7 éves kislányom nyitott, érdeklődő, könnyen és jól kommunikáló gyerek, nagyon várja az iskolát. Körülbelül 2 hónapja azonban olyan irreális félelmei vannak, amelyek kezdenek túlnőni rajtunk, így segítséget keresünk.
A probléma egyik fele röviden abból áll, hogy elkezdett félni „a mérgezéstől”. Állandóan visszatérő félelme, hogy hozzáért valamihez, ami mérgező lehet. Máskor azt kéri, hallgassam meg a szíve dobogását, fél, hogy meg fog halni. Tudom, hogy a haláltól való félelem ebben a korban természetes, a fiammal annak idején egyszer már végigcsináltuk ezt, ez azonban más. Tegnap , amikor a nyárról tervezgettünk, kijelentette, "én akkor már úgysem fogok élni".
Mindehhez úgy 5-6 napja párosul egy olyan szokás is, hogy állandóan kezet akar mosni, úgy tűnik, ez kezd kényszeressé válni nála. A probléma másik fele a „bűntudat”. Apró vétségeket (az óvodában kihúzott egy pálcát a redőnyből; azt kívánta, hogy egyik társát bárcsak állítaná büntetésbe az óvó néni) felnagyít, és fél, hogy „az Isten megbünteti”és meghal. Nem vagyunk egy különösebben vallásos család, tévét/dvd-t „cenzúrázva” néz, tudjuk, milyen filmet látott, érthetetlen számunkra, honnan jön ez a gondolat.
Próbáltunk persze mi is rájönni a lehetséges kiváltó okokra. Február végén csúnyán eltörte a karját korcsolyázás közben, a csont elmozdult, helyre kellett tenni, ami nagyon fájdalmas beavatkozás volt. Ez – szerintünk – egyik lehetséges oka a mostani félelmeinek. Ráadásul utána sokáig nem mehetett oviba. Amikor én itthon dolgoztam (angolt tanítok), sokat volt gyakorlatilag egyedül. Néha az édesapja vitte be a munkahelyére, illetve a nagyszülőknél is töltött majdnem két hetet vidéken. A másik ok talán az lehet, hogy nagyon sokat dolgozom, főleg az utóbbi egy évben. Ilyenkor a férjem van vele és 13 éves bátyjával.
Most igyekszünk nem magára hagyni, játszani vele amennyit csak tudunk, programokat, kirándulásokat szervezünk hétvégére, stb. A mérgezéstől való félelem ellen is próbálunk tenni, szedtünk és ettünk akácvirágot, kértem, hogy hozza nekem oda a mosógéphez a mosóport (amitől szintén fél), együtt tettük be a gépbe, stb.
Ha van valakinek ötlete, illetve tudtok ajánlani egy olyan pszichológust, aki valóban jó (és lehetőleg nem 10000 forintot kér egy óráért, mert ilyet már ajánlottak) nagyon megköszönném.
Tünde
