg!'' A vasárnap nem arra való, hogy a férj túlórákat, fusimunkát végezzen, vagy a feleség egész nap süssön-főzzön és a héten elmaradt házimunkát csinálja! Miből akarsz adni, ha nem töltekezel? Pár óra a mézesheteket idéző békességben, egy kellemes séta a természetben - felüdít egész hétre.
--------------------------------------------------------------------------------
Nem angyalok, hanem emberek házasodnak,
s ha nem látjuk egymás hibáit a szerelem rózsaszínű felhőin keresztül,
az még nem jelenti azt, hogy nincsenek.
Tartós házasságot csak a lélek köthet, nem a test.
2004.06.04 21:08
http://www.szepi.hu/irodalom/pedagogia/tped_001.html
Hogyan rontsd el gyermeked jövőjét?
Kezdd el idejében gyermeked minden igényét teljesíteni! Így egyre inkább elhiszi, hogy a világ köteles őt kiszolgálni.
Ha trágár szavakat beszél, ne vedd észre! Valahogy le kell vezetnie indulatait.
Kíméld meg minden lelki neveléstől! Ezzel várj addig, amíg felnőtt nem lesz. Akkor aztán majd maga dönthet.
Kíméld meg az erőlködéstől! Majd felnőtt korában törjön össze, amikor már kivédhetetlen problémákkal találkozik szembe.
Kerüld a "rossz" szót vele szemben! Ez komplexusokat ébreszt benne. Ha majd aztán disznóságai miatt szembe kerül a környezetével, meg lesz arról győződve, hogy a társadalom üldözi őt.
Szépen rakj rendbe, boronálj el mindent a gyermeked után: szétszórt szobát, konfliktust a tanárokkal, rossz jegyet, beírást, hiszen neki nyugalomra, megértésre van szüksége ahhoz, hogy fölkészüljön az életre, vagy az általad elképzelt egyetemre! Így majd megszokja, hogy a felelősséget mindig valaki más cipeli.
Hadd olvasson el mindent, amit adnak neki, vagy ami a keze ügyébe kerül! Csak hadd gyönyörködjék lelke és szeme a ponyvában, pornóban. De ügyelj arra, hogy steril legyen az evőeszköz és ragyogó a kristálypohár! Hisz annyiféle fertőzés van manapság.
Veszekedj feleségeddel/férjeddel mennél többet a gyermeked előtt! Így nem éri váratlanul a család felbomlása. Sőt, rájön arra, hogy egy feleség csak 10-20 évig használható.
Adj annyi zsebpénzt a gyermekednek, amennyit kíván! Hadd szokjon hozzá, hogy boldog életet csak megfelelő mennyiségű pénzzel lehet élni.
Ha a tanáraival vagy az elöljáróival összetűzésbe kerül, mindenképp állj az ő oldalára! Azok ugyanis előítélettel vannak gyermekeddel szemben. Így legalább rájön, hogy nincs egységes norma, erkölcs, tekintély. Ezeket magunk szabjuk meg.
Taníts neki mást, mutass neki más példát, mint amit ott mutatnak, ahová magad küldted! Tökéletes erkölcsi skizofrén lesz belőle.
Próbáld meg minden kívánságát kielégíteni! Egy idő múlva már ezt maga intézi el, ha kell, bármi áron.
Ne vele töltsd az idődet, hanem keress mennél többet, hogy boldogabb életet élhessen, mint amit te éltél! Talál majd ő jobb társaságot a családodnál.
Tanítsd meg helyezkedni! Az életben erre nagy szüksége lesz.
Ha majd valóságos konfliktusba kerül, mentegesd magad: "Sohasem bírtam vele!"
Készülj föl a gondokkal teli életre, mert ez biztosan bekövetkezik!
(Larry Christenson nyomán)
Hogyan rontsd el gyermeked jövőjét?
Kezdd el idejében gyermeked minden igényét teljesíteni! Így egyre inkább elhiszi, hogy a világ köteles őt kiszolgálni.
Ha trágár szavakat beszél, ne vedd észre! Valahogy le kell vezetnie indulatait.
Kíméld meg minden lelki neveléstől! Ezzel várj addig, amíg felnőtt nem lesz. Akkor aztán majd maga dönthet.
