Sziasztok!
Részemről a vitát lezártam! Valóban nincs értelme. Én soha nem mondtam, hogy valami csak úgy jó, ahogy én csinálom. De miből gondoljátok, hogy csak úgy, ahogy ti?
Spéci én felelősségtejes anyának tartom magam, és szerintem boldogok a gyerekeim.
Én mondjuk nem venném magamnak a bátorságot, hogy megitéljem, mondjuk Virág boldogságát?
Hisz messze nem ismerem olyan jól a körülményeit, hogy véleményt mondjak.
Egyáltalán senkit nem itélek meg anélkül, hogy alaposan ne ismerném.
Egyébként én, másokkal ellentétben, nem szólok bele a lányom életébe. Max. véleményt mondok. De nem az egyetlen üdvözítőt. Ja, és én ismerem a kijelölt apát is.
Van igazság, nagyon sok, abban amit ti mondtok. De abban is, amit a Zsuzsa.
Minden kapcsolat kockázat, ez szerintem nem időfüggő!
Viszont a nagy korkülönbség sem jó, két gyerek közt. Szóval, én kifejezetten örülök, hogy nem nekem kell döntenem.
Igaz, én "TRAGÉDIÁT" sem látok. Mind a hárman nagyon boldogok, és Bence egy kiegyensúlyozott, boldog, gyönyörű kisfiú.
Szó volt az anyatipusról. Bocs, ha valakit megbántottam. Persze, hogy itt mindenki anyatipus! Én a hagyományos ANYA szerepre gondoltam, amikor apuci keresi a pénzt, anyuci meg htb, és neveli a gyerekeket.
Mert így is lehet. Anyagilag persze rosszabb, de ez máshol pótolva van.
Azzal amit leírtam, csak azt akartam mondani, hogy lehet máshogy is boldogan élni, mint ahogy ti gondoljátok, illetve ahogy nektek jó.
Az a boldog ember, akinek megvan mindene, amit kívánt, és sikerül a saját elvei szerint élni.
Ezért lehetünk boldogok mindannyian, egész más módon.
Legközelebb, ha jövök, már nem fogok ilyen témában reagálni, bocs mindenkinek.
Aki megvet, vagy elítél, vagy utál, tegye nyugodtan, attól én még nem leszek kevesebb.