Szokolka-Melinda,
amit a babód csinál, és amit te aggódsz rajta, az teljesen normális
Viszont nem indokolt. Az, hogy elég-e neki a tejecske, ebben a korban leginkább a heti gyarapodásból meg a pisis-kakis pelusok mennyiségéből derül ki. Azzal hogy álltok? Pihenés: nekem nagyon bejött annak idején, ha beköltöztem egész napra az ágyba a kölkeccel, szendvicseket, sok-sok innivalót mellém, meg mindenféle nyugtató olvasmányokat. Amikor ő alszik, én is alszom, amikor szopizik, akkor is pihengetünk, már ha lehet fekve szopizni. Igaz, én ezt csak nagyobb korában próbáltam ki, mert amikor ilyen pici volt, még nem találtam ide, de maratoni szopikhoz (nálunk inkább este volt) nagyon bejön. Nálunk a csajszi ráadásul elég sokáig baglyoskodott éjjel, apával tévéztek, amíg én aludni próbáltam. Szóval az első időszak nagyon stresszes, fárasztó tud lenni, de ha igyekszel nyugodtan hozzáállni, sokkal jobb lesz
Amit még csinálni tudsz, hogy nagyon figyeled, hogy jól van-e cicin az apróság, mert a hosszú szopik akkor sebesíthetik ki a cicit, ha nem jól kapja be a bimbót. Itt a Szoptatási pozíciók topikban, főleg az archívban vannak jó képek ehhez.
Amúgy a hosszú szopik azért is vannak, mert még nagyon fárasztó neki annyi sok tejcit kiszopizni, illetve ha fáradt, szomjas, anyát akar, bármi egyéb gondja van, akkor is a cicihez fordul, mert az ismerős és biztonságos
Nyugodtabb lehet, főleg az esti bömbinél (ami azért lehet, mert már nagyon elfáradt, sok volt az inger napközben, és már nem tud mit kezdeni magával), ha magadra kötöd, hordozod, pucérkodtok (sok-sok bőrkontaktus) (főleg, ha már végre elmúlik ez a jégverem idő). Nekem nem volt hordozókendőm, a kengurut próbáltam valahogy úgy hajlogatni, hogy ne kelljen benne terhelni a gerincét. Édes volt, ahogy ültem a gép előtt, a kölkec a kenguruban aludt, közben cici a szájában
Ja, amikor babanetezni kezdtem, itt az egyik első hozzászólás volt, amit olvastam, hogy a mama panaszkodott: nem képes wc-re sem kimenni a kis majdnem újszülött babájától, mert ha kikerül a cici a szájából, már kepeszt, hogy kéri vissza
Gondolom, most már ő is nosztalgiázva gondol vissza ezekre a nehéz időkre...
Örök gondok ezek. Most komolyan néha örülnék, ha a kölkec még ott tartana, hogy fekszik és szopizik - de hát ő már majdnem másfél éves, és maratoni szopik helyett immáron maratoni futásokat rendez
(én meg naphosszat kergetem az asztal körül, hogy köpje ki, tegye le, vegye föl, egye meg, igya ki stb... ez se valami pihentető
)
Kitartás, megy a sok plusz energia!
Amcsi,
az lehet, hogy a kisasszony megvárja, amíg hazaérsz - legalábbis az enyim a múltkor azt csinálta, bár nem volt rendszeres a dolog, csak egyszer mentem el.
üdv
Kriszi