Kíméld meg az erőlködéstől! Majd felnőtt korában törjön össze, amikor már kivédhetetlen problémákkal találkozik szembe.
Kerüld a "rossz" szót vele szemben! Ez komplexusokat ébreszt benne. Ha majd aztán disznóságai miatt szembe kerül a környezetével, meg lesz arról győződve, hogy a társadalom üldözi őt.
Szépen rakj rendbe, boronálj el mindent a gyermeked után: szétszórt szobát, konfliktust a tanárokkal, rossz jegyet, beírást, hiszen neki nyugalomra, megértésre van szüksége ahhoz, hogy fölkészüljön az életre, vagy az általad elképzelt egyetemre! Így majd megszokja, hogy a felelősséget mindig valaki más cipeli.
Hadd olvasson el mindent, amit adnak neki, vagy ami a keze ügyébe kerül! Csak hadd gyönyörködjék lelke és szeme a ponyvában, pornóban. De ügyelj arra, hogy steril legyen az evőeszköz és ragyogó a kristálypohár! Hisz annyiféle fertőzés van manapság.
Veszekedj feleségeddel/férjeddel mennél többet a gyermeked előtt! Így nem éri váratlanul a család felbomlása. Sőt, rájön arra, hogy egy feleség csak 10-20 évig használható.
Adj annyi zsebpénzt a gyermekednek, amennyit kíván! Hadd szokjon hozzá, hogy boldog életet csak megfelelő mennyiségű pénzzel lehet élni.
Ha a tanáraival vagy az elöljáróival összetűzésbe kerül, mindenképp állj az ő oldalára! Azok ugyanis előítélettel vannak gyermekeddel szemben. Így legalább rájön, hogy nincs egységes norma, erkölcs, tekintély. Ezeket magunk szabjuk meg.
Taníts neki mást, mutass neki más példát, mint amit ott mutatnak, ahová magad küldted! Tökéletes erkölcsi skizofrén lesz belőle.
Próbáld meg minden kívánságát kielégíteni! Egy idő múlva már ezt maga intézi el, ha kell, bármi áron.
Ne vele töltsd az idődet, hanem keress mennél többet, hogy boldogabb életet élhessen, mint amit te éltél! Talál majd ő jobb társaságot a családodnál.
Tanítsd meg helyezkedni! Az életben erre nagy szüksége lesz.
Ha majd valóságos konfliktusba kerül, mentegesd magad: "Sohasem bírtam vele!"
Készülj föl a gondokkal teli életre, mert ez biztosan bekövetkezik!
(Larry Christenson nyomán)
2004.06.04 22:06
végső hang
http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kk_08.html
Nepáli szerencsehozó mantra
Útmutatás az élethez
http://www.szepi.hu/irodalom/vallas/tima/tima_124.html
http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kk_08.html
Nepáli szerencsehozó mantra
Útmutatás az élethez
http://www.szepi.hu/irodalom/vallas/tima/tima_124.html
2004.06.06 00:47
1. Tedd magad éretté a házasságra.
2. Válaszd ki az "igazit", a méltót. Azt aki a lelki társad lesz, aki elfogad Téged olyannak, amilyen vagy, szeret Téged, és Te is szereted öt.
Ha úgy érzed, a szerelemetek ereje képes lenne hegyeket elmozdítani, a folyókat megállítani, akkor megtaláltad az "igazit".
3. Add fel saját egódat, semmi helye a házasságban. Legyetek két test, de EGY lélek.
4. Ha ezeket megszívleled, magadtól is rájössz a házasság tízparancsolatára, amit Bigacsiga az imént leírt.
2. Válaszd ki az "igazit", a méltót. Azt aki a lelki társad lesz, aki elfogad Téged olyannak, amilyen vagy, szeret Téged, és Te is szereted öt.
Ha úgy érzed, a szerelemetek ereje képes lenne hegyeket elmozdítani, a folyókat megállítani, akkor megtaláltad az "igazit".
3. Add fel saját egódat, semmi helye a házasságban. Legyetek két test, de EGY lélek.
4. Ha ezeket megszívleled, magadtól is rájössz a házasság tízparancsolatára, amit Bigacsiga az imént leírt.
